Repül az idő, szokták mondani, és valóban. Az ember kicsit nem figyel oda és máris elszalad egy hónap. Ahhoz képest, hogy januárban általában mindenki csak piheg, játékfronton azért akadt újdonság bőven. remélhetőleg ez így is marad, jönnek a jobbnál jobb játékok, bejelentések, miazmás...
Az öreg indián a fiával eltéved a sivatagban.
- Fiam, adjál le egy lövést, hátha meghallja valaki!
- A fia lead egy lövést, de semmi válasz.
- Mennek tovább, majd néhány óra múlva az öreg újra mondja:
- Fiam nagyon fáradt vagyok már, adj le még egy lövést, hátha meghallja valaki!
- A fiú megint lő egyet, de most sincs válasz.
Tovább mennek, az öreg alig vonszolja magát, és megint megszólal:
- Fiam, nem bírom tovább, mindjárt meghalok, adj le egy utolsó lövést, hátha meghallja valaki!
Mire a fiú:
- Nem tudok többet lőni apám. Elfogyott a nyílvesszőm!
Két munkatárs beszélget:
-Te figyelj, manapság annyira stresszes vagyok, hogy tök feledékeny lettem! Például a minap pizsamában mentem ki az utcára.
Mire a másik:
- Ez semmi. Én tegnap fogkefével a számban mentem be az irodába dolgozni. De nem is ez a félelmetes...
- Hanem?
- Hát például egy medve.
Egy járókelő megállít az utcán egy másikat:
- Ne haragudjon...az állomást keresem.
- Nem haragszom. Keresse.
- Miben hasonlít a hegyi pásztor a sziklamászóhoz?
- Mindkettő marhára vigyáz a hegyen.
