Nálunk azonban az a hagyomány, hogy ilyenkor is vicceket mesélünk:
Két pénzügyi szakember beszélget:
- A pénzszerzésnek száz és száz módja van, de közülük csak egy a becsületes.
- Na, erre igazán kíváncsi vagyok!
- Mindjárt tudtam, hogy ön ezt nem ismeri!
A bevonult tartalékosoktól az őrmester megkérdezi, hogy kinek mi a foglalkozása civilben. Az egyik férfi jelenti:
- Én a Budapesti Állami Bakteriológiai Intézet munkatársa vagyok.
- No, a katonaságnál röviden kell beszélni! Mondja csak azt, hogy vasutas!
Az egyik folyosón fülét szorosan a falhoz tapasztva hallgatózik az egyik ápolt. Arra jön az ápoló, s megkérdi, mi újság. Az ápolt megkéri, tegye ő is a fülét a falhoz, és füleljen. Az ápoló hallgatózik, majd mondja, hogy ő bizony nem hall semmit!
- És képzelje, ez így megy már hetek óta!
Folyik a vizsga, illetve csak folyna, mert a vizsgázó megakad.
- Nos? - néz rá a vizsgáztató.
Semmi. A vizsgázó behúzza a nyakát a válla közé.
- Nos? - kérdezi a tanár újra.
Ismét csak csend.
- No de fiatal kollégám - mondja a tanár -, már két ízben segítettem, és még mindig nem megy?
- Pistike, mondj egy kétjegyű számot! - kéri a tanító néni.
- Huszonnyolc.
- Jó! Most mondd fordítva, a számjegyek felcserélésével!
- ???
- Hát nyolcvankettő, te szamár! Janika, te is mondj egy kétjegyű számot!
- Harminckilenc.
- Most mondd fordítva!
- ???
- Milyen buta vagy! Hát kilencvenhárom. Móricka, te is mondj egy kétjegyű számot!
- Hát engem nem fog a tanító néni szekírozni! Harminchárom.
Az igazoltató rendőr megállít egy autóst:
- Mi az a sok tőr a kocsijában? - kérdezi tőle.
- Tudja, artista vagyok.
- Nem hiszem. Mutasson valamit! - akadékoskodik a rendőr.
Az artista kiszáll, és elkezdi a késeket a levegőbe dobálni. Pár perc múlva megáll egy másik autós is, melyben két barát utazik. Megszólal az egyik:
- De jó, hogy abbahagytam az ivást. Oda nézz, mit találtak ki a szonda helyett.
Legyen szép napotok!