Senkinek sem kell bemutatnom a klasszikus sémájú, zenealapú ritmusjátékokat, és véleményem szerint nem kell bemutatnom különösebben a kezelésüket sem – ha tutorialozunk egyet az elején, még a teljesen szakavatatlanok is átérzik hamar a dolgok lényegét.
Rögvest az indítás után tehát egy tutorial-ba csöppenünk, itt az easy fokozat rejtelmeivel ismerkedhetünk meg – mindösszesen 3 gombot kell felváltva nyomkodnunk a képernyő tetejéről érkező pöttyök sorrendje és ritmusa szerint – teljesen élvezhető és egyszerű.
A következő fokozat picivel nehezebb, ugyanis itt már mindkét kezünkre szükségünk lesz: bal kezünkkel lefogjuk képzelt gitárunk nyakán a hangokat, míg a jobb kezünkkel pengetjük a virtuahúrokat, akárcsak a valóságban.
Gonosz a program, mert a következő fokozatok szinte totál teljesíthetetlenek, hiszen ezeknél már egy teljes 1 kezes ujjkészletre szükségünk lesz, miután öt billentyűt kell nyomkodni egyszerre, nem beszélve a másik kezünkről, ahol szintén nem csak egy ujjunkra lesz szükség a játék során. Borzalmas nehéz, de kihívás mindenképpen. Ráadásul a zenék bizonyos része csak a könnyebb fokozatok teljesítése után érhető el, és természetesen úgy szerkesztgették össze a fejlesztők a muzsikákat, hogy azokból jónéhány ütősebb darabot csak ily módon lehessen elérni.
És itt jön a lényeg: nagyon-nagyon jó kis dalok találhatók a repertoárban, és elvileg a tárház még bővülni is fog a közeljövőben.
Multiplayer módozat egyelőre nincsen, és nem tudni, hogy lesz-e ilyen jellegű próbálkozás a közeljövőben, addig is érjük be annyival, hogy elért eredményeinket a FaceBook-on keresztül feltölthetjük a hálóra.
Klikk a képre, és máris indulhat a móka!