Indiana Jones legújabb virtuális kalandja az aktuális mozifilmtől eltérően 1939-ben, alig egy évvel az Utolsó keresztes lovag után játszódik, mely a már-már szokásos kincsvadászatnak indul, s végezetül egy bibliai léptékű, az egész világ sorsára kiható fináléban csúcsosodik ki. Jó hír lehet egyeseknek, hogy maga George Lucas is kivette részét a történet kidolgozásából.
Becsületbeli ügy
Minden idők legtökösebb régészprofesszora súlyos csapást volt kénytelen elkönyvelni, mikor színre lépett minden idők legdögösebb, szabadúszó régésze, egy bizonyos Miss Croft. Talán ezért próbálja a LucasArts újra meg újra arrébb taszigálni a csinos hölgy formás popóját ama képzeletbeli trónról.
A legendás Fate of Atlantis, mely a filmeket megszégyenítő történettel rendelkezik, most nem játszik, hiszen akkoriban "enyhe túlzással" még Lara baba kiagyalója (Toby Guard) is hegy- és vízrajzi térképeket rajzolt a pelusára. Az Infernal Machine, merőben szokatlan témaválasztással (szovjet távárisok töltöttök be az aktuális rosszfiúk szerepét) indított, s mindezt megfejelte egy szakajtónyi, kifejezetten elmés fejtörővel. A fátum azonban vele egy időben rendelkezett Miss Croft negyedik, s akkoriban még utolsónak tervezett revelációjának (The Last Revelation) megszületéséről, s ezzel együtt Jones professzor kalandjának peremre szorulásáról is.
A második összecsapásra alapos kozmetikázáson, és jó néhány, edzőteremben töltött órán átesett prof az Emperor's Tomb keretében tért vissza, mely elődjétől eltérően a látványos csihipuhira helyezte a hangsúlyt. Ellenfélként pedig az addigi legszebb, bizonyos értelemben megújult, ám sajnálatosan elbaltázott (Angel of Darkness) Lara kisasszonyt kapta. 1-1.
Öreg ember nem vénember
Egyre korosodó (filmvásznon legalábbis) professzorunk nemsokára újfent ellátogat méregdrága plazmatévénkre (Először monitort akartam írni, én optimista.), hiszen a LucasArts fél évtizedes hallgatás után ismét ringbe küldi Indiana-t, mégpedig az újra teljes pompájában tündöklő, s továbbra is címlapra kívánkozó hölgyeménnyel szemben.
Indy sem marad ki a LucasArts roppant ígéretes technológiai újításaiból. Az első a már többször beharangozott Euphoria, melynek köszönhetően az M.I. folyamatosan monitorozza környezetét, tudatában van minden tereptárgynak, ami pillanatnyilag elérhető, illetve amellyel bárminemű interakcióra léphet, s a kritikus pillanatban logikusan reagál, például zuhanás közben megkapaszkodik abban, amiben csak lehet. Persze erre még azt mondanám jómagam is, hogy automatikus megkapaszkodást, vagy legalábbis kapaszkodási kísérletet millió másik játékban is láttam. Azonban a verekedés közben megbotló, majd az egyensúlyát teljesen élethű módon visszanyerni igyekvő delikvens látványára menten lehervadt gúnyosnak induló vigyorom. Tegyük fel, hogy az ostor segítségével kiütjük az ellenfél kezéből annak revolverét, majd a következő csettintéssel kirántjuk alóla lábait, s ő teljes testsúlyával nekizuhan a közelben parkoló autónak...
Vagyis csak zuhanna, ugyanis ahelyett, hogy felkenődne a szélvédőre, a járműtől elrugaszkodva olyan jobbhorgot helyez el Indy állcsúcsán, hogy azt öröm nézni. Ez csak egyetlen példa a számtalan lehetséges variáció közül, ugyanis az előbb vázolt esemény nem szkriptelt. Az Euphoria legnagyobb erénye abban rejlik, hogy hitelesebbé, emberibbé teszi az M.I. által vezérelt karakterek reakcióit. Ha valakit lelöknek egy háztetőről, megpróbál megkapaszkodni a párkányban, vagy bármiben, ami a keze ügyébe kerül. Ha ez egyáltalán sikerül, akkor sem bír egy örökkévalóságig úgy maradni. Ereje fogytával várja a tátongó mélység, s a csendes elmúlás.
A másik újdonság a Pixelux Entertainment által kifejlesztett DMM (Digital Molecular Matter), mely az anyagok viselkedését hivatott modellezni, az üveg repedésétől, a fagerenda roppanásán keresztül a téglafalak összeomlásáig.
A technológiai háttér rendben van, Jones prof. ideális alapanyag egy fergeteges kalandhoz, a jelenlegi csúcskonzolok tulajdonosai pedig örülnek, hiszen megfelelő ellentételezés fejében majd játszhatnak is vele. Csak a pc-s társadalom szomorkodik ismét, hiszen a LucasArts megfeledkezni látszik róluk, rólunk.
