A bejelentés hallatán sok szimulátor rajongó mászott ki a virtuális pilótafülkékből és egy emberként hördült fel, hogy miért pont konzol a célplatform, hiszen annak kialakítása nem teszi lehetővé az olyan hardcore szimulátorok irányítását, mint amilyenek a korábbi részek is voltak. A napokban viszont az Xbox Live Marketplace-en landolt a játék játszható demója, így alaposan meg lehet tapizni, szagolni, ízlelni az új jövevényt. A demó három darab tutorial és két kampány misszióba enged betekintést, két vezethető géptípussal és két helyszínnel.
Gondolom a legtöbb embert az irányítás érdekli, bevallom őszintén én is amiatt aggódtam a legjobban, de arról inkább a későbbiekben ejtenék szót, sajnos elég felemás lett a végeredmény.
Amiről viszont egyszerűen minden elemében a helyén van az a grafika. Ugyan már az előzetesen kiadott screenshotokon is látszott, hogy nem kispályás grafikus motorral van dolgunk, de futás (repülés) közben egyszerűen lenyűgöző, sőt bátran kijelenthetem, hogy jelenleg ez a legszebb repülős játék. A felhők valós idejű árnyékot vetnek a talajra, ahol a házak, fák, utak, földi egységek mind-mind igazi 3D-ben lemodellezett tárgyak. Igazán hangulatos az Ardennek erdeje felett repülni egy P51D Mustang pilótafülkéjében ülve és az alattunk elsuhanó több millió fenyőt megfigyelni. De ugorjunk vissza pár évet az időben és az Angliai csata egyik napján találjuk magunkat, ahol több száz (!) Heinkel 111-es bombázóval kell felvennünk a harcot amint Dover fehér szikláit maguk mögött hagyva menekülnek a Francia partok irányába. Több tíz köteléknyi bombázó és az őket védő BF-109-es vadászok közé juhászkutya módjára berontó Spitfire MK.II-es gépek, a leszakadó szárnyak, a kigyulladt hajtóművek és a gépekből kiugráló személyzet szintén áll-leejtős látványt nyújtanak. A saját gépünk megjelenítése is csodálatos, a pilótafülke ablaka szilánkokra robban, pókhálósodik, olajfoltos lesz, lángokba borul vagy akár vérfoltos is lehet egy szerencsétlenül bekapott találatot követően, de a szárnyakból is cápaharapásnyi darabokat szakítanak ki a becsapódó lövedékek, amik természetesen a repülési fizikára is befolyással vannak. A grafikára tehát nem lehet panasz.
Ejtsünk szót végre az irányításról is, ami egyébként a nehézségi szinttől függően változik. Alapértelmezésben csak az Arcade nehézségi szint érhető el, de a Tutorial missziók teljesítésével elérhetővé válik a Simulator és a Realistic is. A legelső esetében a gépek olyan kezes bárányok, hogy rángathatod a botkormányt idegbeteg módjára is, biztosan az égen maradsz, ráadásul van auto target is. A Simulator módban viszont már közel sem olyan egyszerű a helyzet, a gép már jóval valószerűbben viselkedik, auto target továbbra is van, de a gép már hajlamos az átesésre ha túl vadul rángatjuk a botkormányt. Realistic módban már teljesen valós a repülési fizika, a gomb kiosztás is megváltozik, az Auto Target helyett van a vezérsíkok állását állító gomb, de csak "Rised" és "Combat" között lehet váltani, így feltételezhető, hogy a végleges változatban sem lesz fel- és leszállás, egyből a csatában találod magad (ez persze csak találgatás, hiszen a futóművek kiengedhetők és ha találsz repteret akkor le is szállhatsz, vagy egy mezőre is leteheted a gépet).
Nagyon becsületes, hogy a repülési fizika beállítható teljesen valósra is, de sajnos joystick hiányában az irányítás egész egyszerűen borzalmas és idegtépő... már nem kihívásnak nevezném, hanem frusztrálónak. Nagy kár érte.
Összességében egy nagyon hangulatos, szép és pörgős repülős játéknak nézünk elébe, de sajnos a szimulátor szó maximum a repülési fizikára vonatkozik, a demóban látott missziók nem túl reálisak, mindkét esetben majdnem egyedül kell felvenned a harcot sokszoros túlerővel szemben, de bízzunk benne, hogy a végleges változatban már jóval valószerűbb küldetéseket kapunk majd. Amit még mindenképpen meg kell említenem az a zene, ami legalább annyira csodálatos és fantasztikus, mint a grafika. Nem csoda, hiszen Jeremi Soul keze van benne.
Megjelenés: 2009 szeptemberében
