Egymillió forint nem kevés pénz, ennyiből raktunk össze egy brutális sebességű asztali PC-t idén ősszel a PC World segítségével (egészen pontosan ősz elején, tehát azóta pár ár változhatott az összeállításhoz képest). Hétköznapi pénztárcával rendelkező olvasóink se riadjanak vissza összeállításunktól, mert bár az elkövetkezőkben fittyet hányunk az árakra, és egészségre ártalmas költekezésbe kezdünk, nem foglalkozunk az egyes komponensek árcédulájával, csak a minőségre és a teljesítményre koncentrálunk, célunk nemcsak az, hogy maradéktalanul elköltsünk egymilliót, az összeválogatott hardvereket pedig végül összeszereljük, hanem az így megszületett gépszörny teljesítményét le is mérjük. És hogy kiderüljön, vajon érdemes-e ennyi pénzt elkölteni, összeállítunk egy 250 ezres „átlag” konfigurációt is, hogy referenciaméréseket végezhessünk.
1. Processzor: Intel Core i7-4790K 4,0 GHz
Ár: kb. 101 000 Ft
Garancia: 3 év
Gépünk mozgatórugóját érdemes körültekintően megválasztani, mert a statisztikák szerint a CPU-t cseréljük legritkábban. A négymagos Core i7-4790K a legfrissebb szorzózármentes Haswell. Bár 4 GHz-es órajellel és 4,4 GHz-es turbofrekvenciával bír, videovágáshoz, 3D-rendereléshez jól jön az ereje.
2. CPU-hűtő: Corsair Hydro H100i
Ár: kb. 38 000 Ft
Garancia: 3 év
Minden high-end rendszer alapja egy jó CPU-hűtő. A gyári hűtőket érdemes elfelejteni, pláne, ha szorzózármentes processzorunk minden rejtett erőforrására igényt tartunk. Tuninghoz, tartós játékhoz jó választás a Corsair két darab 120 mm-es ventilátorral szerelt rendszere. Ez réz CPU-hűtő-talppal és alacsony zajszinttel rendelkezik.
3. Alaplap: MSI Z97 Gaming 9 AC
Ár: kb. 77 000 Ft
Garancia: 3 év
Alaplapra viszonylag sokat költöttünk, hiszen sok szempontból ez az egyik legfontosabb eleme a gépnek. A legújabb Haswell processzorhoz az LGA-1150 foglalatos MSI Z97 Gaming 9 AC-t választottuk, ami maximum 32 GB memóriát képes befogadni, rendelkezik a létező összes extrával, támogatja a tuningot, és kifejezetten játékra ajánlható.
4. Memória: Kingston HyperX Predator 16 GB DDR3 2400 MHz
Ár: kb. 50 000 Ft
Garancia: 5 év
Elvileg 8 GB memória mindenre elég, de ha kifejezetten RAM-igényes programot szeretnénk futtatni, akkor célszerű és indokolt lehet 16 GB-ot pakolni a gépbe. A Kingston HyperX Predator egy valódi csúcsragadozó, eleve magas órajelre kihegyezve. A BIOS-ban állítható XMP-profilban CL11-13-13-30 időzítés mellett éri el 2400 MHz-et.
5. VGA kártya: Powercolor Radeon R9 295X2 8 GB
Ár: kb. 489 000 Ft
Garancia: 2 év
Általában a VGA-kártya gépünk legdrágább alkarésze, főleg ha játékról van szó, közel félmilliót költöttünk az AMD brutális szörnyetegére. Az R9 295X2 igazából nem is egy, hanem két VGA-kártya, csak egy nyákon kapott helyet a dupla GPU-mag. A komoly teljesítmény ára a hangos működés – a plusz folyadékhűtőnek köszönhetően.
6. SSD: Samsung 500 GB 2.5" 840 EVO MZ
Ár: kb. 62 000 Ft
Garancia: 3 év
Megfelelő számú SSD meghajtóval könnyen csinálhatnánk a konfigurációnkból két- vagy akár hárommilliós PC-t is. Nem érdemes elszállni a NAND chipek bespájzolásával, 500 GB bőven elég a rendszer és a gyakran használt programok számára, komolyabb mennyiségű adat tárolására pedig még mindig jobban megéri venni pár hagyományos HDD-t.
7. Merevlemez: Seagate Barracuda 3 TB 7200 rpm
Ár: kb. 26 000 Ft
Garancia: 2 év
Videók, zenék és ritkán használt nagyobb méretű állományok tárolására verhetetlen a csöndes, gyors és hűvös Seagate Barracuda. A 7200 rpm sebességű tányérokról gyorsan beolvasható minden adat, 64 MB-os pufferje is megfelel a kor követelményeinek. Akinek nem elég a 3 TB, az plusz pénzért választhat 4 vagy akár 5 terás változatot is.
8. Optikai meghajtó: LG Blu-ray-író BH16NS40
Ár: kb. 25 000 Ft
Garancia: 2 év
Manapság nagy divat az optikai meghajtó száműzése, az LG BH10NS40-t viszont érdemes bepattintani a rendszerbe. Nemcsak egy mezei, 16-szoros DVD-íróról van szó, ez a drive képes beolvasni és írni a két-, három- és négyrétegű BD-R-lemezeket, és az sem elhanyagolható tény, hogy támogatja a 3D-s Blu-ray-technológiát.
9. Táp: Enermax Revolution 87+ 1000 W
Ár: kb. 46 000 Ft
Garancia: 3 év
Komoly grafikus kártya és processzor mellé minimum 500 wattos, minőségi tápot kell választani, de jelen esetben az R9 295X2 és az i7-4790K már együtt elfogyaszt ennyit. A kiválasztott – 12 centis ventilátorral rendelkező, 1000 wattos, 80 Plus Gold minősítésű – Enermax táp jó ár-érték aránnyal bír, csöndes működése mellett komoly előnye félmoduláris felépítése.
10. Ház: Aerocool XPredator X3
Ár: kb. 35 000 Ft
Garancia: 2 év
A legjobb hardvereket a legolcsóbb lemezházba is beszerelhetjük, a teljesítményen ez mit sem változtat. Persze azért adjuk meg a módját, és válasszunk tágas, könnyen szerelhető, minőségi darabot, amiben jól mutatnak a gondosan összeválogatott komponensek. A piros XPredator X3 esztétikus megoldás, plexiablaka is van, ráadásul kiválóan felszerelt.
11. Hangkártya: Alaplapra integrált
Ár: 0 Ft
Garancia: 3 év
Mivel az MSI Z97 Gaming 9 AC eleve prémiumkategóriás hangrendszerrel rendelkezik, külön kártyára nem kellett költenünk. A Creative Sound Blaster Cinema 2 nyújtotta alapokra építkező nyolccsatornás megoldás korrektül dolgozik: mintavételi frekvenciája 32 bit /192 kHz, jel-zaj viszonya pedig 120 dB. A C-Media CM6631A chip házimozihoz, játékhoz is bőven elég lesz.
12. Operációs rendszer: Microsoft Windows 8.1 Pro 64 bit OEM
Ár: kb. 38 000 Ft
Garancia: –
Minden gép elengedhetetlen kelléke a fejlett operációs rendszer, mi a Microsoft Windows 8.1 64 bites változatát választottuk, aminek Professional kiszerelését telepítettük a gépre. Az olcsóbb OEM-verzió megfelel a célnak, a drágább dobozos változat megspórolásával nyert pénzt fordítsuk inkább a teljesítményt befolyásoló hardverekre.
Miért kell elkölteni egymilliót?
Ahhoz, hogy egymillió forintot PC-re akarjunk költeni, nagyon nyomós indokunknak kell lennie, hiszen egy átlagos asztali gép nem kerül többe, mint két-, maximum háromszázezer forintba. Ráadásul ebben már minden benne van, talán futja még belőle operációs rendszerre is. A piacon csak az Apple MacPro közelíti meg a milliós álomhatárt, az alapmodell egészen pontosan 950 ezertől indul, és ezért már Xeon E5 processzort, 12 GB memóriát, két nem túl erős VGA-t és egy exkluzív házat kapunk. Ilyen vagy hasonló gépet csak az vesz, aki vagy fel akar vágni, vagy valóban ki is tudja használni teljesítményét. Főként munkára, videovágásra, komolyabb 3D-s modellezésre ajánlhatók ezek a gépek, de a többség értelemszerűen inkább játékra vásárolja őket. Mikor összeállítottuk az egymilliós álom-PC-t, mi is hosszasan gondolkodtunk, hiszen az átlagfelhasználó nem minden komponenst tud maximálisan kihasználni.
Végül úgy döntöttünk, hogy olyan gépet építünk, ami próbál mindenkinek kedvezni: játékhoz és munkára is egyaránt a maximumot nyújtja. A kezdetben soknak tűnő egymilliós határt könnyen átléptük volna, ha mindenből a legdrágábbat választjuk, azonban célunk nem az ésszerűtlen pazarlás volt, hanem olyan komponensek összeválogatása, melyeknek van létjogosultságuk.
Nem költöttünk 300 ezret egy Intel Core i7-3970X-re csak azért, mert lehetne, vagy nem tettük a gépbe három csúcskategóriás VGA-kártyát – az ár-érték arány olyannyira torzult volna, hogy értelmetlen lett volna megépíteni a gépet. Helyette igyekeztünk mindenből a lehető legerősebbet, de árban még éppen megfelelőt összeválogatni. Mindezek mellett pedig figyeltünk arra is, hogy ne szaladjunk túl pénztárcánk képzeletbeli lehetőségein, mert még ebben a kategóriában is igen gyorsan áteshetünk a ló túloldalára.
Így választottunk főbb komponenseket
Miközben a világ javában Broadwell-lázban ég, a várakozást a Haswell család felfrissülése feledteti. A teszthez mi is egy friss és ropogós, Devil’s Canyon szériás processzort választottunk, amin a gyártó egy új hővezető anyagot húzott a processzor felülete és a hűtősapka közé. Ennek és a szorzózármentességet jelölő K-jelzésnek köszönhetően ez a modell tuningra is alkalmas.
Másrészről ha nem nyúlunk hozzá, akkor is eleve magasabb órajelről indulunk, egészen pontosan 4 GHz-es alap- és 4,4 GHz-es boostfrekvenciát kapunk a közel százezer forintunkért. Úgy tartják, hogy játékra elég egy erősebb i5-ös is, de munkára és maximalista konfigurációkhoz azért érdemesebb a legerősebb processzort keresni. Bizonyos területeken egyáltalán nem számít a VGA teljesítménye, van, amikor tényleg a processzor nyers erejére kell támaszkodni, ilyenkor pedig jól jöhet az i7-4770K-t leváltó i7-4970K. Bár mi csak az alapórajeleket mértük, természetesen a kiszemelt alaplappal és memóriákkal a kísérletező kedvűek akár 4800 MHz-re is gyorsíthatnak, ami 1,4 V feszültséggel már stabilan megtartható, egy jó hűtővel 70 fok környékén mozog majd a hőmérséklet.
Erős processzorunkhoz hasonló tudású és minőségű alaplapot kerestünk. Itt nem az árcédula volt a döntő, igyekeztünk olyan példányt választani az i7-es mellé, ami minden igényt kiszolgál, és rengeteg egyéb lehetőség van benne. Memóriaválasztáskor sokat tanakodtunk, hogy kihasználjuk-e a lehetőséget, miszerint a négy foglalatba akár 32 GB memória is rakható. Végül úgy döntöttünk, 16 GB is bőségesen elegendő lesz, azt a megközelítőleg plusz 50 ezer forintot, amit ezzel nyertünk, inkább a sebességet valójában befolyásoló elemekre fordítottuk. Arra viszont ügyeltünk, hogy minőségi RAM-okat válasszunk: a kiszemelt példányok a Kingstontól érkeztek, a HyperX Predator család 2400 MHz-es alapórajellel és CL11-es időzítéssel nem bizonyult rossz választásnak.
Memóriából célszerű a legnagyobb kapacitásút használni: a 2×8 GB-os KIT kiszerelést emeltük be, mivel nem akartuk szétaprózni a modulokat; később még dönthetünk úgy, hogy igénybe vesszük a maradék két foglalatot is. A legtöbb pénzt a grafikus kártyára költöttük – majdnem félmillió forintot – az AMD csúcsragadozójára, ami a legerősebbnek kikiáltott TITAN Z-t is lenyomja. Tehettünk volna a rendszerünkbe két R9 290X-et is, mivel azonban azt a szabályt hoztuk, hogy nem a darabszám növelésével akarunk teljesítményt fokozni, ezt a változatot elvetettük. Így esett a választás a Powercolor R9 295X2-re, ami egy dupla GPU-val szerelt szörnyeteg, 8 GB saját GDDR5 memóriával, vízhűtéssel és irdatlan hangerővel – de erről később ejtünk szót.
Hűtés, adattárolás és külcsín
Mivel a VGA-kártya komoly vízhűtést kapott, a CPU gyári hűtőjét száműztük. Az általunk választott folyadékhűtő egy kompakt rendszer a Corsairtől, mely két darab 120 milliméteres ventilátorával eredményesen képes lehűteni a forróbb fejű processzorokat is. Az igazat megvallva ez a megoldás bármelyik házban jól néz ki, mert a hűtőblokk LED-fényét éppúgy testreszabhatjuk, mint a pumpa vagy a ventilátorok sebességét. Az igazi profik itt többet költöttek volna, 38 ezer helyett akár ennek többszörösét is kifizethetnénk, ha mi magunk állítanánk össze egy moduláris rendszert.
Adattárolásra érdemes az átlagosnál jobban rágyúrni, mivel az SSD-k ára folyamatosan csökken, így e tekintetben mi sem apróztuk el a dolgot. Az 500 GB-os Samsung 840 EVO-ra esett a választásunk, amit már korábban is teszteltünk, és sebességét tekintve nagyon elégedettek voltunk vele. 500 GB elég lesz a Windows 8.1-hez és az összes frissítéshez, de a felhasználói programok és akár egy komolyabb méretű Steam-könyvtár is elfér majd rajta. Aki imádja a filmeket, esetleg komoly fotó-, videogyűjteménye van, annak külön HDD-t is érdemes beszerelnie. Mi ezt egy 3 TB-os Seagate Barracudával oldottuk meg, ami kevesebb mint a felébe került a hatod akkora tárkapacitást kínáló SSD-nek. Itt még érdemes elgondolkodni a RAID funkciókon: lehetett volna trükközni és gyorsítani a rendszert, de a költségek féken tartása végett erre nem akartunk költeni. Optikai meghajtóra szintén nem kötelező áldozni, ma már mindent megoldhatunk USB-ről vagy internetről. Mi beszereltünk egy LG Blu-ray-írót is, ami nemcsak 3D-rajongóknak lehet fontos, de archiválni is hatékonyabban lehet vele.
A tápra viszont sokat költöttünk, közel annyit, mint egy jobb processzorra. Az Enermax Revolution 87+ szintén vendégeskedett már tesztlaborunkban, ennek most az 1000 wattos változatát választottuk, mivel a VGA-CPU páros önmagában is habzsolja a wattokat. Ilyenkor ráadásul nemcsak a jelenlegi fogyasztást kell mérlegelnünk, hanem a jövőbeli fejlesztéseket is. Érdemes felülméretezni, mert mindegyik rendszernél fennáll a későbbi bővítés lehetősége. A gépháznak ugyan nem sok jelentősége van, de azért igyekeztünk egy kellően csinos, jó minőségű és extrákkal teli változatot beemelni: az Aerocool XPredator X3 tágas, könnyű a szerelése, és profi előlapi vezérlőpultja van, emellett jó a szellőzése, ami azért fontos, hogy nyáron ne süljenek meg az átlagnál erősebb hardverek – jó ventilációval az egyes komponensek élettartama is növelhető. Az X3-as alapból két ventilátort, egy 12 centiset és egy 14-es LED-fényűt tartalmaz. Ezeket érdemes lesz később bővíteni, amihez rendelkezésünkre áll további hét hely. Ráadásul be is kukucskálhatunk a ház oldallapján, tisztán láthatjuk a gondosan megválogatott komponensek mutatós rendszerét.
A kihívó gépet is elfogadnánk
Az összeállított egymilliós PC-t nem lett volna értelme egymagában tesztelni, ezért arra gondoltunk, hogy összerakunk egy szerényebb modellt is, ami jól szemlélteti a különbségeket. Negyedmillió forintot szántunk az átlagnál picit erősebb PC összeállítására, amit igyekeztünk úgy kitalálni, hogy alkalmas legyen játékra, szórakozásra, munkára, és lehetőleg ne a legolcsóbb komponensekből álljon. Processzornak egy erős négymagost választottunk, az Intel i5-4690 kb. fele annyiba kerül, mint i7-es ellenfele. Alaplapból egy extrákkal kevésbé jól eleresztett, de megbízható változatot kértünk, ami szintén Z97-es chipsetre épül. Memóriából 8 GB-ra esett a választásunk, az 1600 MHz-es Kingston modul jó ár-érték aránnyal bír. A grafikus kártyánál éreztük leginkább, hogy nagyon észnél kell lenni, mert könnyen borulhat a 250 ezres keret. Itt szintén a processzor árkategóriájához illő 50-55 ezres szegmensből kerestünk 2 GB-os modellt, így lett az FXF R9 270X a befutó. Normális méretű SSD-re sajnos nem futotta, ezért egy 1 TB-os, 7200 rpm sebességű merevlemezt választottunk. Végezetül az egész konfigurációt a tetszetős és kényelmes Aerocool XPredatorba költöztettük, na nem a legújabba, hanem az X1-esbe.
Mivel itt a rendszer fogyasztása nem haladja meg a 200 wattot, egy olcsóbb Chieftec tápot szemeltünk ki, ami 600 wattos névleges teljesítményével magában hordozza a későbbi bővíthetőség lehetőségét is. Összességében a negyedmilliós konfiguráció sem lett rossz gép, biztosan sokan elfogadnák. Nekünk pedig jól szimulálja azt a középkategóriás játékoskonfigurációt, amit az egymilliós PC ellen küldhetünk a mészárszékre.
Négyszeres ár, négyszeres teljesítmény?
Az összeállított álom-PC-t több tesztprogrammal is lemértük, hogy kiderüljön, mennyivel gyorsabb a negyedárú, átlagos konfigurációnkhoz képest. Játékokkal kezdtük a méréseket, hiszen a közel 500 ezres VGA-kártya igazából erre született. A teszteket 1920×1080-as, illetve 2560×1600-as felbontásban is végrehajtottuk, a grafikai részletességet pedig minden esetben a maximumra állítottuk. Az eredmények szerint szinte minden gépigényes játék 100 fps fölött tudott teljesíteni, ez 1080p-ben több, mint amit vártunk. Magasabb, 1600p felbontáson sem esett a számláló 65-70 fps alá, ami ultra beállítások tekintetében nagyon meggyőző eredmény. Ezzel szemben 250 ezres konfigurációnk rendesen izzadt, a legtöbb játékban hatalmas különbségek rajzolódtak ki. Ennek oka az 50 ezres VGA-kártya, ami játékoknál jelenti a szűk keresztmetszet. Például Battlefield 4 alatt a közel 750 ezer forintos differencia 75 fps különbséget eredményez, ami azt jelenti, hogy egy-egy plusz fps-re tízezret költöttünk.
Tomb Raiderben hasonló volt a helyzet, de a 100 fps különbség szinte felfoghatatlan. A Crysis 3 viszont feladta a leckét az R9 295X2-nek is, de azért sikerült egy tisztességes 80 fps-t kiizzadni magából, ami az ellenfél 31 fps-ével szemben jelentős fegyvertény. A nagyobb felbontásokat nem bírta lekövetni a 250 ezres PC, a 2560×1600-as felbontásban pedig a legtöbb játék 20-25 fps között kínlódott, ami már jelentős szaggatással járt együtt. Amennyiben folyamatosságot várunk az olcsóbb konfigurációtól, csökkenteni kell a grafikai részletességet. Az élsimítás kikapcsolásával és közepes beállításokkal itt is duplázhatunk, triplázhatunk az fps-értékeken.
Operációs rendszert futtatva nem sok különbséget lehet felfedezni a két gép között, egyedül az SSD hiánya érezhető, pár másodperces késéssel indulnak el a programok, és a bootolás is lényegesen tovább tart HDD-ről. A processzorigényes tesztekben viszont érezhető, hogy a két CPU között is van némi különbség, de ez közel sem olyan megdöbbentő, mint a két VGA esetén. Tömörítéses teszt során majdnem fél perccel gyorsabban végzett az i7-4790K, mint az i5-4690-es, de videokonvertálás közben is érezhetően gyorsabb volt az i7-es. A táblázatban található eredmények látványosak, de igazából csak egymáshoz viszonyítva tűnnek fel a különbségek, ellentétben az fps-számokkal, ahol a VGA gyengesége nagyon is érződik. A tesztek alapján a GPU mindent eldönt, ha játékról van szó, általános PC-s tevékenykedésünk során viszont nincs érezhető különbség a két gép között, feltéve, ha nem rendezünk RAR-csomagoló versenyt. Komolyabb munkára azért érdemes az erősebb, nyolc szálon tevékenykedő i7-es processzort választani, de csak akkor, ha valóban fontos a gyors feladat-végrehajtás. Hétköznapi feladatokra vagy játékra nem feltétlenül kell ennyit költeni, akkor inkább a két processzor közti 50 ezret költsük egy erősebb grafikus vezérlőre.
A csúcsgépek hátrányai
Az egymilliós PC-be nehéz belekötni, jelenleg nem is igen tudjuk kihasználni a benne rejlő lehetőségeket, hiszen 100-120 fps-re egyáltalán nincs szükségünk, ez pedig biztató a jövőre nézve – valószínűleg ehhez a konfigurációhoz nem is kéne hozzányúlnunk az elkövetkező pár évben. Más lesz a felállás viszont, ha elterjednek az elérhető árú 4K-monitorok, akkor valószínűleg minden megváltozik majd, a 250 ezres PC például komoly gondban lesz.
A brutális teljesítmény ellenben negatívumokkal is jár. Sajnos a dupla GPU dupla fogyasztást és komoly hőtermelést eredményez. Villanyszámlánk megpörgetése persze benne van a pakliban, főleg, ha 6-700 wattos fogyasztású szörnyet kreálunk, és azt folyamatosan terhelés alatt tartjuk. A nagyobb baj – ami minket is zavar –, hogy ezek a komponensek komolyabb hűtést is igényelnek, így általában melegebbek és zajosabbak. VGA esetében ez nagyon zavaró, hiszen eleve hangos a ventilátor. Az Asetek folyadékhűtő-kombinációja ráadásul rátesz még egy lapáttal. Játék közben rendesen felpörög a rendszer, és a pumpával együtt 45-50 dbA zajt produkál az R9-es, ami már tényleg bántó tud lenni.
Gazdasági szempontból sem biztos, hogy megéri egymilliót költeni, a számítástechnikai eszközök gyors értékvesztése miatt két év múlva valószínűleg már a felét sem fogja érni konfigurációnk. A félmilliós értékcsökkenés magas – egy 250 ezres PC-nél lényegesen kisebb veszteséggel szállhatunk ki az üzletből –, már ha egyáltalán valaki meg akar válni egy igazi álom-PC-től. Persze nyilván előbb-utóbb szükség lesz rá.
