Emlékeztek még azokra a napokra, amikor mindenki a fórumokat és a játékos oldalakat bújta azért, hogy találjon egy kósza Hearthstone bétakulcsot? Függetlenül attól, hogy kulcsok már akkor sem léteztek (meghívásos rendszer volt) iszonyatos hisztéria kerekedett a béta miatt az interneten, a játék pedig a semmiből a Twitch egyik legnépszerűbb műsora lett.
Ki gondolta volna, hogy a "mesekártya" népszerűsége egy szinten lesz a League of Legends-szel? Pedig akkor még bőven több százezres nézettséget produkált a MOBA is, de a Hearthstone akkorát robbant, hogy simán felvette vele a versenyt. A publikus verzió megjelenésével a Blizzard lefektette a modern CCG alapjait, és hatalmas felfordulást indított világszerte.
Üdv a kocsmában
A játék 2013. augusztusától 2014. januárjáig volt zárt bétában, és egészen addig mindenki küzdött a hozzáférésért. Ebayen iszonyat magas árakon mentek el a Hearthstone accountok, és sok ember a világ összes pénzét is szívesen feláldozta volna, csak játszhasson a csodával. Az eladók piaca akkor dőlt össze, amikor 2014. január 21-én a Hearthstone hivatalosan is megnyílt mindenki számára.
A béta jelzőt ugyan március 11-ig nem hagyta el, de akkorra már mindenkit függővé tett a máguspóker. Még a League of Legends legendás profi játékosai is ezzel játszottak két mérkőzés között. Utóbbi annyira elterjedt szokás lett, hogy a Riot Games meg is próbálta korlátozni azt egy LCS szabályzással. Utóbbi megbukott, és a Twitchen mindenki boldogan nyomhatta tovább a zsugázást. A haverokkal és kollégákkal mi is együtt versengtünk a ranglétrán, és házi versenyeket indítottunk szabadidőnkben. Barátaimmal mi a Hatalom Kártyáin nőttünk fel, és leginkább ennek volt köszönhető a játékkal szembeni egyetlen komolyabb kritikánk: sajnos kevés a lap. Ezt a Blizzard is tudta, nem is volt messze Naxxramas és az első alkalom, hogy a fórumokon elkezdték spamelni a jól ismert mondatot.
NAXX IS OUT
Július 22-én megjelent a Curse of Naxxramas, a Hearthstone első kalandja. Itt még nem kellett komoly pénzeket áldoznunk a vásárlásra: megvettük a belépőt a World of Warcraftból jól ismert dungeonba, jutalmul pedig 30 új kártyát kaptunk. Ezek között voltak olyan legendás lények, mint Sludge Belcher, Loatheb, és az Undertaker, melyek hosszú évekig minden pakliban ott voltak.
Az új készlet segített abban, hogy a Hearthstone 2014. szeptemberére már 20 millió aktív játékost szedett össze magának. Ezt követően a Blizzard munkatársainak meg kellett tanulnia mély vízben merülni, mert bár a játék ingyenesen játszható volt, a nagy B srácai bizony úsztak a pénzben. A bevételek egy részéből aztán összedobták az első Hearthstone World Championshipet, ami megismertette a világgal a játék nagyjait. Az akkori világbajnok, Firebat a mai napig a játék egyik legkedveltebb arca. Egyébként a világbajnokság alatt nem csak a profikat, de Ben Brode legendás nevetését is megismerhettük.
A Hearthstone World Championship a 2014-es BlizzConon zajlott le, ahol egyébként a játék első teljes értékű kiegészítője, a Goblins vs. Gnomes is bejelentésre került. A megjelenés egészen december 8-9-ig váratott magára, de akkor végre befutott az első nagy, 123 lapot tartalmazó szett. A Goblins vs. Gnomesból egyébként mindenkinek csak Annoy-o-Tron, a Mech Mage rémuralom és Dr. 7, azaz Dr. Boom maradt meg.
A nagy párbaj
A következő év aztán egy mozgalmas időszak volt a játék életében. Érkezett a második kaland, a Blackrock Mountain, ami ugyan témájában nagyon érdekes volt, lapok tekintetében már kevésbé volt lenyűgöző. Ennél nagyobb hír volt, hogy a Blizzard elkezdte végre a mobilos verzió mutogatását, és áprilisban ki is adta iOS-re és Androidra a kártyás mókát. Ez adott egy második löketet az egyébként is népszerű játéknak. Az áprilisi új kaland és a mobilos megjelenés után az apróbb tartalmakon volt a hangsúly. Megjöttek az első alternatív hősök (amiket egyébként a közösség nagy lendülettel meg is gyűlölt az árazásuk miatt), és befutott a folyamatosan változó Tavern Brawl mód. Az első játszható Brawl egyébként a Showdown at Blackrock Mountain volt, amiben Ragnaros vagy Nefarian paklijával kellett eltipornunk a másikat.
Július elején aztán elkezdtek befutni fura pergamenek a sajtó munkatársaihoz, röviddel később pedig a Blizzard bejelentette a következő szettet, a The Grand Tournamentet, ami aztán augusztus 22-én meg is jelent. A csomag 132 új kártyát rejtett, melyek között azért voltak ütős újdonságok, de egy egyre nyilvánvalóbb probléma miatt elmaradt a nagy kompetitív megújulás. A játék régebbi kártyáit egyszerűen jobban preferálják a játékosok, ezért nem igazán változott a meta, még úgy sem, hogy egyébként rengeteg új lap érkezett a megjelenés óta eltelt hónapokban.
Ez a probléma még a League of Explorers kaland megjelenésével sem tűnt el. November 6-án a csapat bejelentette a modult, a következő héten pedig már ki is adta. Ugyan az új kalandban már bőséggel voltak hasznos kártyák, de a nagyobb gondokat nem oldotta meg. Egyszerűen túl sok jó kártya volt az alap, Naxxramas és Goblin csomagokban. Változás kellett, ami már nem is volt olyan messze.
A Kraken éve
Az év elején a Blizzard bejelentette, hogy új formátumokra osztják a rangsorolt játékot: Standard és Wild módokra. Utóbbiban az összes lapot lehet majd használni, előbbiben viszont csak az előző 2 év csomagjait. Az új játékmódok beépítésével azért még megvárták a Whispers of the Old Gods kiegészítő megjelenését, ami egyébként iszonyatosan durva lapokat tartalmazott, és a Goblins vs Gnomes óta először igazán felkavarta a kompetitív légkört. Ezt követően megjött az első Standard év, a Year of the Kraken, ami korlátozta a használható kártyák számát, és tulajdonképpen megteremtette azt a Hearthstone élményt, amit ma is ismerünk.
A sajtó munkatársai ismét titokzatos leveleket kaptak a Blizzardtól, ezúttal viszont nem párbajra, hanem bulizni hívtak minket. Mint kiderült, a leveleket magától Medivhtől kaptuk, aki hatalmas örömmel nyitotta tágra Karazhan kapuit. Ezzel bemutatkozott az utolsó Adventure, a One Night in Karazhan. Maga az Adventure tényleg izgalmas volt, de a 45 új kártya között inkább csak a Priest és Mage rajongók találtak igazán hasznos újdonságokat.
Mindeközben Yogg-Saron megállíthatatlanul dominálta a versenyeket. A kártya önmagában megnyerhetett egy elvesztett menetet, ami végül rákényszerítette a fejlesztőket arra, hogy átalakítsák az Old Godot.
A hidegebb hónapokat a Mean Streets of Gadgetzan tette izgalmassá. A negyedik kiegészítő szett 132 új kártyát tartalmazott, melyek ismét rendesen felkavarták a kompetitív szokásokat. Patchesnek köszönhetően elszaporodtak a kalózok, megjelent a folyamatosan erősödő Jade Druid, és bekerültek a különböző frakcióhoz kötődő lapok is. Sajnos ezt a rendszert nem használta a továbbiakban a Blizzard, pedig a Grimy Goons, Jade Lotus és Kabal elosztás egész izgalmas megoldás volt a Basic kártyák korlátozására.
A mamut éve
A 2017-es szezon eleje nagyrészt a Gadgetzan lapjaival történő kísérletezéssel zajlott. Áprilisban aztán elindult a Year of the Mammoth, ami egy újabb nagy változást hozott. A Blizzardnak rendesen meggyűlt a baja a még mindig iszonyatosan domináns Basic kártyákkal, így kitalálták a Hall of Fame-t, ahová kidobálhatják a problémás alaplapokat. A "minden pakliba jó" Sylvanas és Ragnaros páros az elsők között került át a csak Wildban használható kártyák közé, ezzel megszabadítva a kompetitív közösséget két szörnyetegtől.
A következő lépés a Journey to Un'Goro bejelentése volt, ami 135 új kártyával támadta be a pénztárcáinkat. Az új kiegészítő legnagyobb dobása a Quest kártyák megjelenése volt, melyek hatalmas előnyt kínálnak egy bizonyos feladat teljesítésének fejében. A kompetitív paklik nagyot változtak, és sokan a küldetések köré építették a készleteiket.
Un'Goro a jobb csomagok egyike volt, de a dzsungeljárás varázsát hamar elfelejtette mindenki a következő kiegészítő bejelentése után. A Year of the Mammoth második felvonása ugyanis egy kellemetlenül jeges, de nagyon jól ismert helyszínen játszódott. A Knights of the Frozen Throne Northrendre vitt mindenkit, ahol új hőskártyák vártak minket. Kedvenc hőseink félhalott verziói iszonyatos erővel csaptak oda az ellenfeleinknek, de az új kártyákon túl egy új kihívás is várta a játékosokat. Egy Hearthstone Adventure modulhoz hasonlóan szembe kellett néznünk a Lich Kinggel, aki kegyetlenül levert minden amatőrt.
Az év utolsó csomagja a Kobolds & Catacombs volt, ami szintén tartalmazott 135, egyébként kifejezetten izgalmas kártyát, de a szettből a legtöbbeknek a Dungeon Run módban eltöltött mókás órák maradtak meg. Ez a készlet ugyanis bemutatott egy új játékmódot, ahol véletlenszerűen kiosztott ellenfelekkel szemben mehettünk egy folyamatosan fejlődő paklival. A tökéletes utazó, mobil Hearthstone élmény volt, ami hetekig fogságában tartott minket.
Gilneasban raboskodva
Így jutottunk hát el napjainkig, amikor a The Witchwood új kártyáival és Monster Hunt módjával kísérletezik mindenki. A Hearthstone a mai napig az egyik legnépszerűbb kompetitív játék a világ minden részén, és ugyan több szempontból is lehet szidni a CCG-t, de tagadhatatlan, hogy addiktív játékmenetével és varázslatos hangulatával bárkit rabul ejthet. Megyek is egy gyors kört, hiszen csak egy meccsből csak nem lehet baj, ugye?
