A stratégia volt az a műfaj, ami sokak szerint örökre megmarad a PC-n. A bonyolult hotkey alapú irányítást megoldhatatlan feladatnak tűnt átültetni a konzolokra. Azért persze jelentek meg stratégiai címek Xboxra és PS3-ra, de a legtöbb esetben az eladások nem voltak túl meggyőzőek, és egy kicsit olyan helyzet állt elő, mint a manapság divatos PC átiratok esetében: a konzolosok a PC verzió portolását kapták meg, ami általában nem is sikerült olyan jóra, mint az eredeti. Ez a trend lassan a végéhez érkezik, hiszen a fejlesztők feltett szándéka ezt a műfajt is meghonosítani a konzolosok körében. A Halo Wars az egyik legjobb eséllyel induló versenyző, hiszen a történet a legendás Halo univerzumában játszódik, a készítők pedig a neves Ensemble Studios, akik néhányszor már bizonyítottak.
Egyszer volt, hol nem volt...
A Halo Wars tulajdonképpen a Halo játékok előzményeit meséli el nekünk. Szemtanúi lehetünk az emberiség és a Covenant első találkozásának, miközben a Spirit of Fire nevű hadihajóvá alakított kolonizáló űrhajóval a Harvest bolygóra igyekszünk. Kiderül, hogy a Covenant valamiféle ősi ereklyéket kutat fel galaxis szerte, és ha már találkoztak az emberiséggel, akkor leigázzák őket is. Természetesen nem ilyen egyszerű a helyzet, de hát nem lőhetünk le minden poént az elején. A harcok négy bolygón folynak majd, ezek közül az egyik a készítők ígérete szerint teljesen Halo szerű lesz - nem az FPS nézetre gondolnak, hanem a gyűrűszerű kinézetre. Segítségünkre lesz a Halo játékokból már ismerős mesterséges intelligencia is, csak itt Serina névre hallgat, ő a Spirit of Fire MI-je, nélküle semmire nem mennénk.
Landolásra felkészülni
A puding próbája az evés, így aztán a PC-s stratégiai játékokon nevelkedett villámkezű hadvezérek nyilván kétkedéssel fogadták az Ensemble kijelentését, miszerint az irányítás Xboxon tökéletes lesz, villámgyors akciókat tudunk seperc alatt végrehajtani, egységeket kijelölni, egyebek. Örömmel jelentem, hogy a srácok megoldották a problémát, az irányítás egy szóban összefoglalva pöpec. Tény, hogy egy kicsit szokni kell, de az ember pár perc alatt belejön, és onnan kezdve már szinte ugyanaz van mint PC-n, azaz az irányítás nem mérvadó, a mozdulatok maguktól jönnek, és van időnk a stratégiával foglalkozni. Aki eddig csak PC-vel játszott számítson egy kis birkózásra a kontrollerrel, és a gombokat is meg kell tanulni, de aztán megy minden, mint a karikacsapás. Az „A" gombbal tudjuk egyesével kijelölni egységeinket, az „X" gombbal pedig mozgatni őket, ez amúgy interaktív gomb, tehát ha ellenségre kattintunk, akkor embereink megtámadják a célpontot az odakocogás helyett. A bal kar lenyomásával a térképen lévő összes egységünket, míg a jobb oldalival a képernyőn található egységeinket tudjuk egyből kijelölni. A jobb oldali kart húzogatva pedig válogathatunk az egységek között. Száz szónak is egy a vége, az irányítással nem lesz gond.
Need covering fire!
A stratégiák másik sarkaltos pontja az egységek, azok fejlesztési lehetősége, és az küzdő felek megfelelő kiegyensúlyozása. Utóbbi leginkább a multiplayerben kap szerepet, a single kampányt nem is befolyásolja annyira. Jelen esetben a balansz nem tökéletes, de ez szándékos. A Covenant egységek alapvetően erősebbek, így ez a multi meccsek során még gondot okozhat. Az egységek között csupa ismerőst üdvözölhet, aki játszott már valamelyik Halo játékkal. Neki maximun a nézőpont lesz újdonság, legalábbis eleinte. Az Ensemble ígérete szerint a későbbiek során találkozhatunk majd eddig sosem látott egységekkel is. A sima tengerészgyalogos egységek mellett természetesen fontos szerepet kap a Warthog az emberek oldalán. Ez az a dzsip, amivel mindenki őrjöngött már, és a Halo Wars-ban használt változat szinte teljesen megegyezik a Halo játékokba látottakkal, mind kinézet, mind tulajdonságok terén. A Spartan egység már különlegesebb - ők a Master Chief sorozatgyártott változatai - és végül nem maradhat ki a Scorpion tank sem. Covenant oldalon a rengeteg Grunt és Banshee mellett találkozhatunk még a hatalmas póklábakon közlekedő Scarab egységgel, amire viszont az emberek válasza a Red Alertből kissé ismerősnek tűnő orbitális csapás. Bázisunk kiépítését is jól oldották meg a programozók. Semmi extra, de a rendszer egyszerű és jól működik. A fix pontokra helyezhető épületekre kattintva azonnal láthatjuk az ott gyártható egységeket az egyik oldalon, a máson pedig a fejlesztéseket (erősebb gránát a gyalogságnak, keményebb lángszóró, stb. stb.). A Forerunner ereklyéket megtalálva - és megszerezve - az emberek is igénybe vehetik eme letűnt civilizáció segítségét, de itt kemény harcokra számíthatunk, ugyanis a Covenant fanatikusan őrzi őket, és inkább megsemmisít egyet, minthogy az emberek kezére jusson.
A híd túl messze van...
A híre filmben megismert elkeseredett harcokra számítanánk, hallván, hogy a Covenant ugye alapvetően erősebb, mint az emberek. Ez azonban nincs így (sajnos), ugyanis a Microsoft szerint ez lesz az a stratégiai játék, amit minden Halo rajongó megvesz. Az FPS-t profin toló gamerek viszont nem feltétlenül ügyes hadvezérek is, ezért aztán könnyű fokozaton a Halo Wars igencsak diadalmenethez hasonló. A sok lúd disznót győz elv jobban működik, mint a megszokott kő-papír-olló, de azért egy teljesen rosszul összeállított hadsereggel itt is veszíteni fogunk. A játék oktató része is rettenetesen az alapokra épít, és bár a kellemes hangon előadott tutorial legalább hangulatos, aki már játszott hasonló játékkal, szerintem idegesítőnek fogja találni hamar. Keményebb fokozaton már sokkal megfontoltabban kell tolni a Halo Wars-ot, figyelembe véve azt is, hogy az egységek száma limitált - körülbelül 60 - így ott már jóval hangsúlyosabb a jó taktikai érzék. Összességében a stratégiai rész nem hoz semmi igazán újat, de a rendszer jól működik, kezdőknek is sikerélményt biztosít, a profik pedig a nehezebb fokozaton találják meg a kihívást.
Szép vagy, szép vagy...
A Halo Wars grafikája szép. Röviden tömören. Az effektek jól néznek ki, az egységek szépen animáltak, a bázisok épületei valóságosnak tűnnek, már amennyire ez lehetséges egy sci-fi játéknál. A Halo Wars nem szaggat, köszönhetően a limitált egységszámnak, és bár ezáltal elesünk az igazán grandiózus - Total War szintű - csatáktól, a hangulat így is maximálisan átjön. A készítők telepakolták a képernyőt apróságokkal, melyek legtöbbjének nincs igazán stratégiai szerepe, viszont a Halo rajongók örömmel üdvözölnek majd minden kisebb részletet, amit eddig csak FPS nézetből láthattak. Ezek segítségével, és a jól megtervezett - és jól működő - taktikai résszel egyetemben az Ensemble Studionak sikerült egy pompás játékot készítenie, ami minden rutinos hadvezérnek elegendő kihívással, míg a kezdő - csak a Halo név miatt bekukkantó - játékosok számára egy könnyen elsajátítható, egyszerű, de nagyszerű rendszerrel szolgál. Mindezek fényében a Halo Wars első ránézésre erősen sikergyanús, és reméljük, a tökéletes hangulat a játék végéig velünk marad, kellő ösztönzést biztosítva mindenki számára.