Nehéz feladat kitűnni a grand strategy játékok piacán. Több olyan fejlesztőcsapat dolgozik már évtizedek óta, amelyek roppant részletgazdag alkotásokkal nyújtanak szórakoztató és kihívásokkal teli lehetőségeket a műfaj kedvelői számára. A két legismertebb közülük a Firaxis és a Paradox, amelyek élen járnak a körökre osztott stratégiák vagy az úgynevezett 4X-es, birodalmak igazgatását ránk bízó játékok fejlesztésében. Előbbinek többek között az ikonikus Civilization sorozatot köszönhetjük, míg utóbbi szinte minden évben előrukkol egy újabb korszak hadászatát és politikáját részletesen feldolgozó alkotással. A Paradox legutóbb az idén áprilisban megjelent Imperator: Rome-mal, az Europa Universalis: Rome tulajdonképpeni folytatásával mutatta be az ókori Róma történelmét. Tesztalanyunk, a Field of Glory: Empires pedig e játék közvetlen versenytársának tekinthető, ugyanis valamennyire hasonló játékmenettel, de más stílusban teremti meg annak a lehetőségét, hogy átélhessük a történelmi eseményeket, vagy éppen újraírjuk azokat. Természetesen a francia AGEod sem ma kezdte a szakmát, a 2005-ben alapított, tapasztalt munkatársakat foglalkoztató stúdió már számos stratégiai játékot és megannyi kiegészítőt készített. Legújabb alkotásukban az időszámításunk előtti IV. század végétől kezdve vethetjük bele magunkat a rengeteg kihívást és csatát tartogató korszakba, hogy felépítsük saját birodalmunkat.
Mit adnak nekünk a rómaiak?
A grand strategy játékok kampányait vagy küldetéseit jellemzően lehetetlen gyorsan, gyakorlatilag előzetes ismeretek nélkül teljesíteni. Nincs ez másképp a Field of Glory: Empires esetében sem, amely a legkönnyebb nehézségi fokozatán is okozhat fejtörést azok számára, akik csupán hipp-hopp nekiesnek a játék fő kampányának. A fejlesztőcsapat viszont gondolt a tapasztalatlanabb stratégákra is, és annak ellenére, hogy a játékba nem került kifejezetten oktató jellegű küldetés, mégis meglelte a módját, hogy megkönnyítse elmélyedésünket az Empires világában, hogy aztán minden apró trükköt bevetve megszerezzük az Európa feletti uralmat. A játék indítása alkalmával felugró tutorial lehetőség a YouTube-ra navigál bennünket, ahol bő fél órányi anyagot megnézve megismerkedhetünk az Empires legfontosabb játékelemeivel. E hat szakasz, vagyis a hadászat, a diplomáciai ismeretek, a csaták lebonyolítása, az államigazgatás, valamint a különböző régiók részletes megismerése mind olyan tudással ruház fel, amellyel élvezetessé válik a játék, és nem csupán fejvesztve kattintgatunk a térképen és a menüben található megannyi lehetőségen. Akik pedig még alaposabb ismeretekre vágynak, elolvashatják a Field of Glory: Empires teljes kézikönyvét is.
Egyjátékos élményre két különböző módon kínál lehetőséget; a rövidebb, gyakorlásra tökéletes kampány I. Pürrhosz épeiroszi király uralkodása alatt játszódik, és az a célunk, hogy a Római Birodalmat vagy Epirust irányítva legyőzzük a másik felet. A kampány i.e. 281-ben kezdődik, és legfeljebb 15 kör alatt kell diadalmaskodnunk. Ez a játékmód leginkább a hadviselésre és az ütközetek levezénylésére fókuszál, viszont mivel az egész játékban hangsúlyos ez a két tényező, kezdő játékosként érdemes lehet ezzel indítani, hogy később a nagyobb kampány során már rutinszerűen láthassuk el a hadvezéri feladatokat. A fő játékmód, az Empires Grand Campaign épp olyan grand strategy élményt nyújt, amilyen egy ennyire részletekbe menő játéktól elvárható. Elképesztő mennyiségű adattal és történelmi érdekességekkel pakolták tele a módot, és mivel rengeteg különböző nemzettel kezdhetjük a kampányt, könnyen elszalad több tíz vagy száz játékóra is. A kampány i.e. 310-ben veszi kezdetét, Nagy Sándor halála után több mind egy évtizeddel, miután a birodalma szétesett, és több kisebb állam marakodik a koncon. Az évszázadokat felölelő játékmód i.sz. 190-ig tart, vagyis a Római Császárság principatusáig, az Antoninus-dinasztia uralkodásáig. Bőven van időnk tehát újraírni az európai és közel-keleti történelmet, és ezt hét fő nemzet, valamint több mint 70 kisebb állam képviseletében is megpróbálhatjuk. Minden náció egyedi tulajdonságokkal rendelkezik, és a kampány indítása előtt olvashatunk is kicsit a történelmükről, illetve az adott nép sajátos játékstílusáról is. Érdemes több lehetőséget is kipróbálni, mert bármilyen vonzó is a Római Birodalom határiainak kiterjesztése, különleges kihívásokat tartogat egy apró állam felemelkedése és befolyása a történelemre. Összesen hét nehézségi fokozat közül választhatunk, a nehezebbek több bónuszt adnak a mesterséges intelligenciának, illetve a legkomolyabb, Suicidal fokozat elsődleges kihívása, hogy egyáltalán hány körön keresztül sikerül életben maradnunk a gépi ellenfelekkel szemben.
Háborús ügyek
A Field of Glory: Empires egyik legnagyobb erőssége a lenyűgöző részletgazdagság mellett, hogy az ugyancsak a Slitherine által kiadott, viszont a Byzantine Games fejlesztette Field of Glory II segítségével az ütközetekben saját magunk is átvehetjük a hadvezéri szerepet. A csatatéren a Total War játékokhoz hasonlóan irányíthatjuk seregeinket, és sokkal átfogóbb élményben lesz részünk, ha élünk ezzel a lehetőséggel. Annak sem kell azonban bánkódnia, aki nem rendelkezik az említett játékkal, hiszen a háborús helyzetek remekül átláthatóak, és egy kis gyakorlással, valamint a tutorialanyagok tanulmányozásával még a tapasztalatlanabb játékosok is megízlelhetik a sikert. A hódítások és a birodalmak terjeszkedése két, igencsak hangsúlyos szempont a Grand Campaign során is, viszont nem szabad elfeledkezni a diplomáciai kapcsolatok építéséről, a nemzet jólétéről, valamint természetesen a gazdaságról és a kereskedelemről sem, hiszen kizárólag erős alapokon nyugvó államból válhat sikeres hódító nemzet. Az Imperator: Rome-hoz viszonyítva kevésbé látványos az Empires világa, és a dialógusok is szárazabbak, inkább tényszerűek, mintsem humorosak. A komolyság ellenére viszont mégis szórakoztató a játék, főleg azok számára, akiket érdekel a korszak történelme, vagy éppen egy háborúközpontú grand strategy címmel szeretnének kikapcsolódni. A térkép könnyen átlátható, és annak ellenére, hogy a menürendszer lehetne kicsit intuitívabb, viszonylag gyorsan meg lehet szokni, hogy mit merre keressünk. A játékban összesen több mint 600 különböző egységet lehet irányítani, ezeket 13 etnikai csoportba és húsz kategóriába sorolták, illetve száznál is több egyedi nemzeti egységet is modelleztek. Az Empires úgynevezett Decandence-rendszerének köszönhetően egy-egy állam egyre több kihívással néz szembe a terjeszkedést követően, és a népesség igényei, illetve a rabszolgatartás nehézségei mellett az állami berendezkedésre is oda kell figyelni, hogy sikeresen elkerüljük a kritikus szituációkat és az állam összeomlását.
Csak még egy kört!
A kampányok mellett adott a multiplayer is, amelynek mérkőzései ugyancsak hosszú ideig elhúzódhatnak. Még csak nem is szükséges egyszerre online tartózkodnia a játékosoknak, a körök állásáról folyamatosan mentés készül, majd amikor sorra kerülünk, letölti a játék, és elvégezhetjük a teendőinket. Jól működő és megbízható a rendszer, de gyors meccsekre értelemszerűen kár is számíthatunk. Ezzel együtt a Field of Glory: Empires két kampányának, valamint az aprólékos részletességnek és a csatákat előtérbe helyező játékmenetének hála egy nagyszerű és tartalmas alkotássá áll össze, amely méltó versenytársa a nagyobb stúdiók bejáratott sorozatainak.
