"Falcon 4, 2005-ös szinten" – ez volt a Lead Pursuit fejlesztőinek célja az Allied Force készítésekor. Megőrizni mindazt, ami az eredeti verziót naggyá tette, és közben kiegészíteni mindazzal, amit a kor és a karosszékpilóták megkövetelnek a legjobbnak kikiáltott szimulátortól. Az első – és legszembetűnőbb – változás természetesen a grafikát érintette. Ezen nincs mit csodálkozni, hét év nagy idő.
|
Kapcsolók tengerében
A Falcon 4 különböző feltupírozott változataiban (értsd: házilag, félhivatalosan készített modokban) már eddig is elég sokat javítottak az eredeti grafikán; először a pilótafülkét csinosították, ezt követte néhány géptípus módosítása, majd végül – a legnagyobb lépésként – a tájat borító textúrák részletességén is csiszoltak egy keveset. Ami az Allied Force-ot illeti, az első és legszembetűnőbb változás az elődökhöz képest maga a cockpit; ennél részletesebben elkészített pilótafülkét soha nem láttam még számítógépes szimulátorban. A fejünket forgatva minden oldalról megcsodálhatjuk a különböző műszerpaneleket, de ami igazán különlegessé teszi az egészet, hogy majdnem az összes kapcsolót, bizgentyűt, gombot és kart meghúzhatjuk vagy elforgathatjuk. Ezek 95 százaléka az eredeti funkciójának megfelelően működik, és bár a többségük elérhető valamilyen gombkombinációval is, aki teljesen autentikus módon szeretne F–16-ot vezetni, az ezt is megteheti (soha ne felejtsd el kibiztosítani a katapultülést…). A fejlesztők természetesen megőrizték a remekül működő virtuális pilótafülkét a padockos nézethez, illetve a teljesség kedvéért kaptunk néhány új műszerfal-nézőpontot is.
Ami a járműveket/repülőket illeti, maga a Falcon természetesen gyönyörű. A Maverickek és egyéb fegyverek oldalán még a felirat is olvasható, sőt, akár a pilóta lábán fekvő térkép is látható bizonyos kameraállásokból. Hasonlóképpen szépek a legismertebb NATO-s géptípusok, illetve az újabb MIG-ek is, a kevésbé ismert "tucatjárművekkel" (mint például a szállítógépek vagy bombázók) azonban láthatóan kevesebbet foglalkoztak a fejlesztők (némileg darabosak, kevesebb és unalmasabb textúrával). Cserébe viszont kaptunk újabb földi tereptárgyakat, ráadásul a katonai célpontok mellett a városok is "sűrűbbé" váltak (több civil épület, esetenként parkok, fák – a célzás is nehezebbé vált ezáltal, hiszen nem csak a katonai objektumok emelkednek ki a földből). A leglátványosabb fejlődés ezen a fronton mindenképpen a repülőtereket érintette; rengeteg új kiszolgálóépület került a kifutók mellé, a tűzoltóautó a hangár mellett pihen, ráadásul le- és felszálló gépek egész seregével találkozhatunk itt egy hadjárat alatt. Ami magát a tájat illeti: új, nagy felbontású textúrákat kapott a játék, és bár láttam már szebb földközeli tájat, túl sok panaszra nem lehet okunk. Igaz, esetenként lehetne picit változatosabb és „hepehupásabb”, ennek azonban az összhatás szempontjából nincs igazán meghatározó jelentősége. Egy másik látványos újítás a 3D-s felhők megjelenése; remek hangulatot kölcsönöznek a játéknak, arról nem is beszélve, hogy a légi harc ezáltal még realisztikusabbá vált. A köd és a pára is gyakran megfigyelhető jelenségek, ezen kívül azonban más időjárási tényező nem szerepel a programban. A robbanások elfogadhatóak, az viszont már kevésbé tetszett, ahogy egy lelőtt vagy lezuhant gép kábé 4-5 darabra esik szét, és lényegében találat esetén a géptörzsön se látni túl sok sérülést. Ettől eltekintve azonban úgy vélem, minden szimulátorért rajongó játékos meg lesz elégedve a grafikai újdonságokkal, így a külcsínről szaladjunk is át a hasonlóképpen fontos "belbecs" területére.
|
Irány Szerbia
A Lead Pursuit fejlesztői – bár az eredeti Falcon 4 kódjára támaszkodtak – valójában szinte teljesen újraírták a játékot. Ennek köszönhetően a mesterséges intelligencia rengeteget fejlődött, így egyfelől az ellenséges pilótákat ezúttal már sokkal nehezebb lesz egyszerűbb trükkökkel megvezetni, másfelől az a virtuális hadszíntér – amely valójában az eredeti játék sava-borsát jelentette – látványosan komplexebbé vált. Hogy ez utóbbi gondolat pontosan mit is jelent, arról majd később, előbb nézzük tényszerűen, hogy miben is több vagy más az Allied Force.
A gép vezetése nem sokat változott, így aki veterán pilótának számít, az ezután is elboldogul majd egy Sólyommal, aki pedig most kezdi a pilóták életet, az amúgy is rákényszerül – az egyébként igen részletes és színvonalas – gépkönyv segítségére. A programot úgy építették fel, hogy aki akarja, az egy mezei lövöldözős játék szintjére is lebutíthatja, a másik véglet pedig a radar követő üzemmódjainak, illetve a navigációs csatornák manuális beállításait jelenti. Százszázalékos realizmus mellett több dologra kell majd figyelnünk, mint eddig bármikor, és bár a műszerek ismerősek lesznek, lehet, hogy nem árt majd végigfutni még egyszer az új tutorialokon. Az eredeti Falconban debütált koreai vidék mellett megkaptuk a Balkánt új hadszíntérnek, ami már csak azért is érdekes, mert ily módon néhány magyar bázis is a térképre került. Színterenként három hadjáratból választhatunk, a dolog érdekessége viszont, hogy tehetjük mindezt három különböző idősíkban (valós, 2005, 2010), így összesen 18-ra növelve a konfliktusok számát.
|
Az átrajzolt főmenüben minden ismerős lesz, ott az Instant Action, a légiharcok kielemzésére szolgáló ACMI-rendszer, az elképesztően aprólékos enciklopédia a különböző harci eszközökről (kiegészítve az eltérő radarhangjukkal), és természetesen gyorsan megtaláljuk a játék lelkét, a kampányrendszert is. A Falcon 4 sikerét anno nem kis mértékben pont ez utóbbi résznek köszönhette, hiszen „kampány” címén nem egyszerűen egymásra épülő küldetéseket kaptunk, hanem egy valóban „élő”, dinamikusan változó hadszínteret. Az eredeti rendszerrel azért persze akadtak kisebb-nagyobb problémák, éppen ezért a Lead Pursuit számára az egyik elsődleges prioritás pontosan a dinamikus kampány fejlesztése, illetve stabilitásának megteremtése volt. Úgy gondolom, a célt sikerült is elérniük, így akinek van bátorsága belevágni egy – elsőre elképesztően összetettnek és átláthatatlannak tűnő – hadjáratsorozatba, az biztosan nem fog csalódni.
|
Mindent összevetve tehát az Allied Force egyfelől minden ízében az eredeti Falcon 4-et idézi, másfelől viszont mégis sokkal több annál. Komplexebb irányítás, látványosabb grafika, okosabb ellenfelek, több hadjárat és jobban működő dinamikus hadjáratrendszer jellemzi, ami pedig kimaradt volna a csomagból, arról a játék "modolhatósága" miatt hamarosan éppen a lelkes otthoni felhasználók gondoskodnak majd. A grafika területén akadnak ugyan apróbb hiányosságai, ám az egyéb vonalakon mutatott fejlődés semmi kétséget sem hagy afelől, hogy jelenleg ez a program a modern harcirepülőgép-szimulátorok királya. Aki csak egy kicsit is érdeklődik a téma iránt, annak mindenképpen kötelező darab.
91%
A cikket eredeti formjban minden extrjval megtallhatod a GameStar magazin 2005/08-as szmban!
Kapcsolódó linkek:
