Érdekes, és valószínűleg senki nem hitt ebben pár évvel ezelőtt megingathatatlan hittel, de a sportjátékokat egy jó sztori mód tényleg jobbá teszi. Kiemelten fontos, hogy jó is legyen, ne csak legyen: míg a FIFA-kban élvezetes volt a The Journey-trilógia (egyébként digitálisan konkrétan FIFA The Journey Trilogy néven is árulják a 17-18-19-et egy külön csomagban), addig például az NBA 2K játékokban olyan hibákat ejtettek, amik láttán csak keseregve fogtuk a fejünket.
A Codemasters is próbálkozott már történetmeséléssel, de csak most, az F1 2021-be csempészett Braking Point móddal sikerült valami emlékezeteset alkotniuk. Az, hogy ezen felül is rengeteg mindent jól csináltak, csak megerősíti, hogy a licenc jó helyen van, és az Electronic Arts szárnyai alatt a jövő évi játék még jobb lehet.
Egy csapat vagyunk
Azt most nem kezdeném el boncolgatni, milyen hatása lehet annak, hogy a Codemasters immáron az Electronic Arts kötelékébe tartozik, mert nehéz megjósolni; a kiadó most inkább jól csinálja a dolgait, de bármikor jöhet valami ügyes gazdasági szakértő, aki kitalálja, hogy valódi pénzbe kerüljön a kerékcsere. Az tény, hogy egyelőre semmilyen hatás nem érződik (a fejlesztés kései szakaszában ment végbe az üzlet), reméljük, ez így is marad.
Érdekesebb ennél maga a játék, melynek idei nagy újítása a már említett Braking Point mód, amivel - a netflixes Drive to Survive széria mellett - a Codemasters is erősíti, hogy nem csak az a fontos és érdekes, ami a pályán történik. Ebben először választunk egyet a gyengébb csapatok közül (a 2020-as felhozatalból, mivel abban a szezonban indulunk), majd kezdetét veszi a drámával teli kaland, középpontban egy az F2-ből frissen az F1-be kerülő újonccal, egy visszavonulásra készülő veteránnal, és régi nemezisünkkel, Devon Butlerrel, aki, ha tanítanák ezt valahol, az "undorító, szarkavaró alak" tankönyvi példája lenne. Idegesítően mű, ha a valóságban valaki ilyen volna, nem hogy a többi versenyző, de a saját csapata sem tűrné meg.
Szerencsére a két, általunk irányított csapattárs, Aiden Jackson és Casper Akkerman ennél érdekesebb karakterek, az ő viszonyuk kibontakozása valójában a sztori mód lényege, és ezt remekül eltalálták, kiválóan reflektáltak a közelmúlt eseményeire is (2019-ben és 2020-ban is rivalizáló csapattársak okoztak meglepő pillanatokat, különösen a Ferrarinál). Nem csak a történetmeséléssel nyert meg a Braking Point, hanem azzal is, hogy nem kellett minden versenyt az elejétől a végéig lenyomnom; volt, hogy néhány körrel a vége előtt kapcsolódtam be, és úgy kellett nehéz helyzetből a pódiumig jutni, és volt, hogy egy adott feladat teljesítése után átvezető indult el, mert az események ezt követelték meg
Az első hely megszerzése nem elvárás, amitől jobban el tudtam fogadni, hogy miközben egy szerényen teljesítő Alfa Romeo volánja mögött ülök, a Red Bull Honda és a Mercedes versenyzői lazán elhúznak mellettem. Egy-két eset van, amikor teljes futamot kell nyomni, de nem ez a jellemző, és ettől az egész sokkal izgalmasabb és újszerűbb, mintha pusztán a karriermódot tömték volna meg átvezetőkkel. Az meg egyébként külön dicséretes, hogy nem egy szótlan, névtelen, általunk kreált pilótát irányíthatunk, hanem két, önálló személyiséggel rendelkező egyént. Kár, hogy a második felében az elején még rivaldafényben álló Jackson olyan szinten háttérbe szorul, hogy fel sem bukkan egy darabig (és erre nincs különösebb oka), de majd a következő felvonásnál biztosan jobb lesz az egyensúly.
Az egész nagyjából 8-10 óra alatt teljesíthető, de ebben lehet néhány újrapróbálkozás és visszatekerés is. Én először a legalacsonyabb nehézségi szinten próbáltam meg, de miután meguntam, hogy a harmadik körben már behozhatatlan az előnyöm akkor is, ha a mezőny végéről indultam, átváltottam eggyel nehezebbre, és úgy tökéletessé vált az egyensúly: legfeljebb a pódiumig jutottam, és úgy is szorongattak a nyilvánvalóan, tényszerűen jobb autóban ülők. Egyetlen dologtól szabadultam volna szívesen: az interjúztatástól, ami évek óta majdnem pont ugyanolyan. Most is választunk egyet a kedves riporterhölgy által feltett kérdésekre adható válaszok közül (lehetőleg azt, amitől a csapattársaink nem öntenek ragasztót kesztyűnkbe), de ez azon túl, hogy megakasztja a játék flow-ját, sok másra nem jó.
Még a paddock is megújult
Lehet, hogy a legtöbb fejlesztőcsapat széttárta volna a kezét, és azt mondja, ennyi újítás fért bele egy év alatt, de a Codemasters nem csak erre a módra fókuszált. A karrier módot például most már párban is lenyomhatjuk, akár riválisokként, akár ugyanazon csapat egy-egy tagjaként, ami nyilván jó móka, pont olyan, amilyenre számítanánk. Online módok tekintetében egyébként a szokásos a felhozatal, de játszhatunk osztott képernyőn is - vagy LAN-ban, amit nagyon fura látni egy 2021-es játékban, pláne konzolon, de mindenképp örömteli.
Ismét alkothatunk saját csapatot, amivel a nulláról építhetjük fel magunkat a MyTeamben. A szabadedzések során teljesíthető gyakorló feladatok közül most háromból választhatunk, de ezekhez extra célok is tartoznak. Átláthatóbbá, gördülékenyebbé vált a fejlesztés is, ebben a gép segíthet minket. Jó látni, hogy felkavarták egy kicsit, bár a Braking Point után kissé jellegtelennek hat; várni kell pár napot, hogy elmúljon annak hatása.
Az autók kezelhetősége, viselkedése jobb, mint valaha, az MI már nem hajt belénk agresszívan, és szépen elenged, ha egyértelmű, hogy gyorsabbak vagyunk. Több lehetőséget kapunk a nehézség testreszabására is, a segítségek beállítása mellett azt is megadhatjuk, milyen gyakorlottnak tartjuk magunkat, és az ellenfelek ehhez igazodnak. Ha lehajtunk a pályáról, vagy túl nagy gázt adunk egy kanyarból kigyorsítva, nagyobb eséllyel fordulunk ki, de a büntetés nem feltétlenül konzisztens: volt, hogy alig ért át az autó kereke a kerékvető túloldalára, és máris jött a figyelmeztetés, de olyan is, hogy levágtam pár kanyart (véletlenül persze, így kerülhettem el az ütközéseket...), és semmi, vagy épp teljesen szabályosan előztem, mégis azt írta a játék, hogy engedjem vissza Alonsót magam elé. Lehet valamennyire finomhangolni a szigort, viszont ahhoz, ahogy én beállítottam, nem passzolt a gyakorlat.
Ennek ellenére az összképet nézve nehezen tudok olyan dolgot mondani, amit ne szeretnék az F1 2021-ben (persze az interjúztatás kivételével). PlayStation 5-ön próbáltam, gyönyörűen fut, az adaptív ravaszok és a kontrollerből kiszűrődő csapatrádió fokozzák az élményt, teljesítményt tekintve pedig csak akkor látszik némi nehézség, amikor a játék átveszi az irányítást. Kíváncsi vagyok, mit nyújt majd a Codemasters jövőre; sztori módból talán egy elég volt, de ha támad még ötletük, remélem, nem fogják magukat vissza.
Azt még jó tudni, hogy a szezon új pályái, Imola, Portimao és Jeddah csak később érkeznek ingyenes DLC formájában, mert a Covid19 természetesen az F1 2021 fejlesztésébe is bekavart. Azt is hozzátenném, hogy bár vannak mikrotranzakciós lehetőségek, és néha a képünkbe is tolják, teljesen hanyagolhatók.
