Emlékeim szerint ez volt az utolsó olyan év, melynek nyarát a napközis táborban töltöttem, a hódmezővásárhelyi Kása-erdőben. Akkoriban még ilyen jófajta dolgok voltak, pici pénzért leadtak reggel a szülők, délután pedig visszavettek. Az erdőben volt egy egészen nagy terület, sportpályával, felülről fedett, oldalról nyitott ebédlővel, havonta egyszer elmentünk moziba, egyébként egész nap a fák árnyékában játszottunk, olvasgattunk, rugdostuk egymást, a renitensebbek pedig néha felgyújtottak valamit.
Ebben az évben forgatták le a Csupasz pisztoly első részét, melyen azóta is könnyesre röhögöm magam.
Persze nem csak ennyi történt a világban, például Irak ebben az évben sem bírt magával és rakétákkal szórt meg egy teheráni olajfinomítót, akik erre válaszként visszalőttek. Gorbacsov és Reagan Moszkvában nem tudtak megegyezni a csillagháborús programmal kapcsolatban, Bartók Bélát pedig újra örök nyugalomba helyezték a Farkasréti temetőben. Végezetül pedig nézzük, hogyan mutatott akkoriban egy F1 jármű:
Játékosként az alábbi produktumokat nyomathattuk:
4x4 Off Road Racing: Mint nevéből is következik, úttalan utakon verethettük, ahol már egy elhullott bivaly koponyája is elég volt ahhoz, hogy hatalmasat zakózzunk. A játék egyik érdekessége volt az összetett sérülésmodell (nevezzük így), miszerint tönkre mehetett a hűtő, a világítás, a sebességváltó és elmehetett az olajnyomás. Sajnos videót nem találtam róla, de itt egy kép.
Barbarian II: Ismerhetitek Axe of Rage néven is. Kigyúrt testű vademberünkkel és éles fegyverével szerezhettünk érvényt akaratunknak, kivéve akkor, amikor jött valami nálunk is nagyobb és leharapta a fejünket. Ez a lefejezős dolog egyébként is nagyon bejöhetett a programozóknak, mert elég sűrűn láthattuk ilyen tartalmú jeleneteket.
Eliminator: ez maga volt a csoda, ahogyan űrjárművünkkel a szalagpályán száguldottunk előre és lőttünk szét mindent, kivéve amit nem lehetett, mert azokat ki kellett kerülni. Fegyverzetünk folyamatosan fejlődött, és egyre kegyetlenebb harcjárművé váltunk. Mellesleg a zenéje is itt van még a fülemben.
The Last Ninja 2: az első rész kirobbanó sikere után nem volt kérdés, hogy a fekete ruhás harcos ismét tiszteletét teszi a Videoton tévénken. Mivel a hardveres alapok nem változtak, a grafika maradt ugyanolyan, azaz nagyon szép.
Az első rész nagyon nagy hatással volt rám, így remélem elnézitek nekem, ha beágyazom a címképernyő zenéjének videóját is, mely Ben Daglish géniuszát hirdeti:
Outrun: egyik kedvenc autós játékom. Szánsájn, görlz, bícs (így, hosszú í-vel), felhőtlen száguldozás remek sportkocsikkal. Persze szigorúan csajok kíséretében, mert ez csak úgy az igazi
