A brüsszeli döntés megvalósításához az Unió egy 120 millió eurós keretet ajánl fel a tagállamoknak, mely, hogyha minden jól megy, már a következő év vége előtt hozzáférhető lesz. Ebből nyílik lehetősége a községeknek megvásárolni és beüzemelni a nyilvános Wi-Fi hálózat kiépítéséhez szükséges eszközöket.
A 100 Mbps-os letöltési sebesség biztosítása minden európai háztartás számára szintén szerepel a Bizottság 2025-ig megvalósítandó tervei közt. Ezzel együtt pedig az internetelérést már a mai kor "univerzális szolgáltatásaként" nevezték meg, azaz olyan szolgáltatásként, amihez a jó minőségű hozzáférést mindenkinek olcsón biztosítani kell.
Az 5G-s hálózat teljes kiépítése szintén bekerült a tervek közé, de mivel itt még teljesen új technológiáról van szó, ezt tekinthetjük a leggyengébb láncszemnek az eddig felsoroltak között. A szabad roaming kérdése az EU tagállamok országaiban azonban ismét előkerült, minden eddigi alkalomnál nagyobb hangsúllyal.
Nekünk gamereknek természetesen jó érzés tudni, hogy a jövőben egyre kevesebb alkalommal tudják majd az online csapatjátékokban a rosszul teljesítők a lagra fogni a hibáikat, de valószínűleg köztünk is vannak, akikben felmerül a kérdés, hogy
valóban ez-e a legfontosabb ügy Európában, amire áldozni lehet?
Ahhoz, hogy megértsük, miért foglalkoznak az Unió vezetői a témával, kicsit el kell vonatkoztatni a saját életünktől: az ugyanis, hogy az internetet megpróbálják mindenki számára elérhetővé tenni, nem csak egyéni szinten okoz változásokat, hanem az egész társadalom életszínvonalát javítja.
A fejlettebb országokban rengeteg ipari vagy mezőgazdasági feladatra olyan megoldások léteznek, amik a mai Magyarországon még elképzelhetetlenek: egymással kommunikáló, önvezérlő aratógépek vagy távolról irányítható, központi adatbázissal rendelkező gyárak. Ezeknek a technológiáknak elengedhetetlen feltétele egyrészről a megfelelő infrastruktúra, aminek kiépítéséről a most elfogadott tervek gondoskodnának. Ugyanilyen fontos azonban az is, hogy az emberek, akiknek ezeket üzemeltetni, építeni kell, ne idegenkedjenek ezektől a lehetőségektől, és ne "varázslatként" tekintsenek a mögötte álló rendszerre - amit pedig szintén azzal lehet legkönnyebben elérni, ha mindenki számára elérhetővé tesszük alapelemeit.
Az ipar mellett ugyanilyen előrelépést jelent minden technológiai újítás az orvostudományban, az oktatásban, de még a közlekedésben is (az 5G hálózat fontosságát történetesen pont az önvezető autók kutatásának haladása okozza, hisz ahhoz elengedhetetlen lesz a lehető leggyorsabb üzenetküldés a járművek közt): ha a Bizottság céljai megvalósulnak, akkor a fejlesztésekhez szükséges infrastrukturális háttér már rendelkezésre áll.
De vajon van-e szükség Európában ezekre az irányelvekre? Ennek megválaszolásához elég csak arra gondolni, hogy a KSH adatai szerint Magyarországon élők negyedének 2015-ben nem volt szélessávú internet-hozzáférése (megyétől függően ez az érték akár 35% fölött is lehet), és ezzel még mindig jobban teljesítettünk, mint az európai országok harmada. Azt figyelembe véve pedig, hogy a 4G hálózat kiépítése most történt meg, kérdéses, hogy mikor kezdődne el külső segítség nélkül az 5G bevezetése.
