A játékipart csak felületesen ismerők általában a sztereotípiákra építik fel „szakvéleményeiket", elég csak Jack Thompson áldásos tevékenységére vagy a Fox News botrányra gondolni. A Videogamers in Europe 2008 független tanulmány viszont bebizonyította, hogy a piac minden támadás ellenére él és virul, sőt, elképesztő ütemben növekszik, s már korántsem a fiatalok fő hobbija a játék.
Álomszerű bevételek
Jöjjenek először a száraz adatok: az európai videojáték-piac 2007-es teljes bevétele nagyjából 7.3 milliárd euróra tehető, ezzel a második helyet foglalja el a világon Ázsia után (7,4 milliárd) , megelőzve többek között az Egyesült Államokat (6,9 milliárd). A legnagyobb ütemű növekedés egyértelműen a fejlett országok esetében tapasztalható, az Egyesült Királyság, Spanyolország, Franciaország, Skandinávia, Olaszország és Németország területein egyaránt több mint 25%-al több szoftvert értékesítettek az előző évhez képest.
A tévémaci már a múlté
Leszámolva a korábbi tendenciákkal, a videojátékok mára előnyt élveznek a hagyományos szórakozási formákkal szemben. A megkérdezettek 72%-a vallott úgy, hogy a játék rendkívül szórakoztató időtöltés, miközben a tévé és a mozi együttesen is csak 68 százaléknyi szavazatot zsebelt be. A válaszadók 42%-a szerint a videojátékok mentálisan is frissen tartanak, tehát ebben is sikerült legyőzni a filmeket (25%) és a televíziót (26%). Az új szórakozási forma ráadásul kiváló családi program is lehet, az európai felnőttek 82%-a játszott már együtt csemetéjével, több mint a felük pedig élén érdeklődéssel figyeli gyermekei tevékenységét valamelyik virtuális világban.
Nem csak gyerekeknek!
Általános tévhit, hogy a játék csak gyerekeknek való, s a gamerek legnagyobb része a fiatalabb korosztályból kerül ki. A játékosok átlagéletkora az Egyesült Királyságban például 33, Finnországban 30, Spanyolországban pedig 26 év. A tapasztalatok szerint akit gyermekként ragadt magával a videojátékok varázslatos világa, az később sem lesz hűtlen régi időtöltéséhez. Ennek köszönhetően a brit piac mára a legfelnőttebb Európában, s így remekül fogynak a célzottan az idősebb korosztálynak szánt alkotások is.
Egy más világban...
A 6000, 16-49 év közötti aktív gamer bevonásával készült felmérés legfontosabb tanulsága tehát, hogy a videojátékok mára egyre szélesebb korosztályt vonzanak, s így megnőtt az igény a felnőtt tartalomra is. Arról persze nem szabad elfeledkezni, hogy a kutatásban résztvevő 15 ország egészen más kategória, mint hazánk, így felesleges lenne ezeket az adatokat bármilyen formában „ráhúzni" a magyar (játékos)társadalomra.
GameStar