A Populous mindenkinek megvan? Tudjátok: az a híres 1989-es játék, amellyel egy addig ismeretlen dizájner, Peter Molyneux megalkotta a „godgame" kategóriáját, majd saját magát is a „god" kategóriába emelte, ahonnan azóta le sem akar jönni... No és az Another Worldöt ismeritek? Egy másik klasszikusról van szó; az 1991-es oldalnézetes akció-kalandjáték szintén műfajt teremtett és szintén egyetlen ember nevéhez: Eric Chahi nevű francia dizájnerhez lehet kötni. A nehezen kiejthető nevű srác (annál is inkább, mert a franciák sohasem ejtik a „h" betűt) ezúttal legújabb játékánál a Populous ősrégi receptjéhez nyúlt.
„Földművelés" felsőfokon
A PC-re és Xbox Live-ra egyaránt megjelent From Dust tehát istenjáték a javából, azonban van benne egy csavar, amely mégiscsak megkülönbözteti a többitől. Míg a műfaj legtöbb darabjában totális uralmad van minden és mindenki felett, addig a From Dustban „pusztán" a földet tudod alakítani, néped felett nem tudsz parancsolni. Viszont az anyaföldet olyanná formálhatod, amilyenné akarod. Például ha azt szeretnéd, hogy a „nép, az istenadta nép" átkeljen egy folyón, akkor homokot szórhatsz bele, vagy akár meg is fagyaszthatod. Szomjúhozik a nyáj a sivatag kellős közepén? Nem kell mást tenned, mint egy kis oázist teremtened a homokban és máris megmenekültek. Cunami fenyegeti a falvadat? Építs gyorsan természetes gátakat, így megmentheted a lakosságot a fulladásos haláltól. Hasonló módon fakaszthatsz folyókat, állíthatsz meg vulkánkitöréseket, tehetsz lakhatóvá sziklás hegységeket és sok minden egyebet is megtehetsz, amely a terraformáláshoz kapcsolódik. Másra nem vagy képes, viszont ezáltal mégis naggyá emelheted a civilizációdat.
Totemre hívás
Hogy miképpen? Nos, bár azt ugye nem tudod befolyásolni, hogy az emberek mit csináljanak, viszont irányíthatod őket, hogy merre menjenek. A célod az, hogy elérjék azokat az isteni nagyságodat igazoló totemeket, amelyek a térképeken vannak elszórva. Amikor elég ember ér oda épen és egészségesen, akkor úgy döntenek, hogy ők most honfoglalnak egy jót és elkezdik építeni egy falu alapjait. A játék elején csak ezzel kell foglalkoznod, viszont ahogy egyre jobban haladsz előre a sztoriban, úgy válik a From Dust egyre nehezebbé. Bizonyos térképeken például időlimit sürgeti a tevékenységünket, amelyet túlhaladva valamilyen elkerülhetetlen katasztrófa következik be, például a már említett cunami vagy tűzhányó, amely mindent és mindent elpusztíthat. Mivel eleinte még nincs elég varázslatod, hogy megvédd az embereidet ezektől, sietned kell a pálya befejezésével, később viszont már megtanulod a szükséges bűvigéket, amelyekkel gátat szabhatsz a katasztrófáknak. Újabb és újabb varázslataidnak köszönhetően aztán egyre jobban befolyásolhatod a történéseket és alakíthatod a környezetedet is: tüzeket olthatsz el, vagy akár bizonyos tereptárgyakat egy fekete lyuk segítségével el is tüntethetsz.
Az Ősök titkai
Ahogy egyre jobban haladsz előre a játékban, úgy lelsz rá olyan információkra, amelyek az Ősökre és arra vonatkoznak, hogy milyen volt az élet ezen a földön, mielőtt minden megszűnt létezni. A korábban említett totemek eredetileg azt a célt szolgálták, hogy emléket állítsanak azoknak a népeknek, amelyek annak idején itt éltek. Ha egy falu megszűnik létezni, ezek a totemek tárolják azt az információt, amelynek segítségével egy másikat emelhetsz. Nem mindig találhatók azonban megfelelő helyen, ilyenkor egy jobb helyre is elhelyezheted ezeket, ha a megfelelő előfeltételeket teljesítetted. Ha pedig egy adott térképen minden feladatot végrehajtottál, akkor a néped egy, a következő térképhez tartó átjáróhoz vezetheted. Mindegyik helyszínen egyedi és egyre nehezebb kihívások várnak rád...
„Isteni" grafika - kisebb földhözragadt tökéletlenséggel
A From Dust vizuális világa összességében igazán szemet gyönyörködtető. Érdemes kiemelni a víz, a hömpölygő vörös láva, illetve a többi természeti jelenség megvalósítását is, amelyek tényleg fantasztikusan néznek ki. Amikor először tárul szemünk elé, ahogy egy cunami egy sziget oldalához csapódik, új földrészeket kialakítva, majd a tenger visszahúzódik, egészen elképesztő látványt nyújt. Ennek köszönhetően igazi élmény a tengerek, folyók és tavak vizét irányítani. Amilyen szépek a folyadékeffektusok a játékban, sajnos annyira közepesnek mondható a játék megjelenítésének többi része. A From Dust textúráit alacsony felbontásról húzták fel magasabbra, így sokszor homályossá válnak - különösen a messzi nézetekből. A fák ide-oda ugrálnak, ahogy scrollozunk a térképen, a messzi földeket pedig mintha egy összezsírozott lencsén keresztül látnánk. A meglehetősen elnagyolt textúrákért azért kárpótolnak a különféle objektumok (házak, emberek stb.) ábrázolásai, amelyek szintén ott vannak a szeren.
Leporolhatjuk?
A From Dust összességében egy rendkívül hangulatos, addiktív játék, amely csak apróságok miatt nem vált tökéletessé. Az említett grafikai ügyetlenségek mellett az emberek mesterséges intelligenciája (útkövetése) sincs a topon és rendkívül bosszantó, amikor beakadnak valamilyen nem létező tereptárgyba, vagy egyszerűen csak nem tudnak eltalálni a totemig, holott szabad az út előttük. Bár az apró tökéletlenségek miatt Monsieur Chahi játéka nem vált igazi klasszikussá, mégis igazán élvezetes, jó kis Populous-utánérzést nyújt, amelynek köszönhetően nosztalgiával gondolhatunk vissza az egykori játékélményeinkre.
