Ahogy az egy valamire való RPG-ben lenni szokott, ezúttal is mi töltjük be a hős szerepét. Karakterünk a kiválasztott, az egyetlen, aki képes megmenteni a civilizációt a gonosz erőktől. De a hagyományokkal ellentétben nem harcosok vagy varázslók vagyunk, hanem többé-kevésbé egyszerű kőművesek. Alefgardban ugyanis mindenki elfelejtette, hogyan kell építeni. A házak falai düledeznek, az emberek pedig kialvatlanul bóklásznak az erdőben, mert még azt is elfelejtették, hogyan készíthetnek maguknak ágyat, ahol álomra hajthatják a fejüket. Miután megépítjük az első szobát, azonnal híre megy a "hőstettnek", ezért egyre többen keresnek fel minket, hogy csatlakozzanak kolóniánkhoz.
Tiéd a világ
Mivel ezúttal nem mi állunk a középpontban, hanem maga a falu és annak lakossága, a tapasztalati pontot sem mi kapjuk, hanem városkánk fejlődik attól függően, hogy hány épületet húzunk fel, és azokat mennyire változatosan rendezzük be. Kalandjaink során folyamatosan megismerkedünk az új alapanyagokkal, amelyekből aztán egyre izgalmasabb dolgokat készíthetünk. A lakók (akik nagy részét a különböző expedíciók alatt toborozzuk) izgalmas feladatokkal látnak el minket, és a maguk módján ők is besegítenek a falu védelmébe. Nemcsak a túléléshez szükséges kaját képesek megfőzni, de ha támadás éri a települést, megvédik a szörnyektől.
Bár a világ ezúttal nem procedurálisan generált, így sem fogjuk egyhamar megunni a felfedezést. Egyes szigetekre csak portálok segítségével juthatunk el, míg mások megközelítéséhez kénytelenek vagyunk megépíteni egy teljes hidat. Felfedezéseink során új NPC-kre, rég elhagyott, de rengeteg izgalmas kincset rejtő kastélyokra és egyéb meglepetésekre bukkanunk majd.
Mindent értek
Az alapvető mechanikák kifejezetten egyszerűek, így a fiatalabb játékosok is könnyen felveszik majd a fonalat. Az inventory hatalmas, úgyhogy nem kell húszpercenként kipakolni a táskánkból, az építés pedig kifejezetten dinamikus (nem szükséges lebontanunk egy falat, hogy jobbat húzzunk a helyére, egyszerűen fejleszthetjük). Ha felfedezünk egy új alapanyagot, a karakter azonnal tudja, mi mindent építhet majd belőle, a falusiak pedig különböző alaprajzokkal is ellátnak minket, így pontosan tudjuk, milyen házra vagy egyéb építményre van szükségük, csak követnünk kell az utasításaikat. A játék során egyre erősebb fegyvereket és páncélokat készítünk majd magunknak, hogy szembeszálljunk a vadon megannyi szörnyével, a bossok legyőzésével pedig új támadásokat is elsajátíthatunk.
Ugyanaz, mégis más
Bár alapvetően nagyon hasonlít rá, a Dragon Quest Builders nem egy Minecraft-klón, egészen más oldalról közelíti meg ugyanazt a problémát. A teljesen nyílt sandbox világ helyett itt egy jóval lineárisabb, a történetre koncentráló univerzum vár ránk, ami ebből adódóan azok számára is élvezetessé teheti az építést, akik nem mertek belevágni a Minecraftba. Többjátékos mód sajnos nincs, pedig azzal biztosan felülhetett volna a családi játékok trónjára. A dobogóra azért így is odafér.
