Annak ellenére, hogy a filmek (vagy épp játékok) már belénk égették a képet a csillogósra suvickolt páncélba bújtatott, lelkesítő beszédet dörgő hadvezérekről, nemes lelkű lovagokról, hű embereik oldalán harcoló királyokról, a valóságban nem sok pátosz és hősiesség volt abban, amikor két középkori sereg őrjöngve egymásnak rohant. Maga a munkafolyamat, illetve a végeredmény sokkal inkább hasonlított egy, a legalapvetőbb EU-s előírásokat és higiéniai szempontokat egyaránt figyelmen kívül hagyó vágóhídhoz, ahol félőrült, üvöltöző emberek trancsírozzák egymást. Az ember végtelen leleményességének hála persze már akkor is számtalan gyilkolóeszköz állt ehhez rendelkezésre; volt mivel ütni, szúrni, vágni és szeletelni.
Védhető ötlet volt tehát multis játékká kalapálni ezt a miliőt: ez lett 2012-ben a Chivalry: Medieval Warfare, amely ahogy címével finom iróniával utalt is a Call of Duty: Modern Warfare-re, megpróbált valami hasonlót, csak épp középkori lehetőségekhez mérten, és sokkal kevésbé komolyan véve magát. Bár az Age of Chivalry nevű Half-Life 2 modból kinőtt játék először csak PC-re jelent meg, nem várt sikert aratott – mára több mint 2 millió példányban kelt el.
Jó vitézek harca
Ennek több oka is van. Egyrészt a már említett önirónia, amivel a játék kezeli magát, másrészt a meglepően szórakoztató közelharci rendszer, melybe könnyű beletanulni, de az igazán elszántak számára mélyebb stratégiai lehetőségeket is tartogat. Különféle suhintásokat és hárításokat variálhatunk, az általunk használt fegyvertől, pajzstól vagy épp íjtól függően – és hogy miket is használhatunk, az választott karakterosztályunkon múlik –, de ha túllépünk a klasszikus játékmódokon (FFA, TDM, CTF és társaik), akkor már komplexebb, csapatalapú feladatokat is teljesíthetünk, például lehetőségünk nyílik várat ostromolni ballisztákkal, katapulttal, vagy épp ostromot visszaverni az ellenfél nyakába zúdított forró olajjal… fun, fun, fun.
De jaj!
Mindez szép és jó, csakhogy eddig kizárólag a 2012-ben megjelent PC-s kiadásról esett szó. Most azonban a játék megérkezett Xbox 360-ra és PlayStation 3-ra is, vagyis az előző generációs konzolokra, az eredmény pedig siralmas. Az még csak hagyján, hogy az előző generációból több van világszerte, de ha a játék Xbox One-ra és PlayStation 4-re jön, talán nem kellett volna ilyen szégyenteljes kompromisszumokat kötni ahhoz, hogy egyáltalán játszható legyen. De jaj! El is felejtettem, hogy ez a rettenet alig játszható. Hiába lett lebutítva, hiába csökkentették a játékosok számát, hiába csúnya, mint egy középkori fogsor, a játék így is szaggat, élvezhetetlen a lag miatt. Előre szólok, hogy ez a csúf szám itt a cikk végén a konzolos verzióknak szól – aki jót akar, és teheti, az inkább a PC-s változattal próbálkozzon, mert az összehasonlíthatatlanul jobb.
Ha esetleg az Activision meggondolja magát, és kiadja a játékot Xbox One-ra és PlayStation 4-re, mindenképp megyünk majd vele egy próbakört, de jelen formájában inkább játszanék üvegszilánkokkal egy kivilágítatlan várárokban, mint hogy egyetlen további percet eltöltsek a Chivalry konzolos változataival.
