Amikor az ember először rákattint a Candy Box linkjére, nem lát semmi mást, mint egy számlálót, amely másodpercenkét egy cukorkát ad. Ha vár az ember 10 másodpercet, 10 cukorkája lesz, és ha vár az ember egy percet, még mindig nem történik semmi érdekes.
Elgondolkodtató. A cukorkát meg lehet enni, vagy el lehet dobni. Nem túl izgalmas, igaz? Ekkor jön viszont a csavar, a számláló eléri a 150 cukorkát és... nem is mondok semmit. Annyit megsúgok (és ez nem vicc!): ha türelmesek vagyunk, egy óra múlva már egy komplex szerepjáték bontakozik ki előttünk.
Amiért érdekes ez a játék, hogy tulajdonképpen ugyanazt a mechanizmust használja, mint a Facebook-játékok nagy része: várni kell, hogy elég pontunk legyen a továbbjutáshoz. Csakhogy itt a várakozást nem törik meg reklámok és nem lehet pénzért fejlődni: a mindvégig minimalista, ASCII-rajzokat használó játék magával a mechanizmusával köti le a játékost.
Ez azért is érdekes, mert semmi más nincs benne, mint kőkemény farmolás és grind, és ez is szépen példázza: mindegy, milyen a játék költségvetése, a fejlesztők elérhetik, hogy az emberek ráfüggjenek. Kell tehát World of Warcraft-szintű világ és grafika, hogy nap, mint nap visszatérjünk? Nem hinném.
A játék egy kód és egy link segítségével menti el a haladásunkat. Először próbáljátok ki egy-két percig, és mondjátok el a véleményeteket. Aztán figyeljétek meg, hol tartatok egy-két óra múlva. Változik a vélemény? Ugye, hogy egyre nagyobb az a vigyor?
Az ismeretlen fejlesztő nem reklámozza túl magát: az emberek osztják meg egymás között, és a statisztikái szerint máris hatalmas őrületnek tűnik. Ti mit gondoltok: ostoba nyári sláger, vagy minimalista zsenialitás?