Call of Duty
Érdekes volt, hogy mennyire osztotta meg a játékosokat a tény, hogy a legendás sorozat negyedik része a Második Világháború kontextusából egy huszárvágással a modern időkbe költözik. A rajongók egy része vérig sértve érezte magát, a másik oldal pedig hálát adott az Activision - Infinity Ward párosnak, hogy a „lerágott csont" helyett valami újszerűt pórbál az asztalra letenni. Aztán a játék megjelent, magával hozva a világsikert és a morci világháború-fanok is láthatták: tényleg nem volt olyan rossz ez az elképzelés. Aztán nem is olyan rég robbant a bomba: Call of Duty: World at War, II. vh., csendes-óceáni hadszíntér, keleti front, ágyúdörgés, géppuskaropogás, srapneleső, füst, korom, vér...
Most tehát fordult a kocka: aki a régi CoD-okat szerette, az most a fellegekben jár, aki pedig már unja a banánt, most újra bosszankodik. Emberek, semmi ok a pánikra! Az Activision Blizzard londoni rendezvényén látottakból-hallottakból kijelenthetjük: van még azon a „csonton" annyi, hogy mindannyian újra jóllakhatunk.
Információ elsőkézből
A már említett rendezvény tehát nem csak az új James Bond játéktól: a Quantum of Solace-ról szólt, hanem 'biz nem jelentősebb címet mutattak meg még nekünk, mint a Treyarch által készülő Call of Duty: World at War-t -tehát NEM a Call of Duty 5-öt! Akit a Treyarch név hallatán most a szívroham kerülget, annak félelmeit megértjük, de szeretnénk, ha tisztán látná a dolgokat. A most beállt szisztéma alapján, a Treyarch készíti a sorozat páratlan részeit -és itt nem a minőségre gondolunk-, míg az Infinity Ward a páros részekért felel. Így ebből már mindenki kitalálhatta, hogy az egy-két bíztató szót és elszórt tapsot kapott CoD 3 is a Treyarch keze munkáját dicséri, ami esetleg kétségeket ébreszthet a sorozat felé oly nagy elvárásokat támasztó rajongókban. Az új Cod és a Treyarch dilemmáját az Acivision is felismerte és gyorsan le is szögezte: az eddig játékok fejlesztésére szánt 8-10 hónap eme játék esetében két évre hízott, valamint a bizonyítottan jól működő CoD 4 motorját is készen kapták a fejlesztők. A látottak alapján ez meg is látszott rajta.
Nézünk, mint a moziban
A Call of Duty: Word at War sok jó dolgot örökölt a CoD 4-től. Elsőnek megemlíthető a kiválóan összehozott filmszerű események, melyek itt is nagy szerepet kapnak. A nekünk bemutatott jelenetben, egy fogolytáborban ülünk a „haverokkal" és végignézzük, ahogy egyik társunkat megkínozzák, majd megölik. Épp mi következnénk, amikor megérkezik a felmentő sereg, és véres harcok árán kiszabadít minket a japánok fogságából. Az ekkor már lángoló falu látványa, a fegyverek és robbanások zaja eddig soha nem látott atmoszférát kölcsönöz a játéknak, amit tovább fokoz, hogy a japánok teljesen más harcmodorral bírnak, mint az eddigi játékokban halomra lőtt németek.
Gerillák a ködben
A japán katonák olyannyira más harcmodorral rendelkeznek, mint az eddig megszokott németek, vagy mi, szövetségesek, hogy az egész csendes-óceáni eseménysor beillene egy nagy nemzetközi multikulturális összejövetelnek. A nyugati katonáknak oly idegen öngyilkos támadások, vagy a közelharc itt bizony majdhogynem állandóan palettán lesznek. Szóval nem kell majd meglepődni, ha egy maroknyi bátor japán katona a bozótból kiugorva és karddal hadonászva igyekszik majd megborotválni minket, vagy ha a mezőn talált és halottnak hitt ellenség valójában elevenebb, mint ahogyan azt gondolnánk. És ez nem script, hanem az újszerű mesterséges intelligencia része, ahogy az is, amikor az ellenség mesterlövésze csak mozgásképtelenné teszi bajtársainkat, hogy szegény pára jajveszékelésére odasereglett bajtársak közül kedvére szemezgethessen.
Bálint gazda, ha ezt látná...
Viszont lesz egy tuti fegyverünk a bozótban és a fakoronában megbúvó ellenséggel szemben. Csak úgy, mint a Far Cry 2-ben, itt is fegyvereink között szerepel a lángszóró. Bújhat bárki bárhova, a Call of Duty: World at War fizikai képességeiből kifolyólag a tűz, a szél irányát figyelembe véve minden éghető növényt és tereptárgyat feléget majd, amik után nem marad más, mint egy nagy kupac füstölgő hamu. De nem csak a tűz az új fícsör a játékban, hanem az engine már meglévő fizikai tulajdonságai (ballisztika, anyagok viselkedése, tulajdonsága, átlőhetősége stb.) mellé egy fontos elem, a rombolhatóság is társul. A bemutató során, amikor például egy lövészt sikerült leszednünk a fáról, azt a derekára kötött kötél mentette meg a lezuhanástól. Ám ahogy ott békésen lógott a fán, lassan a tűz is elérte, és amikor a kötél elégett, barátunknak nagyot koppant a talajon a feje. A víz mechanikájában sem találtunk semmi kivetnivalót. Mivel a Csendes-óceán környékén kalandozunk, elég sokszor harcolunk majd vízközelben, ami a továbbfejlesztett fizika révén pont úgy viselkedik, mint a való életben: robbanások hullámokat vernek, a repeszek és lövedékek fodrozzák a felszínét stb. stb.
„Sanyi fedezz!"
Jelentős újítás, hogy a kampányokat kooperatív módban is végigtolhatjuk: LAN-on ketten, online pedig akár négyen. Minél többen játszák, értelemszerűen annál nehezebb lesz a dolguk, és nem csak azért, mert megnő az ellenség életereje és lövési pontossága, hanem számuk is meggyarapszik, így kikényszerítve a tényleges csapatjátékot. Hogy csapatjáték közben senki ne maradjon le a lényeges eseményekről és történésekről, a készítők igyekeztek azokat a fő látótérbe helyezni. A különböző scripteket, a hozzá legközelebb eső játékos fog beindítani. Kik mégis valahol máshol kolbászolnak játék alatt és nem figyelnek, azok ténylegesen lemaradhatnak ezekről, de a fejélesztők állításuk szerint gondolkodnak valami megoldáson ezzel kapcsolatban. Nagy hangsúlyt kapnak a vezethető járművek (tank, teherautó stb.), melyek most nagyobb tűzerőt és páncélozottságot adnak a játékos kezébe, mint a CoD 3 kisebb és gyengébb járművei.
Hová tűnt Iván?
Jelentem megvan! A játékban ugyanis két kampány kapott helyet: egyik a már kitárgyalt csendes-óceáni hadszíntér, a másik pedig a „megszokott" európai hadszíntér, annak is a keleti frontja, ami Berlinnél -hol máshol?- fog véget érni. Itt egy érdekes megjegyzés hangzott el a fejlesztőktől, miszerint a realitás kedvéért igyekeznek jobban bemutatni a németek nézőpontját. Hogy ez pontosan mit takar, azt még nem tudni, de a szándék mindenképp értékelendő.
Összefoglalásként elmondható tehát, hogy a Call of Duty sorozat visszatér gyökereihez, valamint egyedi hangulatával és lehetőségeivel a legjobb úton halad, hogy megbolygassa a második világháborús FPS-ek állóvizét. Így legyen.
GameStar
