Dereng még néhány pillanat a Call of Duty: Modern Warfare III egyjátékos kampányából, de nem biztos, hogy egy hónap múlva is emlékezni fogok rá - nem is szeretnék, őszintén szólva, és egyébként sem ez az, ami miatt minden évben izgatottan várom a sorozat új részét, hanem a multi, amivel most is annyit játszom, amennyi csak belefér: ha van tíz perc szünetem, lenyomok egy meccset, munka előtt, munka után, néha munka közben is (mire nem jó a home office, ugye).
Elvarázsolva nem vagyok, de annyira csalódott sem, mint a béta után; biztos, hogy jobb lett volna ezt féláras DLC-ként kiadni, mint teljes árú játékként, ám a 2009-es Modern Warfare II-re nosztalgikusan visszagondoló játékosok, valamint azok, akik szerették a War és a Gunfight módokat, találnak maguknak elfoglaltságot itt is.
Veteránok villanásai
A Modern Warfare III többjátékos módja nem kínál forradalmi újításokat (cserébe legalább bármilyen gamer laptop elviszi), de átkavartak ezt-azt, hogy pörögjenek a fórumok, legyen miről panaszkodnia a csalódott játékosoknak. Megváltozott például a TTK: mivel 150 életerőpontja van mindenkinek, több lövedék kell az öléshez, de volt már ennél drasztikusabb és élményrombolóbb változtatás, itt nem érzem annyira problémásnak, mint korábban. Jött néhány új fegyver, de használhatjuk az MWII-ben megszerzetteket is a kiegészítőkkel együtt, így már az újakat is némileg feltuningolva vihetjük csatába. Érdemesebb a friss stukkerekkel próbálkozni, egyértelműen más a játék tempója az említett TTK-növelés miatt, és ehhez jobban igazodnak az MW3-as játékszereink, különösen a brutális Longbow mesterlövész puska és az MCW gépkarabély.
Minden fegyver öt extrát bír el, ezzel kell zsonglőrködnünk. Felszerelés kapcsán most az a nagy trükk, hogy a perkek rendszerét teljesen felborították, egész másképp kell az ilyen-olyan készségeinket, képességeinket fejlesztő bónuszokat beállítani. Először is választunk egy mellényt, amivel valamilyen szerepbe soroljuk magunkat, és eldöntjük, mi legyen a fókusz: több lőszer, két elsődleges fegyver, két Tactical felszerelés, de cserébe lemondunk a Lethalről (például viszünk két villanógránátot, de Semtexet így nem), stb. Aztán kiválasztjuk a kesztyűnket, a csizmánkat, és egy vagy két egyéb eszközt, melyek mindegyike egy-egy területet fejleszt. Kezdőknek egyértelműbb lehet ez a rendszer, de azon túl, hogy tovább tart bizonyos, korábban hamarabb használható képességeket feloldani, nagy felfordulást nem okoz.
Érkezett néhány kütyü is, mint az egy terület felett köröző és onnan a közelébe érő célpontba csapódó szúnyogdrón, a hatósugarába érőket szédítő hangágyú, a jelzavaró, ami megakadályozza az ellenfeleket killstreakek aktiválásában és a UAV-t csapattársaink helyzetének felfedésében, a heartbeat sensor pedig átkerült a tactical kategóriából a field upgrade-ek közé, tehát várnunk kell, mielőtt használhatjuk. Az új cuccok sem borítják fel a játékmenetet, jó, hogy legalább próbálkoztak, de nem lesz tőlük sem jobb, sem rosszabb a játék.
Ami viszont megosztó lehet, az a cuccok feloldásának rendszere, ugyanis már olyan alapvető felszereléselemek megszerzését is kihívások teljesítéséhez kötötték, mint a Semtex vagy a villanógránát, de ugyanígy kaparinthatunk meg bizonyos fegyverkiegészítőket, killstreakeket is. Ahhoz, hogy ezeket feloldjuk, darálnunk kell a napi kihívásokat, de egyszerre csak egy eszközre pályázhatunk, ki kell azt választanunk, mielőtt haladhatnánk. Velem előfordult, hogy a Breacher Drone-t szerettem volna megszerezni, és pont egy olyan napi kihívás volt elérhető, ami azt írta, öljek a Breacher Drone-nal, ami, hát, nem egyszerű úgy, hogy még nincs meg maga az eszköz. Egy gyakorlott CoD-játékosnak a napi feladatok már biztosan nem nyújtanak semmi izgalmat, ezzel a húzással a Sledgehammer csak a látszatát kelti annak, hogy valami izgalmat vitt a fejlődésbe.
Maradjunk a jól beváltnál
Módok tekintetében szintén nem a forradalom volt a jelszó. Hagyományos, 6v6-os módokból van hét, amik semmi meglepetést nem okoznak: TDM, FFA, Domination, SD, Kill Confirmed, Hardpoint és Control alkotja a választékot, de mivel az új módok évek óta jellemzően egy részt éltek meg, nem lepődtünk meg ezen. Ugyanakkor egy kicsit extrább módokból érkezett néhány új vagy visszatérő.
Megint van például Ground War, ami a Battlefield-élmény kicsiben, vagy a CoD-élmény nagyban, és egyiknek sem igazán jó. Három pályán eshet egymásnak 64 játékos 4-fős csapatokban, járműveket is használva kell pontokat elfoglalniuk, de ez valahogy még mindig idegen, borzasztó unalmas ahhoz képest, amit egy CoD-tól várhatunk. Szintén nem annyira jó móka a 20v20-as, nem kimondottan okos botokkal megtoldott TDM, az Invasion, és nem is játsszák sokan, meglepően lassú a matchmaking egy többmillió példányszámban eladott játékhoz képest.
Újként jelent meg a Cutthroat, a Gunfight kibővített változata, amiben most már három háromfős csapat küzdhet egymással a 6v6-os pályákon, saját cuccaikat használva, nem pedig random fegyvereket. Ez nagyjából annyira élvezetes, mint a Gunfight, lassabb, taktikusabb, jól játszható kisebb és nagyobb játéktereken egyaránt.
Visszatért a WWII-ben debütált War mód is, egyelőre egyetlen pályával, amit pofátlanul a Call of Duty 4 Crossfire és Countdown, valamint a 2019-es MW Khandor Hideout pályáiból gyúrtak össze, jóformán változtatások nélkül. Ebben az egyik csapat feladata, hogy elfoglaljon két pontot, majd "eltoljon" egy tankot egy rakétakilövő bázisig, ahol pedig két gépet kell feltörni, míg a másik félnek nyilván ennek megakadályozása a célja. Őrült káosz az egész, amiben a jó csapatmunka fontos, esősorban az, hogy ne rohangáljon és ölesse meg magát mindenki, illetve hogy a mesterlövészek segítsenek ritkítani a népet.
A pályák, mivel mind a 16-ot a Modern Warfare 2-ből vették át (a 6v6-hoz és a Cutthroathoz), sokak számára lesznek ismerősek, és annak ellenére, hogy közel tizenöt éve hozták létre először őket egy teljesen más tempójú, felépítésű játékhoz, ma is ugyanannyira élvezetes rajtuk lövöldözni. Néhány most épp nem elérhető, mert elszúrták a spawnolást, és egymás hegyére-hátára érkeznek akár ellenségek is, de sorra kerülnek vissza azok, amiken már sikerül ezt a kellemetlenséget kiküszöbölni. Reméljük, azt is meg tudják majd oldani, hogy a körök végén felbukkanó VICTORY és DEFEAT szavakból ne hiányozzanak betűk, ami a valaha volt egyik legviccesebb bug.
A Modern Warfare III multija annyit biztosan nem ér, amennyit fizetni kell érte, de nagyjából ugyanazt az élményt adja, mint a Modern Warfare II, a slide cancelingnek köszönhetően némileg folytonosabb mozgással. Aki vágyik új pályákra vagy nosztalgiázásra, és megelégszik azzal a megbízhatóan tartott, közepes színvonallal, ami a Call of Duty sorozat részeire jellemző, ehhez is élvezettel térhet vissza újra és újra, de egy leárazást érdemes lehet megvárnia. Jövőre talán több változást hoz majd a Treyarch újdonsága, ami állítólag az öbölháborúban fog játszódni - kelleni is fog a frissesség.
