Nem új széria ez a Bleach-vonal, hiszen ez már a harmadik epizód a felhozatalban. E részt megelőzően már napvilágra láttak Bleach részek tehát, bár azok merőben más stílusirányzatot képviseltek: szemben a 3rd Phantom-mal, azok bizony még kőkemény, közelharcra kiélezett darabok voltak.
Ám nemrégiben megjelent a legújabb próbálkozás, amely új felülettel, és új megközelítésben próbálja tálalni az anime rajongók örömére a Bleach-et: átnyergelhetünk a felső nézetes, körökre osztott RPG-világba, DS, DSi és nemsokára a DSi XL platformokon.
Az izometrikus nézet tipikus velejárója a legtöbb szerepjátéknak, úgyhogy a fanatikusabbja kiélheti magát most e területen is.
Lehetőségünk nyílik arra, hogy a legjobb, leghatékonyabb csapatokat összetoborozzuk, hogy aztán a megfelelő taktikus akció keretein belül legyőzzük a sötét oldal ellenséges légióit.
De honnan is rémlik mindez?
A 3rd Phantom a Bleach sorozat kezdete előtt indul, pontosan száz évvel. Kiderül a kerettörténet által, hogy az amúgy már szeretett és ismert karaktereink hogyan lettek a szövetséges, vagy épp az ellen oldal szimpatizánsai. Ahogy a kaland kibontakozik, úgy kerülünk egyre közelebb a gyökerekhez, immáron világosan megértve az előző két rész mellékszálait is.
Természetesen csapatban kalandozunk és támadunk. A partyk nyolc fővel operálhatnak egyszerre, viszont összesen harminc karakter unlockolására nyílik majd lehetőség a játék során.
Mint ahogyan az lenni szokott egy valamirevaló RPG-ben, itt is ahány hős, annyi skill, szuperképesség, és mozgáslehetőség. Vannak persze egyedi lehetőségek is, ezeket ki kell érdemelni, illetve meg kell szerezni: a történet számos ponton kínál effajta lehetőségeket.
A csapat, ezen belül a karakterek természetesen egy kifinomult fejlődési rendszer szerint érik el szintjeiket. Mindezek mellett a képességek, adottságok is fejleszthetők, minden egyes szintlépésnél szortírozható pontokkal. Mint minden egyes csapatcentrikusságra kiélezett játékban, itt is fontos, hogy megtartsuk az egyensúlyt a legkülönbözőbb kasztok, és azok elrendezése közt. Így természetesen megjelennek majd a gyógyítók, dps-ek, tankok is.
Fontos a karakterek elhelyezése is, hiszen nem mindegy például, hogy egy körben mely kaszt képviselője teszi meg az első, kritikusnak is számítható lépést. Ezek mellett ügyelnünk kell a többiek pozíciójára is, mivel egy körben több lépésünk is lehet, helyzettől függően.
Quest-szál jelen játéknál is van, mellék-scenariokkal megtűzdelve, így az első alkalommal, miután végigjátszottuk a játékot, bő emlékáradattal gazdagodhatunk. Ráadásul szinte képtelenség első nekifutásra kijátszani az egész sztorit, mivel számtalan (útvonal) választási lehetőséget kapunk a szálak felgöngyölítése folyamán.
Irány az arénába, jó szokás szerint
Ha végigvittük a fő sztorivonalat, megnyílik a Bleach Tower, amely tulajdonképpen egy aréna, level30+ játékosoknak, csapatoknak. Itt összemérhetjük tudásunkat a gép által generált random csapatokkal szemben, de akár vezetéknélküli hálózat létesítése után egy másik DS tulajjal is versenybe szállhatunk.
A Bleach: The 3rd Phantom szórakoztató játék, egy ideig. Értem ezalatt a linearitásából adódó ismétlődő, monoton helyzeteket, úgyhogy szigórúan napi szinten maximum 1 óra ajánlott belőle.
A grafika nem túl korszakalkotó,ám hangulatos; de a műfaj jelen platformon nem is igényel(het) sokkal többet. A lényeg amúgy sem ezen, hanem a játékélményen, s játékmeneten van.
A dialógok, átvezető animációk érdekesek, és tartalmasak, kellő pontossággal erősítik meg a történet folyamát, csakis azokon a helyeken, ahol lényeges az információk kiégeszítése.
Vegyem, ne vegyem?
S megint beköszön a japán manga-vonal, úgyhogy aki RPG-s skillekkel bír, ráadásul szereti a rajzfilmszerű anime megjelenítést (alapvetően ezekkel csak az átvezetőkben találkozhatunk), ne hagyja ki. Vagy netán szeretjük a Heroes of Might and Magic-et? Egy próbát megér mindenképpen.
