Azért jó, hogy 2021-ben nem öntik ránk válogatás nélkül az AAA játékokat, mert így előtérbe kerülhetnek olyan alkotások is, amik egyébként jó eséllyel hamar a süllyesztőben végeznék. Azt nem állíthatjuk, hogy az Outriders fejlesztői nem tettek meg mindent, hogy felkeltsék a játékosok érdeklődését - minden alatt most azt értem, hogy a trailereken és infókon túl demót adtak ki, ami ritka és értékelendő gesztus manapság. Ráadásul nem is rövidet, hiszen letolhatunk számos fő- és mellékküldetést, bármely kasztot választhatjuk a négy közül, és elért eredményeinket továbbvihetjük majd a teljes játékba. Sok múlhat ezen, hiszen pusztán a kiadott anyagokat nézve semmi olyat nem láttunk, amivel ne találkoztunk volna már korábban máshol.
Na de érdemes egyáltalán időt szánni rá? Tud bármi újat hozni a loot shooterek világába? Akar egyáltalán, vagy kell-e neki?
Minden, amit a loot shooterekről eddig tudtál
Nos, az Outriders demó első három órája is megerősíti, hogy a játék egy hol érdekesebb, hol klisésebbnek tűnő sztorin kívül igazából semmi újat nem villant, csak ügyesen gyúrja össze az elmúlt évek lootolgatós lövöldözős játékainak elemeit - holott a fejlesztők állításuk szerint pont nem akartak semmiből inspirációt meríteni. Valahogy mégis került bele egy kis Destiny, egy kis Anthem, némi The Division és Mass Effect is; ezek némelyike a környezetben érhető tetten, mások a játékmenetben köszönnek vissza.
Az alap mechanika és a gameplay ciklus ugyanaz, mint a műfaj többi játékában: elindulunk a bázisról, ahol vásárolgathatunk és küldetéseket vehetünk fel, aztán a vadonban vagy építmények mélyén halomra lőjük az ellenfeleket egyre szívósabb öltözéket viselve, egyre erősebb fegyvereket használva. Itt az átlagnál nagyobb hangsúlyt kapott a sztori, az egyes karakterekkel folytatott beszélgetések során különböző dialógusopciók közül választhatunk, ha többet szeretnénk megtudni, de dönthetünk úgy is, hogy csak a lényegre koncentrálunk.
Erős kétségeim vannak afelől, hogy a történet végig érdekes tud maradni, de amit eddig láttam, az egészen biztató. Viszonylag hamar kiderül, hogy az Enoch bolygó, ahova az emberiség a Föld teljes pusztulása után kívánt menekülni, nem az a paradicsomi hely, aminek gondolták, és 31, fagyasztásban töltött évvel később egy kvázi posztapokaliptikus, állandó háborúzás által sújtott világban találjuk magunkat, amit egy bizarr anomália tépázott meg. A jelenség az érkezők egy részét kiirtotta, másokat természetfeletti képességekkel ruházott fel, de senkit nem engedett távozni.
Technovarázsló
Mi is a sugárzás (vagy akármi legyen is ez) következtében kapjuk meg speciális skilljeinket, annyi beleszólással, hogy négy kaszt közül választhatjuk ki a nekünk leginkább szimpatikusat. A döntés alapvetően személyes preferencia kérdése - nincsenek például klasszikus DPS-support-tank szerepek, és a kooperatív élményt is három főre tervezték. Mindenki erős, mindenki önmagát gyógyítja, a társak támogatása csak hasznos extra, de egyedül sem szenvedünk hátrányt semmiben.
A Technomancer képességei például távolra hatásosak, löveget, gránátot dobálhat, míg a Pyromancer a tűzzel játszva gyújthatja fel az előtte sorakozókat. A Trickster teleportálni képes, és közelharcban hatékony (gyönyörűen olvasztja le a húst ellenfelei csontvázáról), a Devastator pedig pajzsot húzhat maga köré, növelve ezzel szívósságát, vagy ő is odavetődhet célpontjához, hogy rendet csapjon.
Nekem a Pyro jött be a legjobban: hamar rájöttem ugyanis, hogy az ellenfelek közé nem jó ötlet bevetődni, kiugrani onnan meg az eddig megszerzett képességekkel nem tudtam; elég nehéz az élet úgy is, hogy hiába bújok fedezékbe, az erős, nehezen haló közelharci ellenfelek megkergetnek, miközben mindenhonnan záporoznak a golyók. Így hát a lehetőségek végigpróbálgatása után olyat választottam, akivel tudok tömeget oszlatni, ha nagyon kényelmetlen a szituáció. A tulajdonságokból és aktív képességekből alig oldottam fel valamit, kíváncsi vagyok, milyen mélységeket tartogatnak még.
Bármi lehet még
Mivel a lövöldözés élvezetes, a látvány kielégítő (bár én annyira nem tudom már teljesen a lepusztult, romokban heverő világokat a magaménak érezni, hangulatban például sokkal többet adott a The Division 2, mint bármi más a műfajban), és a játék szépen fut Xbox Series X-en, három dolognak kell még teljesülnie a sikerhez: legyen végig érdekes, kliséktől mentes a sztori; ne váljon önismétlővé a játékmenet; kínáljon elég tennivalót az endgame-re is (nem lesz live service-es, az már biztos, de ha sikert arat, jöhetnek még extra tartalmak).
Ha ezek mind teljesülnek, vagy háromból legalább kettő, az Outriders az év egyik nagy pozitív meglepetése lehet, de azt sem bánjuk, ha a világ maga változatosabb lesz látványban - a trailerek ezt valamelyest előrevetítik. Egy dolgot kérnék még, ha lehet: ne világítson folyamatosan pirosan a képernyő. Értem, hogy lőnek rám, azt is, hogy sebződök, de ezt anélkül is tudom, hogy végig vörösen izzik a keret.
