A Massive Development által megálmodott, tengeralattjárós Aquanox széria legelső része valójában az 1996-ban megjelent Archimedean Dynasty volt, ami ötvözte a szimulátoros elemeket az FPS játékmenettel, és ez elég ütős egyvelegnek bizonyult. Aztán 2001-ben megérkezett a némileg árkádosabb Aquanox, majd 2003-ban kaptunk egy újabb folytatást, viszont az ezt követő PS2-es próbálkozást már kukázták, és a franchise mögött álló német fejlesztőcsapat is lehúzta a rolót. Ám egy seregnyi elkötelezett rajongónak hála idén visszatérhetett közénk a sorozat.
Egyből a mély vízbe
Egy sikeres Kickstarter-kampányt és több évnyi fejlesztési időt követően nemrég beúszott a Steamre az Aquanox Deep Descent, ami a már jól ismert játékmenettel igyekszik beszippantani a régi rajongókat és az újoncokat egyaránt. Ismét a víz alatt fogunk hasítani spéci tengeralattjárónkkal, ugyanis a Föld felszíne egy gigászi háború végett gyakorlatilag lakhatatlanná vált, így az emberek inkább a vízben folytatják egymás öldöklését. Ekkor jönnek képbe a fagyasztásból felébredt hőseink, akikre fontos feladatok várnak a kampány során. Elöljáróban nagyjából ennyit érdemes tudni a Deep Descent történetéről.
A játékot ugyan joggal nevezhetjük FPS-nek, de szó sincs arról, hogy puskát szorongatva kergetőzünk a vízi banditákkal. Ehelyett egy menő tengeralattjáróban lebegve fedezhetjük fel a felszín alatti élővilágot, illetve ebben a szerkezetben tartózkodva hajthatjuk végre a küldetéseket, és természetesen szórhatjuk az áldást ellenfeleinkre. Én ugyan bizonyos szituációkban némileg lomhának éreztem a hajót, de egyes manővereknél már elég fürge a kicsike, és mivel pofonegyszerűen megtanulható az irányítás, viszonylag hamar bele is rázódtam a kapitány szerepébe. Jár is egy virtuális piros pont a fejlesztőknek, amiért nem bonyolították túl ezt a rész, de közben mégsem lett faék egyszerűségű az egész.
Víz, ameddig csak a szem ellát
A kampányban missziók teljesítésével haladhatunk előre, és itt villogtatja meg szerepjátékos elemeit a Deep Descent, ugyanis a főküldetések mellett elvállalhatunk opcionális feladatokat, és sokszor még azt is kiválaszthatjuk, mit mondjon az adott karakterünk egy NPC-nek társalgás közben. Persze nem csak cseverészni tudunk, ha szusszanunk egyet egy nagyobb hajón vagy állomáson, mivel lehetőségünk van fejleszteni bárkánkat, így például lecserélhetjük a fegyvereit, és felszerelhetünk olyan extrákat, amelyeket később segítségül hívhatunk egy-egy összetűzés során. Ha szükségünk lenne valamilyen nyersanyagra, akkor pedig elég csak beugrani a kereskedőhöz, ahol mindenféle jóságot kapni az összekapart kreditjeinkért cserébe.
Érdemes nyitott szemmel suhanni a víz alatt és néha rápillantani a műszerfalon lévő térképre, mivel nem ritka, hogy hasznos zsákmányra bukkanhatunk itt-ott, amit egy rövid szkennelés után be is gyűjthetünk. Van a játéknak egy tök egyszerűen működő craftolós rendszere is, aminek köszönhetően összerakhatjuk magunknak a fegyverekbe való lőszereket, illetve olyan apróságokat is készíthetünk, amelyekkel hajónk pajzsát és "életerejét" tölthetjük vissza. Határozottan ajánlott egyébként begyűjteni mindent, amit csak tudunk, hiszen nagyban megkönnyíti az életünket az, ha nem kell mindig visszalubickolni az állomáshoz, amikor kifogyunk bizonyos cuccokból.
A harc nem túl összetett, és szerintem jól áll a játéknak az árkádosabb lövöldözés, viszont nyilván nem ajánlott eszeveszett módon mindent megtámadni, ami csak mozog, mivel a mi hajónk sem elpusztíthatatlan. Ha komolyabb tűzerővel állunk szemben, érdemes bevetni a már korábban említett extrákat is, hiszen így például aknát szórhatunk a vízbe, vagy pillanatok alatt felgyorsulva nekironthatunk gépünkkel az ellenfélnek.
Egyébként többféle tengeralattjárót is vezethetünk, amelyek között nagy valószínűséggel mindenki megtalálja majd a saját játékstílusához legjobban igazodó gépet.
Említést érdemel még a különálló, PvP-re fókuszáló mód is, de nem ez az egyetlen rész, amiben más játékosokkal találkozhatunk. A kampányban ugyanis kooperatívan, legfeljebb három pajtásunkkal együtt is kalandozhatunk, ami nyilván szórakoztatóbbá és talán könnyebbé is teheti a víz alatti összecsapásokat.
Szárazföldi patkányok kíméljenek!
Leegyszerűsítve az új Aquanox is olyan, mint egy űrszimulátor, csak épp a vízben. Ebből kifolyólag rétegjátéknak tűnhet első ránézésre, de valójában még akkor is élvezhető lehet, ha nem ti vagytok a műfaj legnagyobb rajongói. Nekem például nem igazán tartozik a kedvenceim közé ez a víz alatti környezet, viszont azt el kell ismerni, hogy bizonyos helyeken egészen pofás a játék világa. Még annak ellenére is, hogy néha csak hangyányi különbségek vannak a területek között. Kisebb stúdiók játékainál elég gyakori, hogy minőségben a körítés alaposan lemarad a főbb játékmechanikáktól, és ez sajnos részben igaz a Deep Descentre is. Leginkább a szinkronmunka kapcsán tűnt ez fel, mert ugyan néhány karakter teljesen korrekt hangon szólal meg, vannak olyan alakok, akik jobban tennék, ha inkább csendben maradnának.
Azt nem tudom, hogy a széria rajongói ilyen visszatérésre számítottak-e, de úgy gondolom, hogy átlagos, élvezhető játék lett az Aquanox Deep Descent. Elég felhasználóbarát ahhoz, hogy könnyen megszólíthassa a műfaj iránt érdeklődő újoncokat, a játékelemek ügyes kombinálásával pedig talán az összetettebb szórakozást keresőket is beszippanthatja.
