Napról napra egyre jobban érzem, hogy jöhetne már az a Grand Theft Auto VI. Na jó, beérném egy Sleeping Dogs 2-vel is, sőt ha nagyon kell, megelégszem majd a Watch Dogs: Legionnel, de szükségem van egy nyílt világú, modern korban játszódó akciójátékra, amelyben el lehet merülni; ha akarom, küldetéseket teljesíteni, ha akarom, szabadon mászkálni. Az éhségemet valamennyire most csillapította az American Fugitive, de elmulasztani nem tudta, és nem azért, mert nincs egy szinten a GTA VI-tal.
Bűnösök közt
Sőt, még ha nem is kínál annyi tennivalót, meglepően közel áll élményben a Rockstar sorozatának egyik ritkán emlegetett darabjához, a Grand Theft Auto: Chinatown Warshoz. Izometrikus nézetből játszhatunk, és egy szökött rabot irányítunk, akinek apját megölik, a gyilkosságot pedig rákenik. A végső célunk, hogy kiderítsük, ki áll az egész mögött, ám ehhez Redrock városának számos kétes alakjával össze kell barátkoznunk a pitiáner bűnözőktől a magas rangú tisztviselőkig. Ők persze nem segítenek önzetlenül. Megbízásokat adnak, több ponton már úgy, hogy a játék teljesen elveszti a fókuszt, a főhős, Will meg látszólag elfelejti, miért lógott meg a sittről.
A küldetések néha szinte összefüggéstelenül követik egymást, aztán egy darabig látványosan halad az átívelő történet, majd megint leragadunk ilyen-olyan, futárkodós jellegű, időhúzós feladatoknál. A játékidő 11-12 óra, ennek nagy részében A pontból B-be vezetünk, és néha csak ennyi a dolgunk, néha pedig megfűszerezik ezt valami extrával. Jópofák például a betörések, amikor - ha megszólaltattuk a riasztót, ami az esetek nagy részében előfordulhat - megadott idő alatt, a rendőrök kiérkezése előtt kell feltérképeznünk házakat és megszereznünk az értékeket. Minden szobánál látjuk, mennyi időbe telik átkutatni, így fontos, hogy jól menedzseljük az időnket, valamint az is segíthet, ha behatolás előtt az ablakokon keresztül bekukkantunk a szobákba. Ugyanakkor a lövöldözés például körülményes, a célzás pedig borzasztó pontatlan; szerencsére tűzharcra csak nagyon ritkán kerül sor.
A rendőrmunka nagyon durva
A játékidőt az is elnyújtja, hogy a rendőrök a legapróbb törvénysértésekre is ugranak. A gyorshajtás, a kerítések kidöntése (sokat kell játszani, hogy megszokjuk az irányítást és úton tudjuk tartani a járgányokat), az ütközések mind-mind komoly következménnyel járnak, és hamar elérhetjük az ötödik, legmagasabb körözöttségi szintet, amikor már helikopterekkel iramodnak a nyomunkba. Viszont ilyenkor sem lehetetlen elmenekülni, sőt elég csak letérni az útról és behúzódni egy bokorba. Volt, hogy megállítottak a zsaruk, én átszálltam egy rendőrautóba, és ha nem lőtték szét, elmenekültem, ha pedig igen, időben kiszálltam, és ők felrobbantották magukat. Néha frusztráló, máskor pont hogy túl egyszerű egy-egy hajsza.
Technikai oldalon találhatunk pár hiányosságot, de a több platformon is tapasztalható szakadozás, rángatózás a legzavaróbb, amitől egy nagyobb kijelzőn megfájdulhat az ember feje. Ezenkívül pár beragadástól vagy olyan, ritkán előforduló helyzettől eltekintve, amikor a gép nem tudta kiszámolni, mit tegyen, nem volt vele nagy gond.
A hiányosságok ellenére kis adagokban élvezetes játék az American Fugitive, részben a '80-as éveket idéző környezet, részben a humora és a történet csavarjai miatt. Pakolhattak volna még több tartalmat, lehetőséget bele, de egy indie csapattól már az is nagy eredmény, hogy időmérő versenyekkel, ugratókkal, mellékes tennivalókkal szolgáltak a sztori követésében elfáradt játékosoknak.
