Hirdetés

Alien vs Predator - Requiem filmkritika

|

Nem gondoltuk volna, hogy az első AVP filmet alul lehet múlni a folytatásban. Fáradságos munkával, de mégis sikerült.

Hirdetés

Ha belegondolok, nem kellett volna sok hozzá, hogy az Alien vs. Predator Requiemből jó filmet csináljanak. Ridley Scott az Alienben és John McTiernan a Predatorban már megteremtették az alapokat, az utánuk jövő nemzedék pedig a folytatásokban vagy sikeresen folytatta a történeteket (Aliens, Alien 4, de még az Alien 3 is nézhető volt) vagy legalább szorgalmasan lekoppintotta az eredeti alapművet (Predator 2). Bár sohasem tartottam rendkívül szerencsés ötletnek, hogy a két szörnyet összeeresztették, de azóta a populáris médiában a két remek játékon, regényeken és képregényeken keresztül az Alien vs. Predator saját lábán is megálló, hangulatos univerzummá nőtte ki magát, ezért anno érdeklődéssel vártam a 2004-es filmet. Az Alien vs. Predator első része sajnos egy elég átlagos (sok AvP rajongó szerint borzalmas) mozi volt, egy-két jó színésszel (Lance Henriksen), kiszámítható, lineáris, kissé bugyuta, de azért viszonylag érdekes sztorival, elfogadható vizuális világgal. A folytatás minden tekintetben egy fokkal rosszabb és ráadásul még normális színészeket sem sikerült találnia a producernek.


Az én kis falum
A film eseményei ezúttal egy amerikai kisvárosban játszódnak, ahol egy predator űrhajó lezuhan a Földön, a közelben, miután az alienek részben megfertőzték, részben lemészárolták a legénységet. Miután erről értesült hősünk, „A" Predator, ő is űrhajóba pattan és a rakoncátlankodó alienek után ered a Földre, hogy rendbe tegye a dolgokat. Mondjuk végül is érthető, hogy bosszút akar állni társaiért, vagy nem akarja, hogy az alienek elterjedjenek egy másik bolygón (vagy mi tudom én, mit akar, nem tudok predátorul), de azért valamilyen kidolgozottabb kulcsjelenet nem ártott volna, amely végül is megindokolja, hogy hősünknek miért olyan fontos, hogy az alienek után eredjen pont erre a sárgolyóbisra. (Gondolom, nem ez az egyetlen hely, ahol az alienek rendetlenkednek...) No de ez a baki még csak a jéghegy csúcsa...
Az egyébként érdekes predator-alien/predalien konfliktus helyett ugyanis a film első felében az igazi főszerepet a kisváros lakosai kapják, akiknek életéről - ha akarnánk, ha nem - igen részletes és valami elmondhatatlanul érdektelen felvezetést kapunk, amely a C kategóriás szappanoperák színvonalát is alulmúlja. Ricky, a derék ifjú pizzafutár például szerelmes Jesse-be, ám ezt a lány fiúja, Dale és azok barátai nem nézik jó szemmel és aljas módon összeverik Ricky-t, sőt, még a kocsija kulcsát is bedobják a kanálisba. Szerencsére Jesse Ricky-t szereti és Dale viselkedésén elszörnyülködve rájön, hogy élete szerelme Ricky, ezért legalább háromszor közli hősünkkel, hogy ejteni fogja Dale-t, de Ricky-nek valamiért az istennek sem akar leesni, mert ugyanolyan málészájjal nézi a lányt szinte minden alkalommal.
Ricky bátyja, Dallas (Alien fanok, itt a száz forintos kérdés: na vajon KIRE is utaltak a készítők a Dallas névvel, omfg??? Nah, nah, lehet találgatni!) egykor rosszfiú (betörő) volt, ám most már tényleg megjavult, visszatért a városba, most munkát keres és a másik főszereplő, a derék serif segítségét kéri ebben. Hű de izgalmas!
Kelly O'Brien (a 24-ből ismerős Reiko Aylesworth alakítja - ő dobta fel számomra egyedül kicsit a filmet), egy GI Jane-re emlékeztető női katona is visszatér a városba, hogy végre nyugodt életet éljen díjbirkózóra emlékeztető férjével és kislányával együtt, ám a csemete sajnos haragszik anyura, mert az annak idején otthagyta őket, ezért csak apunak hagyja, hogy esti mesét mondjon... Még mindig velem vagytok?


A nyolcadik utas: a benzinkutas
Na jó, megkíméllek benneteket, nem folytatom: ennyi spoiler talán elég is az „életképek a kisvárosból, mellyel hamarosan borzalmas dolgok történnek" fejezetünkből. A „borzalmas dolgok" egyébként a film első szakaszában párhuzamosan zajlanak a sokáig mit sem sejtő kisváros környékén lévő erdőben, illetve a kanálisban. Az alienek a slasher filmekhez hasonló monotonitással mészárolják le egymás után áldozataikat, akik a férjei, barátai, barátnői az említett karaktereknek. Mint ahogy azt a 978 másik horror filmben megszokhattuk: a kisváros lakosai szép lassan felocsúdnak, hogy itt bizony nagy baj van, de akkor már késő, muhaha.
Miközben az alienek megszokott rutinjukkal eszegetik és fertőzgetik hőseinket, folyton ott liheg a sarkukban a Predator, aki több-kevesebb sikerrel likvidálja őket, a nyomokat mindig egy kék lötyivel megsemmisítve. Ennek biztosan óriási jelentősége van az AVP kánonban, de amikor már ötvenedszer vette elő hősünk nagy komótosan a kék üvegcsét, akkor komolyan majdnem felálltam a moziszékből és csak a kötelességtudat tartott ott tovább.


Ócsó' aliennek híg a leve (amikor vérzik)
Nem elég, hogy a színészeket B és C kategóriás gárdából válogatták ki, illetve hogy az alienek gyilkosságainál még egy Rémálom az Elm utcában 13: Freddy Krüger mégis visszatér, vagy egy Tudom mit tettél tavaly tavasszal 4 is eredetibb és izgalmasabb lenne, de ráadásul még az alienek, predalienek és a Predator összecsapásait is iszonyúan ügyetlenül sikerült kidolgozni. Mivel a legtöbb jelenet sötétben játszódik, és az erősebb lámpafény valószínűleg már nem fért bele a forgatás költségvetésébe, ezért az idegenek drámai harcából alig látni valamit, pedig igen erősen meresztettem a szememet. Amit azért ki lehetett venni, az is elég felejthető: idegen hősünk vagy rakétával lövi, vagy döfködi az alieneket, amikor pedig épp nincsenek ott, akkor unalmában megnyúz elevenen egy embert, vagy lerobbantja a fejüket.


Könnyeimet törölgettem: ezt mégis miért kellett...?
Ha azt mondom, hogy ehhez képest a Resident Evil: Extinction minőségben maga volt az eredeti Alien, akkor azt hiszem, nem járok messze az igazságtól... Abban legalább Milla Jovovich egész elfogadható alakítást nyújtott, a többi karakter sem volt rossz, és bár a sztorit onnan lopták össze, ahonnan nem szégyellték, de mégis klasszisokkal érdekesebb volt, mint az AVPR-é.
Ebben a filmben viszont nincs egyetlen központi figura sem, aki legalább minimális szinten érdekes, vagy szimpatikus lenne, hacsak nem maga a Predator, aki nagyon csúnya, de legalább hálistennek nem beszél emberi nyelven, csak időnként kerreg egyet. Lehet, hogy a következő filmből ki kéne hagyni az embereket, szerintem jobban járnánk...

38%

AVP Requiem trailer:


Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd az értesítéseket, cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)