Egyre több Balatróval kapcsolatos videót korlátoz korhatárilag a YouTube, a szerencsejátékkal kapcsolatos tartalomra hivatkozva, és ez kezdi sokaknál kicsapni a biztosítékot. Nemcsak a játék rajongói és a YouTube tartalomgyártói, de maga a fejlesztő, LocalThunk is egyre frusztráltabb az igazságtalan megítélés és a rendszer hibái miatt.
A Balatro University nevű YouTube-csatorna, amely kizárólag a rendkívül népszerű kártyajátékra fókuszál, nemrégiben osztott meg egy videót, amelyben részletesen beszámolnak arról, hogyan kerültek videóik egy része korhatáros besorolás alá. A YouTube hivatalos indoklása szerint a játék "szerencsejátékot ábrázol vagy népszerűsít".
Ez annak fényében különösen abszurd, hogy a Balatro - bár erősen merít a kaszinós vizualitásból és mechanikából - semmi köze nincs valódi szerencsejátékhoz vagy online kaszinókhoz. A játék egy roguelike deckbuilder, ahol a játékosok különféle kártyakombinációkkal próbálnak pontokat gyűjteni - körülbelül annyira "szerencsejáték", mint a pókerre hajazó Slay the Spire.
A YouTube algoritmusa számára egy korhatáros videó gyakorlatilag láthatatlanná válik. Nem ajánlja a nézőknek, nem jelenik meg keresésekben, és a monetizáció is korlátozott. Ráadásul a döntések elleni fellebbezés egy automatizált, személytelen, gyakran értelmetlen folyamat, ahogy azt a Balatro University videója is érzékletesen bemutatta.
A Balatro fejlesztője, LocalThunk a Bluesky közösségi oldalon szólalt meg:
"Jó dolog, hogy megvédjük a gyerekeket attól, hogy tudják, mi az a négy egyforma, miközben nyugodtan nézhetik, ahogy mások CS-skin lootboxokat nyitogatnak."
Ez az irónikus megjegyzés jól rámutat arra az ellentmondásra, hogy miközben a YouTube vadászik egy indie kártyajátékra, a valóban szerencsejáték-jellegű tartalmak (mint a Counter-Strike skin gazdaság) vígan virágoznak a platformon.
Nem ez az első eset, hogy a Balatro játékot félreértelmezik: a PEGI európai korhatár-besoroló ügynökség is eredetileg 18+-os kategóriába sorolta a játékot, szintén szerencsejátékkal való "kapcsolat" miatt. Ezt végül februárban visszavonták, de a YouTube esetében egy hasonlóan gyors és igazságos megoldás valószínűtlen, mivel a platform működése sokszor átláthatatlan, és az emberi beavatkozás szinte hiányzik.
A Balatro esete újabb példa arra, hogyan csúszhat félre a túlszabályozás és az algoritmikus tartalomfelügyelet, különösen akkor, ha a döntéseket nem emberek, hanem szűk logikájú gépek hozzák. Egy ártalmatlan, kreatív indie játék most ugyanabban a kategóriában végzi, mint a valódi szerencsejáték-reklámok, és ez rossz hír mind a játékosok, mind az alkotók, mind a szabad internet számára.
