Bevallom, bár érdekel a történelem, sohasem voltam erős belőle. Ez azt jelenti, hogy a legfontosabbakon kívül egyáltalán nem vágom fejből az évszámokat, nem tudom hibátlanul felsorolni az Árpád-ház családfáját, és sörözés közben képtelen vagyok érdekesnek tűnő történeteket előrántani Wittelsbach Sarolta Auguszta Karolina magyar királyné életéről. Éppen ezért, amikor elérkezett az érettségi napja, csupán abban bíztam, hogy olyan tételt kapok, amelyben nagy segítségemre lehet a térkép, és esetleg van is némi fogalmam az ott látható évszámok és nyilak hátteréről. Mivel a vizsgabizottság tagja volt kiváló osztályfőnököm (aki egyben a történelmet is tanította), olyan szerencsében volt részem, hogy fejének apró elmozdításával jelezte, számomra megfelelő tétel van a kiterített és lefordított papírdarabkák rendezői bal oldalán. Kihúztam hát, és mily szerencse, az angliai csatáról kellett beszélnem. Mivel akkoriban eléggé képben voltam a II. világháborús repülőgépekkel kapcsolatban, nagyjából a második mondatnál faképnél hagytam a komplett témát, és előrántottam a 3,5 hónapot felölelő légi csatás részt, aprólékosan felsorolva az abban szereplő géptípusokat, lóerőket, megemlítve statisztikákat, kiemelve mindkét fél ászait, és elregélve egy-két olyan történetet, amelyet a tankönyv érthető okoknál fogva nem említ. Az elnököt teljesen lenyűgözte az előadás, de végül mégis "csak" négyest kaptam, tekintve, hogy kicsit lehúzott a B tételként szereplő "Marcus Aurelius és Seneca, a korai sztoikusok" filozófia témakörben nyújtott sokatmondó hallgatásom.
Mindezek ismeretében nem csoda, hogy rendkívül fellelkesedtem, amikor kiderült, hogy a 303 Squadron fejlesztői a közösségtől próbálnak egy nem túl vészesen nagynak tűnő összeget kunyerálni arra, hogy segítségével a Steamre vigyék a pontosan ezt az időszakot feldolgozó játékot. A gyűjtés sikeresen zárult, így május végétől korai hozzáférés formájában már elérhető a cím, és augusztus 31-én hivatalosan meg is jelent, de a végső teszt előtt még felidézzük gyorsan korábbi tapasztalatainkat, ha már korábban ennyi időt pakoltam bele az égi háborúba.
Miért pont 303?
Az angliai csata repülős része rendkívül érdekes és izgalmas dolog, hiszen a brit légierő egy olyan hadigépezettel nézett szembe, amely csillagromboló módjára gyűrte maga alá az országokat, és ezt kívánta tenni a teát szürcsölő nemzettel is. Tiszta szerencse, hogy voltak olyan egységek, mint a 303-as, a királyi légierőben szolgáló 16 lengyel repülőszázad egyike, amely bár valamivel később kapcsolódott be az eseményekbe, pilótái 126 német vadászt lőttek le, ezzel pedig a legeredményesebb brigáddá váltak a háború brit égboltján.
Akkor most a játékról is valamit
Most, hogy sikeresen megnéztük a történelmi hátteret, lássuk, hogyan jelenik meg mindez a monitoron. Nem kérdés, hogy a lengyel fejlesztők igyekeztek a repülős címekben eddig nem igazán látott dolgokat megvalósítani, mint amilyen például első feladatunk is, miszerint pattanjunk kerékpárra, és keressük meg a reptér egyik szegletében lévő tisztet. Miközben bringázunk, emitt más századok katonái az épület előtt alakiznak, amott éppen nyakig olajosan motoroznak be egy javított Hurricane-t, szóval látható, hogy komoly élet zajlik a reptér területén. Amint megvan az emberünk, egy kissé nehezen értelmezhető gépágyú-beállítás következik, ezután máris a levegőbe emelkedünk, hogy lerepüljük gyakorló küldetésünket, amelyben először fordulópontokhoz kell navigálni, majd pedig jöhet a ballonvadászat. Mihelyst ezzel megvagyunk, irány az éles bevetés, ahol már nem babra megy a játék, hiszen az érkező Bf 109-esek legalább annyira vágynak a légi győzelemre, mint mi. De még mielőtt a felhők közé ereszkednénk, említést kell tenni arról, hogy a történések nem csupán a levegőben zajlanak, hanem a talajon is, hiszen amikor éppen nem azon vagyunk, hogy rojtosra lőjük a németeket, akkor különféle mellékküldetések után kell kutatnunk a legkülönfélébb témakörökben. Mivel a játékot még korai hozzáférésű fázisában láttam, nem mindent lehetett felderíteni, de az már most is egyértelműen látható, hogy a félig sandbox földi mozgást igyekeznek kihasználni a fejlesztők. Erre még a végső tesztben mindenképpen visszatérünk.
Ahol nincs finomkodás
Most van itt az ideje, hogy ténylegesen birtokba vegyük a háborús légteret. Talán az egyik legfontosabb érdekesség a killcam megléte, amely - hasonlóan a Sniper Elite-hez - rendkívül hatásos, hiszen végzetes találat esetén nem csupán annyi történik, hogy a derék ellenfél füstöt okádva ledugózik a földre, hanem konkrétan látjuk, ahogy a golyó átmegy a géptörzs burkolatán, keresztülhatol a pilóta mellkasán, átszakítja a műszerfalat, és felrobbantja a motort. Egyébként is egész jók a légi harcok, legalábbis olyan tekintetben mindenképpen, hogy látványosan érnek célba a lövedékek, és az embert tényleg elkapja a vérszomj. Aztán túlmelegszik a fegyver, és szánalmas csattogással jelzi, hogy neki most pihennie kell egy kicsit, míg lehűl. Maguk a háborús bringák is csinosra sikeredtek, öröm nézni a klasszikus formákat, ahogy próbálnak túlélni a levegőben, és azok az effektek is rendben vannak, amikor túlhúzzuk vagy túlgyorsítjuk a gépet. Jön a remegés, a levegő vészjóslóan sikolt a belépőélek mentén, és már magunk is attól félünk, hogy az eszement manőverek közepette darabjaira hullik a szerkezet. Tekintve, hogy a játék alapjait egy ténylegesen létezett század adja, valahol elvárható is volt, hogy alapszituációt történelmileg hű küldetésekben éljük át, de maguk a fejlesztők is jelezték, hogy termékükkel a szórakoztatás mellett egyúttal tisztelegni is szeretnének a lengyel pilóták emléke előtt.
Ami nem tetszett
Már a közösségi kalapozás időszakában is azért volt leginkább érdekes a játék, mert nagyjából az IL-2 Sturmovik óta nem lövöldöztünk egy igazán hiteleset a levegőben, márpedig a 303 Squadron: Battle of Britain szimulátorként hirdette és hirdeti magát. Ehhez képest a levegőben mind árkád, mind szimulációs módban elég elcseszett az irányítás, és akár nullára lerántott gázzal is képesek vagyunk gyertyában emelkedni, miközben nincs olyan helyzet, amelyben dugóhúzóba esnénk a géppel. Ehhez hozzájön, hogy a műszerek csak dísznek vannak, nem mozdul semmi, aminek mozdulnia kellene, márpedig a hiteles illúzióhoz hozzátartozik, hogy pörög a magasságmérő, rázkódik a sebességmérő, összevissza lengedezik a variométer, és jobbra-balra lötyög a golyó, illetve a kanál. Ez persze még javítható, szintén érdemes majd a végső verziót szemlélve újratárgyalni a dolgot.
Sokkal nagyobb baj, hogy bár a valóságban a fordulózós légi harcban a Hurricane jobb volt, mint a Messerschmitt, nem egyszer azért lett elegem a csatából, mert beálltam késbe az előttem lévő százkilences mögé, és onnantól kezdve sokszor csupán annyi történt, hogy ő is betette 90 fokos bedöntésre, és mint két hülye gyerek, így spiráloztunk egymás mögött több körön át.
Mindezek fényében most alig várom, hogy végsőnek mondott formájában is kezembe vehessem a 303 Squadron: Battle of Britaint, és megnézzük, mit is is tudunk a fellegek felett kihozni a háborúból. Ti adtok neki egy esélyt?
