Világbajnokság megint, új FIFA World Cup megint; na nem mintha panaszkodni szeretnék, hiszen a magyarok ismét kijutottak, és Dzsudzsák vezérletével nemsokára megkezdik menetelésüket a világ trónja felé. Az előbbi állítások közül legalább egy nem igaz, de most ne ezzel foglalkozzunk, hanem hogy mit tud nekünk nyújtani az idei – egyébként „stand alone” – FIFA-kiegészítő. Elöljáróban annyit, hogy míg a 90-es évek végén és a 2000-es évek elején imádtuk az aktuális EURO és World Cup verziókat, mára ez a „normális” FIFA-szezon mellett kissé megkopott, és a legutóbbi, még lemezes formában is megjelent EURO sem aratott túl nagy elismerést.
Oly közel, és mégis oly távol
Először is kezdjük a játékkal kapcsolatos legmegosztóbb ténnyel, nevezetesen hogy csak és kizárólag PS3 és Xbox 360-as rendszerekre jelenik meg. Ez a döntés meglehetősen megkérdőjelezhető, még akkor is, ha nem látunk rá pontosan a fejlesztési költségek megtérülési arányára. Mert azért a világ boldogabbik felén már nem egy PS4 és Xbox One talált gazdára, ráadásul egy PC-s port esetén még az engine is ugyanaz lett volna, a módosított „next-genekkel” szemben. Abszolút megértenénk a mai világban, ha PC-re csak digitális formában jelenne meg, de nem hiszem, hogy a számítógépes konverzió olyan hatalmas fejlesztési költséggel járt volna.
Problémás továbbá a játék utóélete is. Míg az évenként megjelenő FIFA a rajongók körében gyakorlatilag szeptembertől szeptemberig a gépen van az online és egyéb mindenféle játékmódok hatására, addig valljuk be, hogy a World Cupban augusztus tájékán már nagy eséllyel pangani fognak az online arénák, és mindenki újra visszatér kedvenc klubcsapatához. Ebből kifolyólag, ha szigorúan vesszük, csak körülbelül két hónapnyi mókára számíthatunk a cirka 12 000 forintos World Cupban, ami ár-érték arányát nézve megint új megvilágításba helyezi a dolgokat. De azért a kissé negatív felütés után jöjjenek jó dolgok is, lássuk, mit kapunk a pénzünkért.
Irány Brazília
Természetesen a dizájnerek az összes grafikai elemet „brazilosították”, sárga-zöld minden, szólnak a helyi zenék, de az opciók között ettől függetlenül az eredeti FIFA 14 játékosai biztosan nem fognak elveszni. A csapatválasztó kissé átalakult, a már korábbi részekben látott földgömbön rámutatva, ki honnan érkezzen. A különböző nemzeti válogatottakat kvalifikációs zóna szerint osztották csoportokra kiválasztáskor, pont ugyanolyan besorolásban, ahogy a vb-re is kijuthattak.
Ha már a csapatoknál tartunk, az egyik leggyakoribb és szerintem nem igazán átgondolt kérdés, amit a legtöbben feltettek nekem, mikor meséltem, hogy tesztelem a játékot: „És a magyarok benne vannak? Hiszen nem jutottunk ki.” Nos, igen… A játék a selejtezőktől indul, tehát mind a 203 selejtezőn elindult csapat játszható. Ez egyrészt mindig is így volt, másrészt elég unalmas lenne egy 32 csapatos játék, nem? Ezen felül természetesen a vb összes stadionja megtalálható a játékban; itt legalább időre felépültek, nem úgy, mint a valóságban.
Minden meccs előtt kis animációban odarepülünk a meccs helyszínére, ahol a megszokott konfettiesőben, stadionmámorban részesülhetünk. Külön mókás, hogy mutatják az otthon maradt szurkolókat, mintha mindenki a saját országában nézné a meccseket az utcákon, óriás kivetítőkön. Ebbe mondjuk egy kis hiba is csúszott, ugyanis nem egyszer előfordult, hogy a magyarok gólt kaptak, de az animációban őrületesen boldogok voltak a kivetítők előtt.
A játékmenetben egyébként meglepően pozitív változások történtek, és az egyik legfontosabb dolgot, a védhetetlen fejeseket némileg lejjebb vették, köszönhetően többek között a kicsit megváltozott beívelésnek. Ugyanis ezek szabályozása sokkal érzékenyebb, nehezebb eltalálni a megfelelő erőt a pontos célba éréshez. Ha csak kicsit több erőt fejtünk ki, a labda érintetlenül átszáll, ha pedig gyenge, könnyedén a védők csemegéje lesz. Még ez sem tökéletes, de végre nem az történik, hogy a játékosok egy jó nagy százaléka nem is megy sosem kapu felé, csak direkt beívelésre és fejesre játszik. Nem egy meccset vesztettem el úgy, hogy az ellenfél egyik gólját sem lábbal szerezte, ami azért egy kissé frusztráló és nevetséges, hiszen mégiscsak valamennyire a valóságra kéne hasonlítania a játéknak. A lövések ereje is mintha nőtt volna, hatalmas hálószaggató bombákkal boldogíthatjuk a kapusokat.
Szóval furcsa állatorvosi lóval állunk szemben, hiszen a next-gen engine-hez szokott játékosoknak elsőre visszalépésnek tűnhet a játék, de végre mégis belepiszkáltak az ordító problémákba, ami mindenképp fejlődés. Újdonság még a szögleteknél és a közeli szabadrúgásoknál, hogy megzavarhatjuk az ellenfelet azzal, ha játékosainkat a hosszú vagy a rövid sarok felé, esetleg konkrétan a kapus arcába küldjük tömörülni, így okozva káoszt és meglepetést. Szintén sokat adhat a hangulathoz az EA Talk Radio, ami a zene helyett szólhat, tele van érdekességekkel, és rádiószerűen, két műsor között váltva hallgathatjuk.
Jópofa a Captain Your Country mód, mikor egy (kreált vagy létező) játékost irányítva kell évekre visszamenőleg végigmennünk a válogatottság rögös útján, túlélve a kapitány sorozatos keretszűkítéseit, hogy a világbajnokságra már mi vezethessük ki a válogatottat csapatkapitányként. A Story of Qualifying mód volt talán a kedvencem: a selejtező sorozat legemlékezetesebb meccseit lehet újra játszani, ráadásul az európai csoportban két magyar vonatkozású meccsel. Az egyik a lassan negatív klasszikussá érő román–magyar 2–0, amivel újraírhatjuk a történelmet, és nyerhetünk, a másik pedig a szintén csodás emlékű holland–magyar, ahol Van Persie-vel kell három gólt rúgnunk, hogy hazája válogatottként legtöbb gólt rúgó játékosa legyen. Hát igen, legalább benne vagyunk a játékban, ugye…
Dudu másvéleménye
Amikor egy-egy FIFA-partiról van szó, Endrével képesek vagyunk hajnalokig a gép előtt ülni, míg kezünk már-már görcsbe rándul a kontroller gombjai felett. Nem volt ez másképp a 2014 FIFA World Cup Brazil esetében sem, sőt, a tesztelésbe bevontunk két lelkes amatőrt is, biztos, ami biztos alapon. Első indításkor rögtön szemet szúrt nekünk, hogy csapatválasztáskor nem választhatunk egyszerre, ahogy eddig megszoktuk, hanem meg kell várnunk, míg az ellenfél leokézza saját válogatottját. Furcsa „újítás” ez, inkább felesleges időhúzásnak érzem, ahogy az alapjátékban a kirúgott labda után futó játékosokat is, akik miatt értékes másodperceket veszíthetünk a játékidőből. No de visszatérve a WC-hez: ahogy tanult kollégám már említette, érezhetően változott a fizika és a meccsek ritmusa, sőt, talán kevesebb rudigóllal találkoztunk, a labda lövéserősségére vonatkozó észrevételekkel viszont nem értek egyet, ilyesmit egyáltalán nem tapasztaltam (Endre valószínűleg csak kifogásokat gyárt a bekapott gólokra). Foci- és FIFA-rajongóknak kötelező, szeptemberben pedig érkezik a FIFA 15, addig is jó játékot, jó szurkolást!
Lefújva
Összegzésképp mit is mondhatnék még a World Cupról? Aki imádja a sorozatot, él-hal a vb-ért, és akár baráti társasága is van, akikkel rendszeresen fifázik, annak jó vétel lehet nyárra, egy pár házibajnokság lejátszására az igazi meccsek mellé. De egyébként újítások ide vagy oda, a rövid élettartam miatt a sima 14 mellé nem feltétlen szükséges. Reméljük, az újításokat nem felejtik el, és szeptembertől a next-gen verziókba is bekerülve – és persze sok egyéb hibát javítva – a FIFA 15 már minden területen tökéletesebb verzió lesz!
Mivel a világbajnokság döntőjét épp a GameStar Tábor 2014 első napján rendezik meg, biztos, hogy egész nap őrületes futballcsatákat fogunk vívni. Ha még nem jelentkeztetek, mindenképp tegyétek meg!
