A világ talán legjellegzetesebb játéka a sínen futó kisvasút, mely nemzedékeken keresztül ott volt majdnem minden fiú polcán. A „játék” szót a Märklin cég tette idézőjelbe, hiszen a fennállása óta eltelt 150 év alatt olyan értékes darabok kerültek ki az üzeméből amelyeket már sokkal inkább a felnőtteket vásároltak saját szórakoztatásukra, vagy gyűjtőszenvedélyük kielégítésére.
A Märklin múzeumába évente ma is zarándokolnak lelkes gyűjtők és kíváncsi látogatók, hogy megvásárolják, vagy csak megcsodálják az egészen különleges, ritka modellekeket.
A céget Theodor F. W. Märklin alapította 1859-ben a Stuttgart közelében fekvő Göppingenben, ahol kezdetben babakonyhákat gyártott, később különböző fémből készült játékokat. 1890-ben került ki a gyárból az első mozdony, a kulccsal felhúzható Storchenbein, Gólyaláb nevű modell, mely nevét a magas, piros kerekeiről kapta, és hamarosan elkészítették az első szabványos nyomtávú modellvasút rendszereket.
Valószínűleg akkor még nem sejtették, hogy vonataik világhíressé teszik a céget, hála a vasút lebilincselő világa által rabul ejtett érdeklődőknek. Szerencsére hamar felismerték a lehetőségeket és évről évre újabb aprólékos gonddal kimunkált, élethű termékeket dobtak piacra.
Már az 1900-as évek elején megjelentek a kínálatban a villanyárammal hajtott modellek. 1954-ig gyártották a fémlemezből készült 0-ás és nagyobb méretarányú játék modellvasutakat, melyek mára a gyűjtők legkeresettebb kincsei lettek. 1954-től a vonatjaik a modern korhoz igazodnak.
Napjainkban a digitális technika következtében a gőzösök pöfögnek és minden üzemeltetésük során előforduló hangot produkálnak. Reflektoraikban LED lámpa világít. A mozdonyok homlokvilágítása a dízel és villanykorszakban több reflektorból, rövid és hosszú fényekből áll. Ezeket a számítógépes digitális vezérléssel a valóságnak megfelelően lehet több fokozatba kapcsolni.
A december 3-án nyíló, karácsonyra időzített kiállítás kb. 300 db játékvasút modellt mutat be vitrinekben és három működő terepasztalon a Märklin különböző korszakaiból. A modellek zömében a múzeum vasúti gyűjteményéből származnak, de magángyűjtők is bemutatják féltve őrzött darabjaikat.
A múzeum gyűjteményéből az 1920-as évektől 1954-ig szinte az összes klasszikus 0-ás nyomtávú mozdony és vasúti kocsi bemutatásra kerül. A kiállítás kiemelkedő darabjai a már említett Gólyaláb mozdonyon kívül a Krokodil, mely a svájci vasút világhírű villanymozdony modellje, valamint a Commodore Vanderbilt, az amerikai áramvonalas korszak képviselője. A kiállításon látható még az első állomásépület makett az 1900-as évek eljéről.
Magyar vonatkozású modell a NOHAB mozdony, melyen látható az összes felirat és táblácska, de valósághű motorhangot, a légtartály feltöltésének hangját és a híres NOHAB mozdonykürtöt is képes produkálni. A másik magyar mozdony a MÁV Taurus, mely szintén hanggal és fényhatásokkal felszerelt, és motorja ugyanúgy rövidre zárt forgóáramú aszinkron, mint a 86 tonnás eredeti óriásé.
A kiállítás kiemelt érdekessége az utolsó Rheingold express (Rajna kincse express) modellje a szokásos H0 (1:87) méretarányban, és a világon sorozatban gyártott legkisebb Z méretben, 1:220 kicsinyítésben is.
Kevésbé köztudott, hogy az 1930-as években 1:16 méretarányú személy- és áruszállító autó modelleket is építettek. Az eredeti gumikerekes, óraműves autók világítása működött, kormányozhatók voltak és rugózásuk, differenciálművük is megfelelt az eredetinek. Az egyik autó tetején a csomagtartóban elhelyezték a Märklin első mozdonyának kicsinyített mását.
Aki teheti, mindenképpen keresse fel a Közlekedési Múzeum időszakos kiállítását. Persze nem árt, ha megszállott modellvasútfanatikusok is vagyunk mindezek mellé...
