A Microsoft, a Nintendo és a Sony személyében a sikereket látjuk. De talán néhány veterán emlékszik még egy másik nagymúltú cégre: gondoljunk csak kis kék sündisznó barátunkra, Sonic-ra. Ugye mostmár beugrott a Sega neve? Továbbra is találkozhatunk a japán céggel a különböző platformokon egy-egy játék borítóján, azonban korábban nem volt szükségük mások gépére fejleszteni, hisz megvolt a sajátjuk. De hová tűnt a Sega a nagy konzolgyártók sorából? És mi van a többiekkel akik csak próbálkoztak betörni a piacra? Különös tény, de a konzolok túlnyomó többségét bukásként lehet elkönyvelni. Vajon a rossz marketing, a támogatottság hiánya, vagy a játékfelhozatal minősége okozta a legtöbb masina vesztét? Lássuk a történelem 10 legnagyobb üzleti konzolos bukását:
10. Dreamcast - Rajongói siker, üzleti bukás
A lista “végén” rögtön a Sega nevét utolsóként viselő Dreamcast található. A stabil és hű rajongótábor ellenére mindössze 10.6 millió Dreamcast talált gazdára 3 éves életciklusa során. Sokak szerint a Saturn, a Sega 32X és a Sega CD bukdácsolása miatt fordultak el a fejlesztők a Dreamcast-tól. Pedig jóval korábban érkezett mint riválisai, és olyan kitűnő játékok jelentek meg rá, mint a Soul Calibur, a Seaman vagy Crazy Taxi.
9. TurboGrafx - Amikor nem volt még multiplatform
Ma már természetes dolog, hogy egy-egy játék több platform-ra is elérhető, azonban régen nem volt ez olyan általános. És bizony éppen ez okozhatta a TurboGrafx-16 vesztét, ugyanis annak idején 1989-ben a NES elsöpörte játékfelhozatalával. Japánban ugyan szép sikereket ért el a konzol, azonban az észak amerikai eladások már nem hozták meg a kellő sikert: A világszerte eladott 10 millió példányból 2,5 milliót adtak csupán el az Egyesült Államok földjén.
8. Saturn - A fejlett techonlógia nem minden
A 8. helyen ismét egy Sega áll. A Saturn néhány hónappal a Playstation előtt érkezett a piacra 1995-ben, 399 dolláros árcédulát viselve. A gép bukását az architektúrájának köszönhette, ugyanis fejlett multi-processzora túlzottan bonyolultnak bizonyult a fejlesztők számára, így esélye sem volt a sokkal egyszerűbb felépítésű Playstation-el szemben. Összesen 9,5 millió darab kelt el világszerte olyan remek játékok kíséretében mint a NiGHTS vagy a Virtua Fighter.
7. Sega CD - amikor még a kazetta volt a divat
A 90-es évek elején még igazi újdonságnak számított a CD, azaz a Compact Disc. A Sega Genesis-hez kiadótt kiegészítő tulajdonképpen nem nyújtott jobb játékélményt, csupán az új adathordozó támogatásával ruházta fel a konzolt. A kiegészítőért elkért 299 dolláros árat mindössze 6 millióan fizették ki, pedig a minden idők legjobb Sonic játékának titulált Sonic CD-t éppen erre a gépre készítették el. A siker mégis elmaradt.
6. 3DO - az elő-Playstation3
A Panasonic által gyártott 3DO 1993-ban került piacra 700 dolláros áron. Igen, kérem szépen, hétszáz dollárért, ami rendkívül drágának számít a konzolok világában. Tekinthetjük akár amolyan elő-Playstation3-nak, hiszen akár a Sony gépe, a 3DO is amolyan audió-vizuális csodagépnek lett titulálva. Azonban akkoriban kevesen voltak hajlandóak ennyi pénzt kiadni egy konzolért, így csupán 2 millió talált gazdára.
5. Virtual Boy - túl korán, nem elég fejletten
1995-ben talán éppen a sci-fi filmek virtuális-valóság szemüvegeire irigykedők kedvében szerettek volna járni a Nintendo-nál, ugyanis ekkor került piacra a Virtual Boy. A gép azonban óriásit bukott, hisz szörnyű irányítása és a zavaróan pocsék 3D-s megjelenítése nem nyerte el a vásárolók tetszését. Összesen 770,000 darabot adott el a Nintendo, viszont elvesztette a Game Boy és a Metroid sorozat atyját, Gunpei Yokoi-t, akit a gép bukása után tanácsoltak el a cégtől.
4. CD-i - konzol is meg nem is
Az 1991-ben megjelent Philips CD-i nem is nagyon nevezhető konzolnak. Ugyan érkeztek rá játékok, melyek többsége inkább oktató programként szolgált, azonban talán még a Philips emberi sem igazán tudták mit akarnak evvel a géppel kezdeni. Pedig még sikerült egy Zelda játékot is megjelentetniük a CD-i-re, de ezt a legtöbb rajongó letagadja. Összesen 570,000 masina került eladásra.
3. Atari Jaguar - idióta kontroller mindörökké
A nagy konzolveterán Atari a Jaguar-al szeretett volna visszatérni a konzolpiacra 1993ben. Azonban az akkoriban még fejlettnek számító 64 bites grafikus kártya sem volt elég a sikerhez, ugyanis mindössze 250,000 vadmacska talált gazdára. A pocsék játékfelhozatal mellett talán éppen a hihetetlenül bugyuta kontroller okozta a konzol bukását.
2. Sega 32X - a cégen belüli kommunikáció hiányának szülötte
A második Sega-Genesis kiegészítő egy apró véletlennek köszönhetően született meg. A Sega amerikai munkatársai ugyanis nem tudtak a japán kollegák által fejlesztett Saturn-ról, így már késő volt a 32X leállítására. A Saturn-nak köszönhetően rendkívül kis támogatottságot kapott és csupán 200,000 darabon sikerült túladni, ami a Sega legnagyobb üzleti bukását eredményezte.
1. Apple Pippin - romlott kukacos alma
Sokan várnak arra, hogy az Apple is belépjen a konzolháború csatamezejére. Hisszük-vagy-sem, de a népszerű iPod gyártójának nem is olyan ismeretlen ez a terület. 1995-ben a japán Bandai-al karöltve készítették el a Pippen névre keresztelt masinájukat. A kiábrándító 599 dolláros áron értékesítettt konzolból mindössze 42,000 került eladásra, így nem is csoda, hogy nem büszkélkednek vele a Apple munkatársai.
Forrás: GamePro.com
