Már az elejétől fogva nyilvánvaló volt a Destructive Creations szándéka: azzal próbáltak ismertséget szerezni (az most mindegy, hogy pozitívat vagy negatívat), hogy egy megbotránkoztató játékot csinálnak, amiről nyilván mindenki ír, és nekik akkor is megéri, ha csak rosszakat mondanak. Következő játékukat, akármiről is szóljon, már bevezethetik úgy, hogy "a botrányos Hatred fejlesztőinek új játéka". Lehet, hogy zombikat kell majd benne ölni. Lehet, hogy pónikat. Lehet, hogy elkészítik a Hatred 2-t, de biztos vagyok benne, hogy ha erre sor kerül, az már nem érheti el az első rész sikereit (az első rész eladásai is csak azért szöktek az egekbe, mert felkapta a média, és néhány lázadó lelkű fiatal úgy érezte, neki ez már csak a botrány miatt is kell). A Hatred ugyanis azon túl, hogy szinte tényleg nem szól másról, csak az ártatlanok lemészárlásáról, egy elég középszerű, gyakran unalmas twin-stick shooter.
Gyűlölj akkor is, ha jó vagyok
Van egy kertvárosi srác, akinek olyannyira nem jött be az élet, hogy egy nap úgy dönt, mindenkit kinyír a környéken. Meg kicsit messzebb is. Kilép kertes háza ajtaján, és elkezdi lőni a buszmegállóban várakozókat, tönkretesz egy bulit, egy temetést, tüzel a shoppingolókra egy szupermarketben, majd a rendőrkapitányságon is megritkítja az állományt, és megy tovább egy másik területre (a kertvárosból rögtön a csatornába, ahol néhány alvó hajléktalant lehet meggyilkolni, ami aztán tényleg a legalja). Mikor elkezdi a mészárlást, még nem jönnek a zsaruk, csak magatehetetlen emberekre lő, akik az életüket próbálják menteni, de kis idő múlva megjön az ellenállás, és vele együtt az izgalom. Semmi kihívás nincs abban, hogy fegyvertelen célpontokra lövünk, de a rendőrség legalább megizzaszt minket egy kicsit, visz némi izgalmat a játékba. Egy szint után már meglepően könnyű elfelejteni, hogy mi a játék alapja, csak az előre haladás miatt mészárolunk, nem magáért a gyilkolás öröméért. A küldetések egy darabig színesítik az "élményt", de azok is kimerülnek annyiban, hogy "nyírj ki X embert/rendőrt" itt meg ott.
Ami ebben a világban rossz
Ha túl vagyunk azon, hogy "hú, ez egy játék, amiben civileket kell ölni, de menő/de rossz", csak a negatívum marad. A szinkron borzalmas, a beszólások kellemetlenek, gyakran akadtam bele egy-egy ajtóba, falba, az autóvezetés pedig szintén botrányos. Emellett a grafika harmatos, a kivégzések nem igazán látványosak, főleg ha a rosszul belőtt kameraállás miatt valami mindig kitakarja őket, és akkor erre még rájön az optimalizáció, ami ugyancsak nem sikerült jól. Az igazat megvallva egy dolog tetszett, de ez tényleg csak egy apróság: a civilek felvették a rendőrök elejtett fegyvereit, és hősként megpróbálták elintézni az ámokfutót.
Mikor számtalan sokkal jobb játék van a piacon, melyben kedvünkre darálhatunk le bárkit és bármit, a Hatred egyáltalán nem képes kitűnni közülük. Játékélmény szempontjából nincs különbség aközött, hogy embereket lehet vagy embereket kell ölni. Aki élvezi, más játékban is élvezheti, aki nem szereti, annak a Hatred egyáltalán nem való. Még a hangulata sem kapott el, pedig ez a fekete-fehér megjelenés illik a témához, és tényleg megpróbáltam ráhangolódni. Mostanra aki akarta, valószínűleg kipróbálta már, aki meg nem, el is felejtette; de még ha minden nap úgy keltek fel, hogy legszívesebben mindenkit kinyírnátok, akkor is ezerszer inkább egy Postal 2 vagy egy GTA, vagy bármelyik másik sandbox, mint ez.
