Serény stábunk tettre kész tagjai már reggel hétkor a gépteremben sorjáztak, de ekkor még csak mi játszottunk, hiszen a táborozók később érkeztek. A kollektív tudat remekül működött, a kikapcsolódni vágyó fiatalok nem egyszerre érkeztek, hanem viszonylag jól kezelhető, lazább logikai kapcsolatokat mutató csoportokban (bármit is értsek ez alatt).
Így a beregisztrálás, és a szervezői oldalról történő, ajándék egér által kiváltott nyálcsorgatás sem igényelte fokozott mennyiségű energia elégetését. Délután kettő körül egy-két fő kivételével mindenki megérkezett, és az asztalokat lassan elborították a hardveres eszközök, a vezetékek, valamint a hűtésre hozott extra ventilátorok.
Elkezdődtek az első multis mókázások, potyogtak az üres töltényhüvelyek és kilométerszám ömlött a zombi belsőség. A modern hadviselés kedvelői is egymásnak feszültek, de az autózás szerelmesei sem maradtak "éhen", köszönhetően a Playseatnek és a Logitech G27-nek. Folyamatos üzemet szolgált ki a Guitar Hero, a Band Hero és az egyéb konzolos játékok is. Gyu több esetben mérte össze Fifa tudását az őt kihívó táborozókkal. Sajnos azok, akik legyőzték, néhány perc múlva rejtélyes körülmények között eltűntek.
Az első szervezett étkezésre a vacsora keretében került sor, ahol sertéspöcit kaptunk tésztával, de a lapostányérhoz szokott konyhásnéni beverte a könyökét, amikor Gyuval mélytányérban kértük az ételt, azt remélve, hogy így mennyiségi upgradet tudunk elérni a javunkra. Az étkezés után beélesítésre került a Dance Central, melynél Eskin, Paca, Disorder pajtás, és RG próbálták leutánozni a szívecskés napszemcsiben táncoló hölgy mozgását, nem kevés táborozót fakasztva ezzel nevetésre.
Naplemente után a teraszon üldögélve megtekinthettük, amint a lelkes helyiek több tucat lapmiont engednek a magasba, melyek kósza fénypontokként kóboroltak a fekete égbolt alatt. Nem sokkal később részünk volt egy tűzijátékban is, majd a mellettünk lévő kerthelyiségben megszemléltünk egy úriembert, aki nem kevés alkohollal a szervezetében, széles terpeszállásban kissé előredőlve ordított a széken ülő társának, hogy "Hogy nézel te ki?! Ember vagy te egyáltalán?! Igyál!" Miután abbamaradt a rögtönzött performansz előadás véget ért, visszaszivárogunk a gépterembe, és békés Left for Dead 2-vel ütöttük el az időt, majd éjjel egy körül teljes elsötétítést rendeltünk el, és mindenki elpályázott csicsizni, hogy a vasárnap reggelt kellően kipihenten tudja kezdeni.
