Az elmúlt hónapok, vagy talán egy év tapasztalatai után úgy láttuk jónak, ha várunk egy kicsit, mielőtt elmondjuk, szerintünk milyen lett a Grand Theft Auto V PC-s változata; újra bejárjuk San Andreas minden zugát, és elmerülünk egy kicsit az Online-ban. Bár a szerverek nem álltak hetekig mozdulatlanul, azért a kezdeti nehézségeket nem percek alatt oldotta meg a Rockstar. Most viszont eljött az idő, hogy ítéletet mondjunk: vajon tényleg a PC-s változat a legjobb? Az újdonságok miatt vajon azoknak is megéri váltani, akik egyszer-kétszer már végigjátszották? Olvassátok el tesztünket, amelyet Mocsy és Paca közös erővel készített el, két nézőpontból, egyikük nagy PC-s, aki viszont eddig kerülte a GTA-őrületet, másikuk GTA-rajongó, aki kenyérpirítón is azonnal bűnözni kezdene, ha lenne kenyérpirítóra GTA.
Mocsy, a PC-s GTA-szűz
Jövök egy töredelmes vallomással. Azon kevesek közé tartozom, akik eddig sikeresen elkerülték a Grand Theft Auto sorozatot. Valahogy nem éreztem késztetést arra, hogy ártatlan civileket rángassak ki a devizahitelre vásárolt autójuk volánja mögül, vagy éppen utcalányok nehezen megkeresett bevételét verjem el valamelyik kocsmában. A GTA V azonban már évek óta (igen, volt ideje rá) folyamatosan piszkálta a fantáziámat, de szerzetesi fogadalmat tettem, hozzá sem nyúlok egyik konzolos verzióhoz sem, inkább várok arra, hogy megjelenjen az örök platformra, vagyis PC-re. Karrierem egyik legjobb döntése volt.
Paca, a GTA-pro
Anno 2008-ban, hét évvel ezelőtt én is PC-n játszottam a Grand Theft Auto IV-gyel, így pontosan tudom, mennyire nem volt rendben a játék számítógépes portja, ami még a jelenkor legmodernebb videokártyáit is képes megizzasztani, pedig hét év nem kis idő. A Rockstar tudta, hogy hibázott, a hangos és mindig elégedetlen PC-s tábor ezt többször a tudtára adta, és nem véletlen, hogy ennyit halogatták a megjelenést - egyrészt szerették volna visszaszerezni a rajongók bizalmát, másrészt megpróbálták magukat ismét felülmúlni. Úgy tűnik, mindkettő sikerült.
Mocsy, a kitartó telepítgetős
Az indulás, mint minden komolyabb PC-s játéknál, nem volt zökkenőmentes, három PC-n próbáltam meg elindítani a játékot, de annak ellenére, hogy Steames változatot kaptunk, egyiken sem ment könnyedén. A szerkesztőségi laptop alulról súrolta a minimum konfigurációt, itt nem is nagyon lepődtem meg azon, hogy bedobta a törölközőt a GT540M-es grafikus maggal felszerelt kis gépem. Sebaj gondoltam, átülök a szerkesztőségi Alienware elé, az már egy fokkal komolyabb gamer laptop, azon szépen el kell, hogy induljon. Ott sem volt szerencsém, az indulásnál voltak kisebb problémák (ezek szerencsére azóta megoldódtak).
A harmadik állomás a GameStar brutális tesztgépe (i74770K, Nvidia GTX 980, 16 GB Kingston HyperX Savage RAM, 240 GB Kingston HyperX Fury SSD) volt, ezen már minden további nélkül elindult a játék, mindössze a hellyel kellett egy kicsit trükköznöm, hogy a Blizzard játékok mellett felférjen a 65GB-os telepítés az SSD-re. Ezt mindenkinek nagyon erősen tudom ajánlani, mivel borzasztó lassan tölt a játék, érdemes SSD telepítésben gondolkozni. A Steam mellett regisztrálnunk kell még a Rockstar Games Social Club rendszerébe is, de ezzel kapcsolatban nagyon jók a tapasztalataim, egyáltalán nem okozott semmiféle kényelmetlenséget, szinte észre sem vettem, hogy fut a háttérben. Viszont azért az első pár napos töltögetés, szervergondokkal teli horrort nem kívánom senkinek. Az eleve 7 (HÉT) lemezen - egyébként nagyon szép dobozban - érkező játék telepítés után még azért letöltött 5 GB-nyi adatot a leterhelt, küszködő Rockstar szerverekről, ami miatt sokan nem tudtak a megjelenés napján játszani.
Paca, aki tudja, hogy milyen vas kell a melóhoz
A Rockstar elkötelezetssége már a gépigényen is meglátszik: egy Core 2 Quad, 4 GB RAM és egy Nvidia 9800 GT manapság tényleg nem nagy elvárás, de mi, ahogy Mocsy is írta, egy erősebb gépen néztük meg, hogy teljesít. Akármennyire szép is volt a PlayStation 4-es és Xbox One-os változat, a konzolokból egyelőre nem tudták a 60 fps-t kiszorítani, viszont a játék PC-n viszonylag stabilan tartja a 60-at, és amikor erőforrásigényesebb területeken járunk, önmagát korlátozza fix 30-ra. A különbség egyértelműen látszik, de az ugrás annyira nem zavaró, hogy ez élvezhetetlenné tegye. Az egyébként szintén dícséretes, hogy már-már indokolatlanul sok beállítási lehetőséget kaptunk, amivel az utolsó részletekig finomhagolhatjuk a látványt, és mindig látjuk, az épp megadott beállítások mennyi videómemóriát igényelnek. Nyilván örömteli, hogy egy atomerőművel a vizuális élmény tényleg az egekbe húzható, de a magyar átlag azért ne várjon sokkal többet a jelenlegi generációs konzolok látványvilágánál PC-n sem.
Mocsy, aki csak PC-t néz
Mivel személy szerint nem volt összehasonlítási alapom a next-gen konzolokkal (a prev-gen verzióba néztem kicsit bele, de ugye az egy teljesen más kategória) ezért Paca segítségét kértem, aki már kétszer, két különböző platformon is végigtolta a játékot, így kapásból meg tudta állapítani, hogy a PC-s verzió olyan nagyon sokban bizony nem különbözik az elődeitől. Első ránézésre ez tényleg így van, de azért ha megkapargatjuk a felszínt, akkor bizony láthatjuk, hogy rengeteg olyan beállítás van, amit használva a legszebb látványt tudjuk előcsiholni ebből az amúgy fantasztikus játékból. Ezek a trükkök persze csak akkor működnek, ha az alapok adottak, és a Rockstar ötödik alkalommal is nagyot domborított. Hihetetlen részletességgel álmodta meg a várost, valahogy így kell megjeleníteni egy ekkora területet 2015 közepén. A fenti konfiguráción a sebességgel sem volt gond, a nagyvárosban minden gond nélkül futott 50-60 fps között.
A problémák akkor jöttek, amikor kimozdultunk a városból és Trevor kezdőhelyén, a lepukkant sivatagi kisvárosban kellett tevékenykednünk. Itt, a megváltozott környezetben már drasztikusan visszaesik a sebesség, nagyon sokszor 30-ra zuhant vissza a képkockák száma másodpercenként. Ráadásul ez igencsak érezhető is volt, hiába állítják egyesek az ellenkezőjét, hatvan után a harminc képkocka bizony szembeötlő változás. Elképzelhetőnek tartom, hogy valamelyik későbbi patch-ben megoldást találnak majd erre, addig viszont együtt kell élnünk ezzel. Az irányítás teljesen rendben van, nekem nem volt gondom az egér/billentyűzet kombóval, de kipróbáltam a játékot kontrollerrel is, úgy is teljesen jól működött. A next-gen verzióban debütáló FPS nézet teljesen korrekt élményt nyújt, értelemszerűen itt az egér sokkal nagyobb pontosságot biztosít számunkra, PC-n ez külön előny lehet azoknak, akik tartózkodnak a konzolos FPS irányítástól.
Paca, aki a konzolokhoz hasonlít
A Rockstar szép munkát végzett a billentyűzetes-egeres irányítással, de azt javaslom, hogy ha tehetitek, PC-n is kontrollerrel játsszatok: lehet, hogy a célzás eleinte fura lesz, de repülni, autózni, motorozni sokkal kényelmesebb az analógokkal és a több fokozatban érzékelő ravaszokkal. Sőt, a legjobb, ha a gyalogos részeknél, autóból lövöldözésnél egeret és billentyűzetet, a repülésnél, vezetésnél kontrollert használtok. A kettő között nagyon gyorsan lehet váltani, elég játék közben megnyomni az egyik gombot vagy a klaviatúrán, vagy a gamepaden, és a játék azonnal kapcsol.
Az biztos, hogy aki először találkozik Grand Theft Auto V-tel, feledhetetlen élményben részesül, de felmerül a kérdés, hogy aki konzolon játszott már vele, annak érdemes-e erre a változatra váltani. Nehéz erre egyértelmű választ adni, és letudhatnám azzal, hogy "ezt mindenkinek magának kell eldöntenie", de inkább röviden összefoglalom a lényeget: aki ezelőtt csak Xbox 360-on vagy PlayStation 3-on próbálta, az mindenképp váltson: már csak az FPS mód és a néhány, a PS4/XOne-os kiadásba bekerült újítás miatt is érdemes. Aki a második kiadást is megvette (vagy csak azt), annak már érdemes kétszer is meggondolnia: a grafika annyival nem szebb, hogy önmagában amiatt megérje, a játék 30 fps mellett is élvezhető, a PC-s kiadás pedig a Rockstar Editor mellett más, számottevő extrát nem tartalmaz; viszont aki szeretne a videószerkesztővel szórakozni, illetve él-hal a modokért, annak kiváló vétel lehet (már ha a Rockstar újra engedi a modokat, ugyanis a 350.1-es patch kiiktatta ezeket). Ezt a szabadságot konzolon sosem élhetjük át, hiába volt ott is egy-két mod. PC-n nem egy elképesztően vicces vagy magával ragadó kiegészítést láttunk, pedig a játék nem olyan régen jelent meg. Viszont arra mindenki figyelmét felhívnánk, hogy a modolás, ha működik is, a GTA Online-os csalók szűrése miatt bannal járhat, úgyhogy óvatosan.
Mocsy, az egyszemélyes hadsereg
A sztori mód játékmenete nem változott, olyan 30 óra alatt végig lehet jutni a fő szálon. Persze erről már korábban a kollégák is írtak, de nekem kezdő GTA-sként a kampány is tele volt új élménnyel, ami miatt tényleg le vagyok nyűgözve a játéktól, bár sokatok már biztosan túlvan ezen. A három karakter közül még mindig az eszement Trevor a legszórakoztatóbb, szegény Franklin csak amolyan statiszta szerepet kapott, valahogy őt nem sikerült megkedvelnünk. A főszál elvarrása után azonban rengeteg lehetőségünk marad a mókázásra, ott vannak a bankrablások, az izgalmas mellékküldetések, a felfedezésre váró helyszínek és az elrejtett finomságok. Ritka az olyan játék, ahol ennyire aprólékosan kidolgozott helyszínek és karakterek várják a felfedezőket, egyszerűen imádtam minden egyes percét. Mert aztán Los Santosban minden van, amit csak el tudunk képzelni. Megcsodálhatjuk a kilátást az óriáskerék tetejéről, felöltözhetünk a legújabb divat szerint, a lövészklubban kipróbálhatjuk a nagy tűzerejű fegyvereinket, repülőteret üzemeltethetünk, tőzsdén megforgathatjuk a rablással megkeresett pénzünket, de akár a tengerfeneket is felderíthetjük a búvárhajónkkal. Csak rajtunk múlik mennyi időt szánunk a felfedezésre, de botorság lenne kihagyni bármit is.
Paca, az újító és a többjátékos
A PC-s változat kapott két nagyon érdekes és felettébb hasznos újítást. Ezek közül az egyik a Rockstar Editor, amivel a vállalkozó kedvű játékosok Endrét megszégyenítő minőségben vehetnek fel videókat a GTA-s kalandjaikból. Ezeket aztán meg lehet szépen vágni, lehet alájuk valami korrekt zenét rakni (elég sok slágergyanús dal szól a rádiókból, ezek közül biztosan találunk az ízlésünknek megfelelőt). Aki nagyon sok szabadidővel rendelkezik az még variálhat a különféle színszűrőkkel is, adhat az egésznek egy régies hangulatot. Egy fokkal bonyolultabb, de legalább ennyire szórakoztató rész a rendezői rész (Director Mode), ahol komplett kisfilmeket forgathatunk le, változtatható kameraállással, extravagáns szereplőkkel és extrém helyszínekkel. Ez is nagyon jó móka, bár kétségkívül kell hozzá bizonyos fokú kreativitás, hogy a finnyás YouTube közönség értékelje az alkotásunkat.
A másik egy kellemetlen, de a GTA Online miatt érthető döntés: hiába, hogy a GTA sorozat PC-s változatai többek között a modoknak köszönhetik évekig tartó népszerűségüket, a Rockstar megnehezítette a modderek dolgát, és saját modelleket a mai napig nem lehet a játékhoz adni, csak azokkal gazdálkodhatunk (vagy gazdálkodhattunk a 350.1-ig), ami eleve a játék része. Ez viszont a cheatereket nem állította meg, az Online olyan pofátlan csalókkal van tele, hogy az már tényleg elképesztő: láthatatlan, sérthetetlen karakterek, akik tényleg csak mások bosszantásával foglalkoznak, abban lelik örömüket, hogy elrontják mások szórakozását. Én egyébként mindig is jobban szerettem ismerősökkel játszani, mint ismeretlenek ellen, de van néhány mód, ami csak úgy élvezetes, ha sokan vagyunk.
A Grand Theft Auto V PC-n is szinte tökéletes, és biztos, hogy az elkövetkezendő hetekben a Rockstar mindent megtesz azért, hogy a maradék hibákat is javítsa, megoldást találjon a csalók problémájára, miközben a moddereknek szabad kezet ad. Aki eddig kihagyta, most már mindenképp PC-n próbálja ki.
