Az ún. „szkillfa” sok játék visszatérő eleme. A fa pedig az egyik legősibb ismert szimbólum, nagyon gazdag jelentéstartalommal. A cikksorozat első részében a fa ősi szimbolikájáról, az evolúcióról, az internetről írtam, a játékok összefüggésében, most pedig arról fogok, hogy mi, játékosok miért, és hogyan használjuk a szkillfát.
Miért és mire használjuk a szkillfát?
A helyzet az, hogy ennél átláthatóbban nem lehet jelölni egy emberi sors, vagy egy képességhalmaz fejlődését. Az elágazások lehetőségeket jelölnek, és rendkívül átláthatóvá teszik a karaktered sorsát.
Azzal, hogy a hősöd jövőjének komplex lehetőségeit áttekintheted, óriási motivációt nyersz arra, hogy játszd és fejleszd őt. Látod azt, hogy mit érhetsz el, kialakul egy ideális hős a fejedben, de ahhoz hogy elérd ezt a szintet, a jelenben folyamatosan döntéseket kell hoznod minden egyes elágazásnál: Pont mint az élet!
Pont mint az élet?
Ennek ellenére mit tudok én a lehetőségeimről, amikor beülök egy iskolába?
Mért csinálom meg a házikat (questeket)? Szeretek összeadni-kivonni, meg két-ismertlenes egyenleteket megoldani? Frászt! Az egészet csak Marika néni kedvéért csinálom, ja meg hogy otthon anya ne tiltson le az Xboxról…
Path Of Exile: az általam ismert legösszetettebb szkillfa. Figyeljük meg, hogy nincsenek kasztokhoz kötve a képességek, elvileg bármit megtanulhatok, mégsem rohangálnak „mindenes” karakterek a játékban!
Értette bármelyikőtök is azt 8 évesen, hogy ha szeretne szuper lézerfegyveres robotokat tervezni felnőttkorában, akkor bizony meg kell tanulnia az algebrát meg a Pitagorasz tételt, mert ez kelleni fog a matematikához, ami nélkül ugye nem nagyon lehet programozni, viszont kelleni fog a nyelvtan is, mivel a mesterséges intelligenciák megalkotásához a kognitív tudományokra és a nyelvészetre is szükség van? Az iskolában sok (látszólag) felesleges dolgot tanítanak, amiket konkrétan abban a formájában, ahogy a suliban csináljátok, nem biztos, hogy használni fogtok, viszont szükséges ahhoz, hogy modellek vagy sémák alakuljanak ki a fejedben.
Az Őrülttudós (lvl 99) egy olyan class, ami végsősoron a szorzótáblára (basic skill: lvl 2) vagy a számfogalomra (lvl 0) épül.
Akár csak a Gyros-árus, az Ügyvéd, a Biológus, a Targoncavezető, a Rendőr, a Lakberendező, a Tűzoltó, vagy a HR-asszisztens. Csak ezt még 8 évesen nem érted, akkor sem, ha a szüleid és a tanáraid felszínesen próbálnak rávezetni. Amit viszont már az általános iskolában is tökéletesen felfogsz, az az, hogy ha teszem azt Arcane Mage akarsz lenni a kedvenc játékodban, akkor nem biztos, hogy a legjobb megoldás a Necromancy irányába fejlesztened a hősödet. Viszont a legalapabb „Fireball” szkilledet muszáj leszel kimaxolni, mert ez egy „basic skill”. Márpedig a hősöd fejlesztésére, időre és pénzre van szükséged, amit nem biztos, hogy jó ötlet pazarolni. Pont, mint az életben.
Értitek már, mire akarok kilyukadni?
A szkillfa, a gamification szemszögéből nem csak egy játékelem: egy szuper nyelvezet, egy metafora, ha úgy tetszik, amit minden gamer ért. A gamification célja pedig játékos elemek alkalmazása az élet nem játékos területein. Magyarul: ami beválik a virtuális valóságban, ültessük át a valóságba, így szórakoztatóvá tehetjük az életünket. Miért ne lehetne a szkillfákat alkalmazni az oktatásban vagy a munkaerőpiacon, esetleg mindkét helyen egyszerre?
A következő részben hozok néhány példát arra, hogy a szkillfának milyen nemjátékos alkalmazási területei léteznek már jelenleg is, illetve felvázolom az oktatást és a karriert összekötő „Skill Three Of Life” koncepciómat. Ezen felül arról is írok majd, hogyan készíthetitek el a saját életetek szkillfáját.
Folytatása következik!
