Pacát azért kedveljük, mert fiatal kora ellenére meglepően jól kezeli az élet dolgait, van benne tisztelet és az értékrendje is megfelelő. Egyébként haszontalan figura, mert söralátétnek túl nagy, viszont ahhoz nincs eléggé kigyúrva, hogy szórakozóhelyi problémamegoldáshoz elegendő legyen, de ha már egyszer itt van, akkor megpróbálunk vele együtt dolgozni és ez többségében jól is szokott sikerülni. Ja, és hozott egy tálca sört a táborba! Éljen Paca!
Pár nap múlva újabb gyönyörű évet tudhatunk magunk mögött, melynek során minden lépésünk után konfettik repkedtek, saját bevonulózenénk volt, amit egy teherautó platóján utazó vonósnégyes szolgáltatott számunkra. Na jó, a helyzet azért nem ennyire rózsás, és panaszkodni is van bőven okunk, de fel a fejjel, 2013 csak jó dolgokat hozhat!
Mint azt Ti is nagyon jól tudjátok, a GameStar és az egész szerkesztőség életében jelentős változások következtek be. Régi arcok búcsúztak, új arcok érkeztek, régi arcok jöttek vissza, új arcok mentek el. Sokat sírtunk, sokat nevettünk, sok tortát elfogyasztottunk és nem utolsó sorban sokat játszottunk, de most úgy tűnik, ismét helyreállt a rend, ismét árad a chi, ismét van okunk bizakodónak lenni.
Egy kis személyes: a tavalyi évben megkezdett Internetes alkalmazásfejlesztői kurzust sikeresen befejeztem és egy életre megutáltam a Flash Professional 8-at. A 9GAG helyett már tumblr-t olvasok, mert a tartalom minősége ugyan mindkét oldalon alacsonyan van, de a tumblr-ön kellemesen alacsony, míg a 9GAG-en fájdalmasan alacsony. Szeptembertől az Eötvös Loránd Tudományegyetem padjait koptatom, ennek kapcsán Salgótarjánból Budapestre költöztem, emiatt például a szerkesztőségben is több időt tudok tölteni, és kedvenc kollégáim bánatára a műsorokban is többször tudok szerepelni (erről egyébként szívesen fogadok visszajelzéseket tőletek, olvasóktól).
Az idei év legnagyobb játékipari csalódása a Family Guy: Back to the Multiverse volt. Rendben, aláírom, hogy film (sorozat) alapján készült játékként nem volt sok esélye, de annyi kiaknázatlan lehetőség volt benne, amennyi időt a fejlesztők beleöltek érthetetlen, hogy miért süllyedt ilyen mélyre a színvonal. Chavával végig akartuk játszani coopban, de nem lesz belőle semmi, inkább megkímélem őt az élménytől. Amennyire vártam, annyira lett gyenge. Pár évvel ezelőtt a The Simpsons: The Video Game-nek is megvoltak a hibái, nagyjából ugyanannyira rajongom mindkét rajzfilmsorozatért, de míg a Simpsons-t élveztem, a Family Guy-t fájt játszani. Ha nem a játékvilágot nézzük, akkor az amerikában jelenleg futó sorozatok között is jónéhány olyan akadt, ami nem hozta a várt minőséget, és végleg elvágta magát nálam (Így jártam anyátokkal, Két pasi meg egy kicsi). Filmek közül a Hobbit okozta a legnagyobb csalódást, de lehet, hogy én álltam hozzá rosszul...
Ha viszont a legjobb játékélményemről kell mesélnem, akkor meglepő módon a Forza Horizont fogom mondani. Rég volt már autós játék, ami ennyire behúzott és el nem engedett, amíg hajnal nem lett, így az idei év favoritja egyértelműen ez nálam. Akinek van Xbox 360-a, mindenképp próbálja ki, persze csak józanul, mert nem szabad ittasan vezetni, később meglátjátok, miért. A Dexter nevű sorozat továbbra is tartja a színvonalat, az utolsó évad első fele nagyon a szívembe lopta magát, de a második fél történései is kiemelkedőek. A The Walking Deadről meg ne is beszéljünk...
A legkellemetlenebb GSO-s élményem egyben egyik legkedvencebb GSO-s felhasználónkhoz, xnomadx-hez kötődik. A GameStar Táborban készült egy felvétel, ami soha az életben nem fog nyilvánosságra kerülni (hét lakat alatt őrizzük Hunter legcsinosabb bugyijába csomagolva), ahol egy ártatlan megjegyzésből a srác tinisztárokkal boronált engem össze, méghozzá fiúkkal (már amennyire ez egyértelmű volt az ő esetükben). Ezen kívül kérdéseivel kicsit szétbomlasztotta az egész beszélgetést, de borítsunk erre fátylat, megkapta már érte a magáét, nincs harag, sem rossz érzések. Említhetném még itt azokat a cikkeket, amiken hosszú órákon keresztül dolgozunk, majd egyvalaki benyögi, hogy haszontalan, máshonnan lopott, meg hogy képzeljük, meg ez már nem olyan, mint régen. Az építő jellegű hozzászólásokat ellenben szívesen várjuk mind a kommenteknél, mind a profilunkra, vagy akár e-mailben.
Legjobb GSO-s élményem nyilvánvalóan az a Late Night Live Aréna volt, amiben én is szerepeltem, bár kicsit sajnálom, hogy RG nem volt ott, nála a legnehezebb eldönteni, hogy egy sértést viccből mond vagy komolyan gondol. Meg persze az alap hármas nélkül egyik LNLA sem az igazi.
Legjobb nem GSO-s élményem a szombati PlayIT utáni baráti iszogatás volt a szerkesztőség tagjaival, amikor másnap annyira fájt a lábam, hogy már nem is tudtam kimenni. A PlayIT összességében jópofa volt egyébként, jó volt, hogy sok olvasóval lepacsizhattunk, bár legtöbben az 576 standját ostromolták, azért jócskán akadt látogató a mi szerény, színpadnál lévő, oszlop mögött meghúzódó kirendeltségünknél is. A sushi pedig ismét finom volt, a cosplayeseknek (főleg a bevállalósaknak) pedig külön taps jár.
Ugyan mindenkit egyaránt szeretek a GSO-n, a legjófejebb kommentelőknek arrantit, gamerateszt, matthew120-at (akinek fene tudja, mi most az új neve) és persze xnomadx-et tartom. A GS Táborban volt velük alkalmam személyesen is beszélgetni, jófej srácok, és kommentjeiket érthetően, emberhez méltóan fogalmazzák meg (még akkor is, amikor semmiről nem szólnak).
2013-tól sok jó játékot várok, amiket lehet coopban játszani (például Army of Two: The Devil’s Cartel), mert nincs is jobb annál, ha az ember egy (vagy több) pajtásával halad végig egy izgalmas alkotás kampányán (meg így legalább bepótolhatjuk Chavával a coopozást, ami a Family Guy minősége miatt elmaradt). Emellett nagyon várom még a Remember Me-t, a Watch Dogs-t, a Dead Space 3-at, a DmC-t, a Tomb Raidert, a Gears of War Judgmentet és ezek még csak a márciussal bezárólag megjelenő játékok, a többieket hosszasan sorolhatnám.
Mondandóm végén kívánok mindenkinek kellemes újévet, teljesüljenek a kívánságaitok, csapassátok ezerrel, és ami a legfontosabb, maradjatok velünk!
