Még a nyáron írtunk annak a kanadai srácnak az ügyéről, aki az online zaklatás válogatott formái mellett a swatting módszeréhez folyamodott több esetben is, tehát a helyi rendőrséget hívta fel, a kitalált vészhelyzetekre pedig a legkomolyabban felfegyverzett alakulatok kiküldésével válaszoltak a rendfenntartó szervek.
Az esettel ismét foglalkozott a New York Times, akik egy terjedelmes cikkben foglalkoztak az Obnoxiuos néven több tucat nőt zaklató fiú módszereivel és azzal, miért tartott hónapokig, míg elfogták. Mint kiderült, rengetegszer szemelt ki Twitch-streamereket, majd a Skype rendszerén keresztül megkereste az IP-címűket és egy DDoS-támadást intézve a streamelésre alkalmatlan sebességre lassította az internetkapcsolatukat. Ezután kereste meg a legtöbb áldozatát azzal az üzenettel, hogy ha azt akarják, hogy leállítsa a támadásokat, vegyék fel vele a kapcsolatot Skype-on.
Amint azt több áldozatának is elmesélte és a letartóztatása után a hatóságok is megerősítették, a fiút többször bántalmazta és verte is az édesapja, ezért azt állította, hogy a tizennyolcadik születésnapján megöli magát. Emiatt többen meg is sajnálták, és azt hitték, a srác csak beszélni szeretne valakivel, de idővel más követelésekkel is előállt. Rajongói képeket kért, amiken az ő online álnevével, egy Obnoxious-felirattal készítenek önarcképet a streamerek, majd egy idő után meztelen képeket követelt (amik közül többet később a Twitteren is közzétett), vagy azt, hogy az áldozatai a szexről beszéljenek vele.
Ezeket többek között úgy tudta kizsarolni áldozataitól, hogy megszerezte a személyes adataikat és azzal fenyegette őket, hogy nyilvánosan megosztja ezeket, ami után például könnyedén hitelkértya-csalás áldozatává válhattak volna. Az adatokat többször különböző cégek, így például az internetszolgáltatójuk ügyfélszolgálatán keresztül szerezte meg. Egy esetben Obnoxious elmondása szerint az Amazont hívta fel, ahol csupán valakinek a születési dátumát bemondva új jelszót adtak a felhasználói fiókjához, ahonnan még több adatot bányászhatott ki, ezekkel pedig ismét új cégeknél adhatta ki magát az egyik áldozatának. Így szerezte meg többek között a lakcímüket is, ami a végső lépéshez, a swattinghoz volt elengedhetetlen.
Obnoxious a rendőrség felhívásakor ugyanolyan félelmetesen pontosan tudta, mit kell mondania, mint az ügyfélszolgálatokkal folytatott telefonbeszélgetések közben. Általában azt mondta túszokat ejtett vagy bombákat rejtett el, és ha kivonulnak a rendőrök, rájuk is lőni fog. Ezek a hívószavak pont azoknak az okoknak felelnek meg, amikre hivatkozva az elmúlt évtizedekben már az amerikai viszonyításban kisebb városok is katonai minőségű felszereléssel ellátott SWAT-egységeket állítottak fel.
Annak ellenére, hogy a fiú több mint negyven esetben hívta ki bizonyíthatóan a rendőröket, hónapokig tartott, míg elkapták. Ez nem csak annak köszönhető, hogy az IP-címét és a telefonszámát elég ügyesen elrejtette, hanem annak is, hogy a rendőrség sem igazán tudta, hogyan kezeljék a helyzetet. Egyfelől a mai napig nem igazán egyértelmű, milyen szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősül egész pontosan a swatting, továbbá több különböző területi rendőri szerv együttműködésére is szükség volt. Az ügyet végül egy atlantai nyomozó göngyölítette fel, nagyjából ezer óra munka árán.
Ennek során 75 idézést és házkutatási parancsot kellett kikérnie és elküldenie különböző cégeknek, mire a rengeteg átirányítás után rátalált Obnoxious lakhelyére Kanadában, ahol viszont már nem volt illetékes az amerikai nyomozó. Finley nyomozónak a már fent említett negyven híváshoz kellett bizonyítékokat találnia, hogy az FBI is komolyan elkezdjen foglalkozni az üggyel, de a kanadai hatóságoknak még ez sem volt elég, hogy házkutatási parancsot szerezzenek. Obnoxioust csak később buktatták le, amikor egyre több swatting-akciót folytatott, amiket egy idő után elkezdett élőben is közvetíteni.
Miután kétszer már korábban letartóztatták, de óvadék ellenében kiengedték, elméletileg felügyelet nélkül nem használhatott volna számítógépet, vagy az internetet, így ítélték 16 hónap javítóintézetre, de mivel ebből négyet már előzetesen letöltött, márciusban szabadulhat majd. Az viszont kérdéses, milyen állapotban lesz, mikor kiszabadul: egy pszichológus szerint, aki az eljárás alatt beszélt vele, a fiú egyáltalán nem mutatta jelét annak, hogy megbánta volna, amit tett.
