A lootboxok szinte a megjelenésük óta borzolják a kedélyeket, a módszer kapott már hideget-meleget azért is, mert sokan csalásnak érzik a használatukat, mások szerint pedig a kiadók így akarnak a játékok vételárán felül még egy csomó pénzt kihúzni az emberek zsebéből. A vita különféle álláspontjait a GameStar is folyamatosan szemlézi, de most itt egy újabb vélemény, ami más szemszögből vizsgálja a kérdést, ez pedig a mentális egészség témaköre. Claire Murdoch az illetékes részleg igazgatója az Egyesült Királyság állami egészségügyi szervezetében (ez nagyon leegyszerűsítve az angol ÁNTSZ), és egy friss tanulmányt tett közzé a lootboxok kiskorúakra gyakorolt hatásairól, ami újra felizzíthatja a vitákat. A szakértő a tanulmányában nem csak megállapításokat tesz, de fel is szólítja a kiadókat, hogy változtassák meg üzleti gyakorlatukat, és ne tegyék lehetővé, hogy gyerekek is vásárolhassanak lootboxokat.
Murdoch szerint a pénzért vásárolható előnyök (illetve inkább az előnyök lehetősége) a szerencsejátékok metodikáján alapul, és könnyen beszippanthatja azokat a kiskorúakat, akik még nincsenek tisztában a pénz értékével, a nyeremények valószínűségének megállapításával, ráadásul életkoruknál fogva sokkal könnyebben hajlanak addiktív viselkedésmódokra, amelyeket aztán felnőttkorukra is magukkal cipelhetnek.
"Őszintén, egyetlen cégnek sem lenne szabad arra ösztönözniük a gyerekeket, hogy addikció alakuljon ki bennük azáltal, hogy szerencsejáték-szerűen fizetnek a lootboxok tartalmáért"
- jelenti ki a szakértő, aki azért is szólalt fel az ügyben, mert a jelenlegi brit törvények szerint a lootboxok nem esnek a helyi szerencsejáték-felügyelet irányítása alá, mondván, az így szerzett jutalmak nem válthatók pénzre. Ez viszont Murdoch szerint láthatóan nem igaz, hiszen külső szolgáltatók és weboldalak tucatjával kínálnak lootboxokból származó játékbeli tárgyakat és előnyöket valódi pénzért.
A dokumentum szerint a brit forgalmazóknak le kéne állítaniuk minden lootbox-jellegű értékesítést, vagy egy előre látható és tervezhető pénzköltési határt kijelölni a játékokon belül vásárolható extra tartalmakkal kapcsolatban, hiszen a gyerekek legtöbbször nem saját pénzükkel szereznek be ilyesmiket, és könnyen megszokhatják, hogy olyan dolgokért fizetnek nyakra-főre, amik tartalmát nem is tudják, legfeljebb sejtik.
"Több olyan esetre derült fény, amikor a gyerekek szüleik tudta nélkül költöttek jelentős pénzösszegeket játékokon belüli tranzakciókra, például egy 16 éves fiatal így költött el 2000 fontot egy kosárlabda-szimulátorban, vagy egy 15 éves társa 1000 fontot vert el egy lövöldözős játékon belül"
- fogalmaz a tanulmány. Ti mit gondoltok erről az álláspontról?
