Létezik egy, a szerkesztőségben gyakran felemlegetett céges anekdota még azokból az időkből, amikor a GS-t GameStarnak hívták, a nyomtatott magazin és az online viszonya pedig úgy nézett ki, hogy az előbbi volt Batman, az utóbbi Robin, és a videós tartalomgyártás mint olyan, még abszolút gyerekcipőben járt. Szóval akkoriban történt, hogy a titkárságon dolgozó egyik kollegina vendégeket kísért végig az irodán, egyenként véve sorra a szerkesztőségeket, miközben röviden összefoglalta nekik, hogy melyik gárda mivel foglalkozik. Amikor végre elért hozzánk, csupán annyit mondott:
"Ők itt a gamestarosok, ők egész nap játszanak."
Ennél jobban félreértelmezni a hivatásunkat talán nem is lehetne. Az igazság az, hogy mielőtt 2007-ben csatlakoztam volna a szerkesztőséghez, még úgy is több időm volt játszani, hogy teljes munkaidőben dolgoztam és mellette főiskolára jártam. Az iméntieket egyébként csak azért hoztam szóba, hogy illusztráljam, milyen könnyen alakulhat ki téves benyomás a külső szemlélőben. Az pedig tényleg már csak a hab azon a bizonyos közmondásos tortán, hogy a GS homlokterében kezdettől fogva megfértek más témák is.
Ha nem így lenne, akkor nem találkoznátok filmekkel, társasokkal, könyvekkel, képregényekkel, rendezvényekkel kapcsolatos írásokkal az oldalon, és a GS társadalmi felelősségvállalási rovata, az Extra Life sem született volna meg. Több mint egy évtizede dolgozunk együtt szakértőkkel, hogy a loot boxoktól az ergonómián át a problémás játékhasználatig számos területet érintve érdekes és hasznos cikkeket olvashassatok olyan témákban, amelyeket fontosnak ítélünk.
Ilyen például a digitális szülői felügyelet kérdése is, amit egy, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal közösen készített kiadványban jártunk körül a közelmúltban. Tekintve, hogy a kicsik egyre fiatalabb korban kezdik el használni az internetre csatlakozó okoseszközöket, nem árt, ha a szülő egyfelől tisztában van a gyermekére az online térben, a mobileszközök, a közösségimédia-platformok, a streamingoldalak vagy az alkalmazásboltok használatakor leselkedő veszélyekkel. Másrészt pedig jó, hogy tudja, hogy a megoldás jellemzően csak karnyújtásnyira van (szűrőszoftverek, szülői felügyeleti eszközök), amelyekkel felelősségteljes módon, észszerű kompromisszumokat kötve lehet szabályozni az ügyben partnerként kezelt gyermek online tevékenységét.
Fontos, hogy a kiadvány teljesen ingyenes, itt megtaláljátok online formában egy-egy, az androidos és iOS-es felhasználóknak szánt tutorialvideó társaságában. Reméljük, jó hasznát veszitek majd.
