A játékfejlesztők és kiadók sokféle monetizációs modellt kitaláltak már - némelyik működött, másokkal csúnyán, látványosan besültek. Nem biztos, hogy az ötlet volt rossz, lehet, hogy csak rosszkor dobták be, és a közönségben még nem volt meg a kellő költési hajlandóság.
Az mobilos játékok elterjedése azonban széles körben elfogadottá tette a free-to-play modellt, avagy azt, hogy a játékosok alapvetően ingyen játszhatnak, de ilyen-olyan dolgokért, előnyökért fizethetnek. A döntés joga alapvetően az övék, hiszen költeni tényleg nem muszáj, viszont ügyes trükkök segítségével azért mégis ráveszik őket, hogy ha csak pár száz forintot is, de legyenek hajlandóak átadni. Ez mindaddig nem baj, amíg úgy érezzük, hogy a pénzünkért értéket kapunk, de érdemes tudatosabban játszani, nehogy túlköltekezzünk.
A nagy kiadók által üzemeltetett játékokban a legelterjedtebb megoldás manapság a Battle Pass, amit pszichológus segítségével hosszasan elemeztünk a linkelt cikkben. A szezononként frissülő bérletek egy rakás olyan jutalmat adnak, amikkel megváltoztathatjuk karakterünk kinézetét, felturbózhatjuk felszerelését, esetleg itt-ott becsúszik pár booster, amikkel ideiglenesen gyorsabban fejlődhetünk. A trükk, hogy az X szintből néhány (és nem feltétlenül az első Y darab) ingyenes, a jutalmak akkor is járnak, ha nem adunk pénzt - csakhogy közben látjuk, mi lehetne még a miénk azonnal, nagyjából 3000 forintért cserébe.
Az emberekben van egy vágy, mely arra sarkallja őket, hogy befejezzék, amit elkezdtek: ha megveszik vagy megkapják például egy könyvsorozat második és ötödik részét, aktiválódik bennük az inger, hogy beszerezzék az elsőt, a harmadikat és a negyediket is, függetlenül attól, hogy van-e az írások között összefüggés, értelmezhetők-e egyenként. A lényeg, hogy meglegyen a teljes szett, ez okoz nekünk elégedettséget.
Hasonló trükk az is, amikor egy számláló mutatja, mennyi időnk van még, hogy kihasználjunk egy ajánlatot (általában üdvözlőcsomagként találják a szuper exkluzív akciót). Természetes, hogy mindenki a legjobb üzletet akarja, ezért csábító lehet azonnal lecsapni egy 20%-os kedvezményre, de mérlegelni kell a csomag tényleges értékét is. Valóban szükségünk van gyémántokra? Tényleg olyan nagy az akció mértéke, hogy megérje most vásárolni, vagy elég, ha később fizetünk, de akkor már tudatosabban? Egyáltalán kell nekünk annyi gyémánt/öltözék/extra élet, amennyit az olykor tízezrekbe kerülő csomagok adnak, vagy bőven elég lenne kevesebb is? Nem biztos, hogy tényleg az a legjobb ajánlat, amin ez a felirat virít.
És ha már számláló: mindannyian ismerjük azokat a mobiljátékokban alkalmazott megoldásokat, amik lényegében két utat kínálnak: vagy várunk, vagy fizetünk. Lehet, hogy az életerőnk visszatöltődésére, lehet, hogy termésünk kicsírázására, de valamire mindig várnunk kell, hacsak nem döntünk úgy, hogy az időnk többet ér, mint a pénzünk. Az igényesebb fejlesztők megnézik kutatások eredményeit, és megtalálják azt a középutat, amivel mindenki jól jár, a többiek meg jellemzően elbuknak - a mobiljátékosok az évek során egyre tapasztaltabbak és igényesebbek lettek, jobban fel tudják mérni, mi mennyit ér számukra.
A loot boxok még mindig nem tűntek el teljesen, bár lényegesen ritkábban találkozunk velük, mint öt évvel ezelőtt. A véletlenszerű jutalmakat kínáló ládák részben azért tudnak működni, amiért a battle royale játékok is népszerűek: megadják annak a látszatát, hogy közel járunk a győzelemhez. Amikor egy ládából egy szuper ritka cuccot nyitunk, elhisszük, hogy nyerő szériánk van, ezért hajlamosak vagyunk tovább nyitogatni. Lehet, hogy a következő 10 csomaggal ráfázunk, de az igazi függők még akkor is elhiszik, hogy majd a tizenegyedik valami tényleg értékeset ad.
És persze ott van az, hogy nem szeretünk kimaradni dolgokból. Ha azt látjuk, hogy körülöttünk mindenki arany öltönyben feszít, vagy Kratosként rohangál a pályán, rossz érzés, hogy ez a lehetőség számunkra nem elérhető. Mit tehetünk ilyenkor? Jobb esetben annyit játszunk, amennyi ahhoz kell, hogy megszerezzük a vágyott skint, rosszabb esetben kinyitjuk a pénztárcánkat, fizetünk, aztán elégedetten ugrándozunk - hacsak addigra nem jött ki egy még újabb, még menőbb karakterkinézet. Ugyanígy különbnek érezhetjük magunkat, ha valami olyannal rendelkezünk, ami másoknak nincs meg.
A legfontosabb a tudatosság. Free-to-play játékokra költeni nem bűn, sőt, mostanában egyre több AAA játék használja ezt a módszert - a Ubisoft például ingyenes, PC-n és konzolokon játszható résszel bővíti hamarosan a The Division és a Ghost Recon sorozatot, illetve jön az XDefiant is, aminek sikerében annyira nem hiszünk, de ingyen egy próbát talán megér.
Ha többet szeretnél olvasni arról, hogy hogyan sajtolják ki a fejlesztők belőlünk minden megtakarításunkat, ezt a profitmaximalizálásról szóló cikkünket tudjuk még ajánlani.
