Talán emlékszel még, amikor beszéltünk arról, hogy a gép előtt töltött mozgásszegény életmód milyen veszélyeket rejt magában. Sőt, többször is foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, érdemes elolvasni. Most ismét riogatunk kicsit, de a lehető legjobb szándékkal, érdemes végigolvasni és elgondolkozni ezen.
Óriási sebességgel száguld körülöttünk a világ, és rengeteg információt kell feldolgoznunk mindennapjaink során. Az egyesült államokbeli California Egyetem kutatói például úgy találták, hogy (munka közben)
átlagosan 11 perc telik el nyugalomban,
azaz addig tudunk egy feladatra összepontosítani, utána megcsörren a telefonunk, értesítést kapunk arról, hogy e-mailünk érkezett, valaki ránk ír chaten és így tovább. A hatalmas információmennyiség döntő többségét (a különböző kutatások szerint olyan 70-80 százalékát) a látásával érzékeli egy egészséges ember. Sőt mi több, agyunk körülbelül 40 százaléka is a látásunkkal foglalkozik. Bár az evolúció során ez az érzékünk alakult ki legkésőbb, úgy tűnik, alaposan belehúzott, szemünket mára már (többek között a fentiek miatt) a legfontosabb érzékszervünkként tartjuk számon.
A szem is öregszik
Bár az orvostudomány fejlődésének, az életkörülmények javításának és egy sor egyéb tényezőnek köszönhetően várható élettartamunk őseinkéhez képest meglehetősen kitolódott, jó néhány szervünk, például a szemünk, nem tudta még lekövetni ezt. Negyven éves kor felett például az időskori távollátás nevezetű jelenségnek (szaknyelven presbiópia vagy barátságosabb nevén öregszeműség) tüneteként egyre nehezebb olvasni és 30 centiméteren belül tárgyakat meglátni. Szemlencséink rugalmassága folyamatosan csökken, és látásunk romlik, ahogy öregszünk. A csökkenő éleslátást legtöbbször akaratlanul azzal kompenzáljuk, hogy közelebb ülünk a monitorhoz, esetleg egyre kitekertebb pózt, testtartást veszünk fel, hogy jobban lássuk a képernyőt. Mindez előbb-utóbb nyaki fájdalmakhoz vezethet, amely a fejfájás "előszobája". Az agyba jutó, nem elegendő mennyiségű oxigén pedig fáradtsághoz, kimerültséghez és teljesítményromláshoz vezethet. A presbiópia azonban természetes élettani változás, nem kell félni tőle, és el sem kerülhető (sebészileg lehet javítani rajta, de egy jó szemüveggel is kompenzálható). Arra viszont odafigyelhetünk, hogy a természetes látásromlás mellett mással már ne terheljük feleslegesen a szemünket.
Fontos szempontok
A szemünk alapvetően igen jó kis műszer. Nagyon könnyen alkalmazkodik (például az egyik szem elvesztése után a másik képes átvenni a kieső feladatokat), és a környezetből beérkező adatok, tapasztalatok bevitelében, feldolgozásában is nagyon gyors. Nem csoda, hogy környezetünket is elsősorban látásunkon keresztül érzékeljük, értjük meg.
Jó néhány évvel ezelőtt a számítógépes (CRT) monitorok okozta legnagyobb probléma a sugárzás volt. A mai (LCD) készülékek sugárzása azonban már elenyésző. Fontos szempont azonban a fókusztávolság. Látásélességünk beállítása egyrészt időigényes feladat (több mint egy tizedmásodpercig tart), másrészt melós is, míg agyunk visszacsatolja a szemünknek, hogy szemlencsénket éppen mekkorára kellene "beállítania". Éppen ezért, ha egyszerre több dolgot figyelünk - nézzük például a monitort és a lapokat, amelyekből jegyzetelünk vagy tanulunk -, és tekintetünket egyikről a másikra vándoroltatjuk, fontos, hogy egyenlő távolságra helyezzük el őket a szemünktől.
Látószervünk e tekintetben nagyon hasonlít a fényképezőgépekhez.
Ha fényképeztél már, te is tapasztaltad, hogy a 18 és a 20 méteres fókusztávolság között nincs nagy különbség, míg ha 50-60 centiméter között igyekszel eltalálni az élességet, sokáig kell szöszmötölnöd az objektív állítgatásával. Ez egy "álomhatárnak" is tekinthető, ugyanis minimum ilyen messzire (tehát 50-60 centiméterre) kell elhelyezni a monitort a szemünktől. Az ennél közelebbi vagy távolabbi tárgyakra történő fókuszálás nagyon megerőltető a szemnek.
A monitor magassága
Az egyik legtöbb probléma a monitor nem megfelelően beállított magasságából fakad. Ha túl magasan van, nagyra kell nyitnunk a szemünket (szemhéjainkat huzamosabb ideig kissé felfeszítjük), ezért kevesebbszer pislogunk. Ráadásul a képernyőt sok esetben koncentráltan figyeljük (akár kedvenc videojátékunkkal játszunk, akár dolgozunk), és még annál is kevesebbet pislogunk, mint általában. Ha pedig keveset pislogunk, nem lesz elég nedves a szemünk, emiatt kivörösödhet, és érzékenyebbé is válhat. Ilyen érzékeny állapotban pedig kevésbé ellenálló a különféle fertőzésekkel (például a kötőhártya-gyulladással) szemben. A szem kiszáradását és irritációját megelőzheted például egy párásítóval vagy akár szemcseppel.
Szemtengelyünk nyugalmi állapota körülbelül 20° lefelé, így látunk körülbelül 5 méterre előre - átlagos sétálási sebességünkhöz ez a legpraktikusabb távolság. A monitort ennek megfelelően úgy helyezzük el, hogy középpontjára tekintve a vízszinteshez képest 20 fokkal lefelé nézzünk. Ekkor egy átlagos monitorméret esetén, tartva az 50-60 centiméteres távolságot, körülbelül a monitor teteje esik szemmagasságunkba. Ha ennél lejjebb helyezzük a kijelzőt, az is problémás (elsősorban nyaki panaszokat okoz), de még mindig sokkal kevésbé káros, mintha magasabbra emelnénk. Ha eddig még nem állítottad be, itt az ideje, hogy ellenőrizd monitorod magasságát!
Vigyázz a szemed fényére!
Egészséges étkezéssel is hozzájárulhatsz szemed megóvásához. A kiegyensúlyozott étrend segít a megfelelő testsúly tartásában, ami pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy kevésbé légy kitéve az elhízáshoz kapcsolódó és a látást is érintő problémáknak, például a kettes típusú cukorbetegségnek. Számos ételben megtalálhatók a szem számára fontos tápanyagok, vegyük sorra a legfontosabbakat. A béta-karotin (ebből állítja elő a szervezetünk A-vitamint) segíti a retinának és a szem egyéb részeinek jó működését; a répa és egyéb pirosas-narancssárgás színű gyümölcsök, zöldségek (pl. sárgadinnye, eper, kukorica, sütőtök, paradicsom) tartalmazzák nagy mennyiségben. Ha szürkület idején nehezebben látsz (ezt nevezik farkasvakságnak), akkor jó hír: napi egy répa elfogyasztásával már javítani tudsz ezen. A zöldleveles zöldségek (pl. spenót) kevésbé narancssárgák, azonban olyan antioxidánsokat tartalmaznak, amelyek csökkentik a macula (sárgafolt, az éleslátás helye az ideghártyán)-degeneráció és a hályog kialakulásának kockázatát. Ilyen antioxidánsokban gazdag még a brokkoli és az avokádó, de a tojás sárgája és a babok, lencsefélék is ugyanilyen hatással bírnak (többek között a bennük található természetes cinknek köszönhetően). A bogyós gyümölcsök és citrusfélék tele vannak C-vitaminnal, a mandula, a pisztácia, a dió, napraforgómag pedig a bennük található E-vitamin miatt szintén jót tesznek a szemnek.
Egy marék mandula körülbelül fedezi egy felnőtt napi E-vitamin szükségletének felét. A tonhal, a lazac, a makréla, a szardella és a pisztráng tartalmaz olyan zsírsavakat (omega-3), amelyek a retinában is megtalálhatók, és amelyek alacsony szintjét összefüggésbe hozták a szem gyorsabb kiszáradásával. Ha azonban nem szereted a halat, pótolhatod az omega-3-at máshogy is. A fekete ribizke magjából vagy lenmagból készült olaj vagy a halolaj például alkalmas erre. A barna rizs, a teljes kiőrlésű zab, az ilyen jellegű pékáruk és tészták E-vitaminban gazdagok, cinket is tartalmaznak, így nagyon jót tesznek a szemnek úgy általában véve is.
Végül pedig szabadtéren hordj UV-védelemmel ellátott napszemüveget, hogy megóvd szemedet a káros sugárzásoktól. Olyat válassz, amely kiszűri az UVA- és UVB-sugarakat is, ez is sokat segíthet.
A cikket Tóvölgyi Sarolta írta, aki mentálhigiénés szakember, műszaki menedzser és játéktervező. A BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékének munkatársaként egyaránt foglalkozik felhasználó-központú terméktervezéssel és pszichológiai tanácsadással, vagyis testtel és lélekkel.
Az Extra Life a GameStar társadalmi felelősségvállalásként indított rovata, célja az, hogy a fiataloknak és a szülőknek szakemberekkel közösen segítsünk, beszéljünk olyan kérdésekről, amik éppen téged is érinthetnek.
