Ugyan a tehetséget és a számtalan óra gyakorlást nem lehet egy csúcskategóriás gamer perifériával helyettesíteni, a legtöbb játékban szükségünk lesz az irodainál színvonalasabb felszerelésre, ha el szeretnénk indulni felfelé a ranglistán. Az alábbiakban átnézzük, mi mindenre érdemes odafigyelni, ha új hardvert kerestek és nem szeretnétek bedőlni egy menő dizájnnal ellátott, de a teljesítményét tekintve az elvárt szint alatt teljesítő modellnek.
Egér
Szinte mindegy, milyen műfaj a kedvenced, az egered a legtöbb esetben az egyik legfontosabb periféria. Az igényeket tekintve talán az MMO-k térnek el a legjobban, ahol a minél több programozható gomb megléte fontos szempont, a pontos célzás elősegítése pedig nem annyira. A MOBA-k, stratégiák és FPS-ek esetében viszont a legtöbben a kényelem helyett a pixelpontos célzást tartják szem előtt. Ezért általában a könnyebb (100 gramm alatti) és kisebb egereket részesítik előnyben a profik.
Ez utóbbi esetében például a Quake veteránja, Zy (azaz a Rocket Jump Ninja) azt javasolja, hogy a kezünk hosszának és szélességének hatvan százaléka legyen az irányadó egerünk méretének megválasztásakor. A három ismert fogástípus (ujjbegy, karom és tenyér) közül a teljes tenyeres tartás igényelhet nagyobb egeret. Persze vannak, akiknek jobban segít egy nehezebb egér, ami hamarabb lelassítja a mozdulataikat, vagy egy nagyobb modell, amin könnyebben megpihenhet a kezük.
Lenovo M800 precíziós egér, változtatható súllyal
Rendkívül fontos persze, milyen érzékelő követi majd a mozgásunkat, ám a modern optikai szenzorok között egyre kisebb és kisebb a különbség ebből a szempontból. Arra viszont mindenképp érdemes odafigyelni, hogy a szoftveres egérgyorsítás (és más rásegítések, így a predikció és a kiegyenesítés) mellett az egerünk hardveresen se tartalmazzon ilyen funkciót, hiszen ilyenkor nehezen alakul ki az izommemória, ami az igazán pontos célzáshoz szükséges. Érdemes még megnézni a mintavételi gyakoriságot, ami az igazán nagy tornákra szánt egerekben az 1000 Hz-et el szokta érni.
A szenzor érzékenységének állíthatósága is rendkívül fontos, de a maximális érték általában jóval afölött van, amit általában kihasználnak a profik. Az FPS-ek esetében kifejezetten ajánlott az alacsony érzékenység, de a hivatásos játékosok a stratégiai játékokban is alig mennek 2000 CPI fölé. Vannak továbbá ezeknél sokkal szubjektívebb témák is, mint az egér formája és az egérgombok ellenállása, ezek esetében csak azt tudjuk ajánlani, próbáljatok ki minél több modellt és így találjátok meg a számotokra optimális kialakítást.
Egérpad
Ugyan az egérpad esetében töredéke annyi változó sincs, mint egy egér esetében, a drága eszközünket nem fogjuk tudni kihasználni egy megfelelő alátét nélkül. Az első fontos tényező a méret, hiszen a pontos célzáshoz szükséges alacsony érzékenység mellett például egy fél fordulat megtételéhez méretes kézmozdulatok kellenek. Az FPS-ekhez nem árt egy olyan felület, ami megkönnyíti az egerünk siklását, míg a MOBA-khoz van, aki egy fokkal jobban tapadó egérpadot használ, ami magas érzékenység és apró mozdulatok mellett is segíti a pontosságot.
De nem csak az egérpadunk felső, hanem az alsó oldala is rendkívül fontos: minden komolyabb gyártó odafigyel rá, hogy megfelelő tapadást és így stabilitást nyújtó alapot kapjanak az egérpadjaik. Akik pedig hosszú éveket kibíró perifériát szeretnének, keressék a szegett szélű verziókat, ez tovább növeli az alátét strapabírását.
Headset
Az egér-egérpad kombó után ez a második legfontosabb periféria, melynek esetében a kényelem és a hangzás a két elsődleges szempont. A hosszú órákig tartó gyakorláshoz elengedhetetlen, hogy a headset ne a fülön támaszkodjon, hanem a párna körbevegye azt, de a fejpánt párnázása, vagy éppen a fejhallgató súlya mellett az sem mindegy, mekkora erővel szorul a fejre a két hangszórós egység. A hangzás tekintetében sajnos elsősorban csak egy headset kipróbálása, vagy mások véleménye alapján tájékozódhatunk, ami talán a kiválasztási folyamat legnehezebb része.
Persze ebben is vannak személyes preferenciák, hiszen néhányan élnek-halnak a kiemelt basszusért, míg mások a mély hangok a felerősítését a gamer headsetek legnagyobb hibájaként róják fel. A mikrofonok kapcsán viszont könnyen találunk hangmintát a különböző videós tesztekben, a játékbeli kommunikáció miatt pedig ez egyáltalán nem elhanyagolható szempont. Érdemes még szót ejteni a virtuális 7.1-es hangzásról, amit ma már rengeteg headset ajánl. Ez ugyan egy normál sztereó modellnél valóban jobban érzékelteti a különböző zajforrások irányát, a digitális megoldások komoly hatással vannak a hangszínre is, ami nem mindenkinek elfogadható kompromisszum.
Monitor
Itt kezdünk megérkezni az ezredmásodpercek birodalmába, amikre magas szinten különösen oda kell figyelni, de egy bizonyos szint alatt nem jelentenek hatalmas különbséget. Ha rosszul állítjuk be játékainkat és a kijelzőnket, akár egy tizedmásodperc is eltelhet attól, hogy kiadunk egy utasítást addig, míg ennek az eredményét megláthatjuk a képernyőn. Ennek következtében kevésbé irányíthatjuk precízen karakterünket, ami értelemszerűen hátrányt jelent versenyhelyzetben.
Hogy ezt elkerüljük, elsősorban a válaszidőre és a képfrissítésre kell odafigyelnünk, hiszen az alacsony válaszidő mellett a magas frame rate is hozzásegít ahhoz, hogy minél hamarabb a játék újabb állását láthassuk. Más kérdés, hogy az ezt elérhető áron biztosító TN panelek általában kevésbé élénk színeket mutatnak, mint a másik gyakran alkalmazott technológia, az IPS. Ha viszont a sztenderdnek számító 60 fps felett szeretnétek játszani, érdemes lehet a G-Sync vagy a FreeSync technológiákat támogató monitorokat választani. Ezek egy bizonyos határon belül dinamikusan állíthatják a kijelzőnk képfrissítését, ami azt jelenti, hogy töredezett kép nélkül játszhatunk akkor is, ha a frame rate-ünk nem éri el az aktuális maximumot, mondjuk a 120-at vagy a 144-et.
Billentyűzet
Végül, de nem utolsósorban beszéljünk a billentyűzetről. A gamer klaviatúrák ugyan abban is megmérkőznek, hogy melyik tudja látványosabban megvilágítani a billentyűit, de a külső valójában nem a legfontosabb oka annak, miért is kerülnek többe egy átlagos modellnél. A legtöbb esetben például kiküszöbölik a ghosting jelenségét, azaz ha több, egymáshoz közeli billentyűt nyomunk le, nem keletkeznek szellemleütések további, a környéken lévő gombokkal, amikhez hozzá sem értünk. Ráadásul a normál billentyűzetek által egyszerre érzékelhető hat betű és négy módosító helyett több gombot is lenyomhatunk egy időben, és mindegyiket érzékelik is a gamer modellek, ami olykor rendkívül hasznos tud lenni.
Ugyan a programozható makrógombok az egyjátékos módokban jól jöhetnek, a legtöbb multis kliens nem engedi, hogy feladatokat automatizáljunk, így ennek csak korlátozottan vesszük hasznát. Érdemes viszont körbenézni a mechanikus billentyűzetek piacán, amik rendkívül strapabíróak (a Lenovo Y mechanikus billentyűzetben található kapcsolók például egyenként 50 millió leütésre vannak hitelesítve), emellett könnyen javíthatóak, mivel minden billentyűhöz különálló kapcsoló tartozik. A mechanikus modellek ráadásul nem a billentyű útjának legalján, hanem már a felénél érzékelik a leütéseket, így még gyorsabbak lehetünk. Ráadásul erről különböző tapintható vagy hallható visszajelzéseket is kaphatunk típustól függően, ami rendkívül élvezetes is, amellett, hogy hasznos.
