Azon RPG-kben, amelyekben nincs magányos kalandozásra kényszerítve a játékos, sokat javíthat az élményen, ha a rövidebb időre, vagy akár a végkifejletig hozzánk csatlakozó társak kellően változatosak, érdekes és izgalmas személyiséggel rendelkeznek.
Amennyiben egy szerepjáték - jelen esetben a Dragon Age: Origins - társként felfogadható NPC-inek sorsával törődni kezd a játékos, az már kész siker, kialakul a személyes kötődés, és szinte garantált a legalább egyszeri végigjátszás.
A nálunk Vérvonalak alcímmel megjelenő Dragon Age: Origins nyolc kísérőt ad mellénk (köztük egy kutyát), valamint egy letölthető társat is, egy gólemet. Közülük most kettőt ismerhetünk meg közelebbről.
A romantikus szándékkal is megközelíthető Leliana egy nemes szolgálólányának gyermekeként nőtt fel, így sokat tudott az udvari titkokról. Később azzal vádolták, hogy ellenséges birodalmaknak kémkedett, ezért elmenekült, s korábbi életmódjával felhagyva az egyház kebelén lelt menedékre. Imái látszólag meghallgatásra találtak, ugyanis a bárd leányzó isteni jelet lát a játékos személyének felbukkanasában, lehetőséget kap arra, hogy jóvá tegye bűneit. A múltjáról nem beszélő, meglehetősen féltékeny lány mellett nehéz lesz majd más nőknek is csapni a szelet.
Zevran Aranai a nőnemű karakterrel kalandozó játékosok szempontjából lehet elsősorban érdekes, hiszen megfelelően csűrve-csavarva a szót, egy ágyban találják magukat vele. Egy elf szajha fiaként Zevrán nem számíthatott sok jóra az élettől. Antiva Szarkái, egy orgyilkos céh vásárolta meg. Kezdetben nem akart kötélnek állni, minden lehetséges módon tiltakozott a kiképzés ellen, végül azonban beadta derekát, s idővel a csábítás és a lopakodás mesterévé, a Szarkák reményteli ifjú gyilkosává vált.
