A buli indulásakor már tekintélyes mennyiségű, potenciális démon vadász (barbár, wizard, stb.) volt jelen az eseményen. Akkor még csak lézengtek az emberek, de amint BZ hangja megdörrent a sötétben, mindenki a színpadhoz tódult.
A kvízversenyben mindenki megcsillogtathatta a Diablo III tudását. A srácok meglepően felkészültek voltak, a szoros versenyek alatt több nyeremény is kiosztásra került. Nem csak a kvíz foglalta le a jelenlévő hölgyeket és urakat, a nap fénypontja (természetesen a pénztárnyitás előtt) a szakáll verseny volt. Meglepő módon még hölgyek is jelentkeztek a versenyre, az ő esetükben megnyugtató volt, hogy ez csak állszakállt jelentett.
Igazából, a rendezvény azokat foglalt le leginkább akik már készültek az éjféli rajtra, a lejátszott trailerek, és a show hangulata, tökéletes ráhangolódást jelentett a másnapi kalandozásra. Természetesen az eseményen mi is jelen voltunk, mindannyian máshogy éltük meg a megnyitó izgalmait.
Azóta természetesen gőzerővel megy a játék, a Starter Edition Guest Pass kódokat pedig itt lehet kérni, felajánlani - természetesen mi is adjuk, amit csak tudunk, hogy minél több ember indulhasson kalandra a Diablo III világában.
Különvélemények
Mocsy
Nagyon ritkán járok éjszakai nyitópartikra, de a Blizzard játékaival szinte mindig kivételt teszek. Nem volt kérdés, hogy kinézzek a Diablo III-as bulira, de az igazat megvallva engem már nem a felkínált programok, inkább az ismerősökkel való összefutás esélye visz ki az ilyen összejövetelekre. A háttérben ugyan hallottam BZ hangját, amint valami vetélkedőt vezet a színpadon, de beszélgetés közben már nem igazán maradt energiám odafigyelni. GameStar újságíróként sikerült éjfél előtt megszerezni a játékot, de a lelkünkre kötötték, hogy még csak véletlenül se vegyük elő a tömegben, mivel nem tudják garantálni a testi épségünket. Fényképet azért mindenféleképpen szerettünk volna csinálni a dobozzal, ezért elhúzódtunk a tömegtől és egy elhagyatott sarokban készítettünk pár fotót. A közelben csak egy összebújó pár volt, első ránézésre teljesen átlagos kinézettel. Amint előkerült a táskából a játék, a srác (kb. akkora volt mint a Diablo III barbárja) felpattant és kétségbeesve kérdezte, hogy honnan szereztünk ilyet. Elmondtuk, hogy újságírók vagyunk és cikket fogunk róla írni, ez az egyetlen oka, hogy már itt van nálunk. Erre közölte, hogy ő meg tűzoltó és ha felbosszantják, akkor az egész épületet lezáratja tűzvédelmi okokra hivatkozva (csak viccelt természetesen, mielőtt bárki hivatali visszaéléssel gyanúsítja). Kicsit elbeszélgettünk (miközben remegő kézzel tapogatta a dobozt), kiderült, hogy 36 órája nem aludt, még 130 kilométert vezetnie kell éjszaka és két Diablo III CE várja a boltban. Azóta remélem épségben hazaért és a barbárja (mi mást indítana) már legalább 15-ös szintű :).
mazur
Igazán remek volt a Diablo III buli, bár nem feltétlenül maga a játék miatt. Igazából azért örülök egy-egy kiemelt launch partinak, mert hát kicsi ez az ország, kicsi ez a hazai játékszakma, egy ilyen esemény pedig mindig remek alkalom összefutni sok régi ismerőssel. Ez mindig lélekemelő élmény, és most Miguel kolléga előre figyelmeztetett, hogy Stöki az este tiszteletére külön szóviccekkel készült („kimegyünk az egyetemi krampuszra, beszélünk Pokolni Zoltánnal, játszunk egy kis Satan telepeseit…”) ez sem ért teljesen váratlanul. És hogy a játék milyen? Biztosan jó, ha nem lenne lapleadás, már biztosan csak azzal játszanék, de egyelőre még a fóliát sem volt időm lehántani a dobozról.
Nightwolf
Az otthonunkként szolgáló medence időjárása is megérezte, hogy több mint egy évtizednyi várakozás után a háttérben munkálkodó gonosz ismételten az emberiség felé fordítja pusztító haragját. Behódolva a Sötétség Hercege előtt, morcos viharfelhőket teregetett ki fölénk, hogy megkönnyítse az alvilági hordák előretörését. Ám ezekben a vészterhes időkben mi mégsem a búsulás poharához nyúltunk utolsó mentsvárként, hanem egységbe tömörülve felcsatoltuk a kardjainkat, legallyaztuk a virágzásnak indult varázsbotjainkat és felizzítottuk a számszeríjainkat. Tettük mindezt azért, hogy szétrúgjuk néhány infernális lény hátsóját és összeomló tetemükből kikotorjunk egy epikus, mindent odaalázó tárgyat. A lelkesedés óriási, amit mi sem bizonyít jobban, mint az a számos kisebb-nagyobb parti, amit a Diablo III debütálása alkalmából tartottak. Az Allee bevásárlóközpontban a tegnapi napon rengeteg vitéz lelkületű játékos várta, hogy az óra belemarjon a mai nap első másodperceibe. Jó volt látni, hogy nálunk is mekkora az érdeklődés az alkotás iránt. Ami külön öröm volt, hogy a jelenlévők sorai között fiatalok és harcedzett felnőttek, fiuk és lányok mind azért gyűltek össze, hogy részesei legyenek ennek az eseménynek. A hangulat az éjfél közeledtével egyre tüzesebbé vált, köszönhetően többek között annak a számos dús arcszőrzettel rendelkező fickónak és hölgynek(!), akik őrjöngve ugrálgattak a felállított színpadon csakis azért, hogy elnyerjék a szakállversenyben zsűrizők tetszését. Szívünk mégis akkor dobbant a legnagyobbat, amikor a visszaszámlálás utolsó akkordjaként üvöltöttünk egyet és csatasorba álltunk az 576 KByte üzlete előtt. Szinte már remegett a belsőnk, hogy pár percen belül átvehetjük a régóta várt játékot. A hazafelé vezető úton én még elugrottam a zöldellő Hunyadi tér szomszédságában található Konzolok szervizébe, ahol igaz kisebb létszám fogadott, de a hangulat a családias együttlétek érzetét tükrözte – köszönhetően annak, hogy az üzlet melletti fogadó – értsd söröző – is helyet biztosított a rendezvénynek. Jó érzés töltötte el a testemet, hogy sok társammal együtt volt egy esténk, ahol összejöhettünk és beszélgethettünk, de végig éreztem, hogy pillanatokon belül egy olyan ösvényre fogok többedmagammal rálépni, mely belevész a sötétségbe…
Szonja
Az első meglepetés akkor ért, amikor beléptem az Allée aulájába és megláttam a tömeget: hiába, Blizzardnak lenni lenne jó! A színpadról a kvízjáték diablósra skinezett szoftvere jött be a legjobban, összességében nagyon kellemes este volt.
Hunter
Számomra ez volt az első Launch party, amin részt tudtam venni, ezért nagy elvárásokkal indultam az Alleeba. Ahogy lassan cirkuláltam a fényképezőgéppel (amelynek minőségét ne firtassuk, sajnos látszik), rá kellett jönnöm, hogy egy ilyen rendezvény tényleg nem arra való, hogy minden hajótörött odalátogasson, ténylegesen arról szólt, hogy a vásárlókat szórakoztassák. Ha a pénztárhoz készülődtem volna, biztos élveztem volna a trailereket a nagy képernyőn, az előadásokat, a kvízeket. Nekem, aki sajnos még nem vehetem meg a játékot, leginkább a közösség, és a hangulat tetszett. Kifejezetten jó volt látni például, hogy rengeteg rajongó jött barátnőstől megcáfolva ezzel a sztereotípiákat. A szakáll verseny viszont mindenkit lekötött, érdekes kompozíciókat hoztak össze egyesek. Mindent összegezve az élmény nem volt rossz, már csak a játék hiányzik. Nagyon.
