Sok mindennel voltak kénytelenek szembenézni a múltban azok a szerencsétlen élőhalottak, amelyeknek sorsa az volt, hogy valamelyik videojátékban térjenek örök nyugalomra. Fotóriportertől motoros kaszkadőrig, háborús veterántól ámokfutó autósig bezárólag számtalan fenyegetés leselkedett rájuk, sőt egy alkalommal még fura növények is az „életükre" törtek, ám olyan ellenféllel, mint a magyar Digital Reality által kiadott Dead Block hármasa, még sosem találkozhattak.
Ha én zombi lennék
Ha én zombi lennék, inkább konzerv csirkeagyvelőt ennék, és messzire elkerülném azt a házat, ahova Foxy Jones, Mike Bacon és Jack Foster egyszer betette a lábát. Egykedvűen vánszorognék tovább az álmos amerikai kisváros utcáin, amelynek temetőjéből az ötvenes években felbukkant ördögi muzsika, a rock and roll csalogatott elő. Foxi, a parkolóőr gumibotjával tartja távol a zombikat magától, ha túl közel kerülnének kakaóbarna hátsójához, de rendszeres időközönként sokkolót és pisztolyt is bevethet. A pufók kis Mike számos kitüntetéssel büszkélkedő kiscserkész, aki mindig kapható egy jó tréfára vagy izgalmas csínytevésre.
Általában serpenyővel üti el a felé nyúlkáló zombik kezeit, s ha már nagyon szorul a hurok, feláldozza egy hamburgerét, ami rövid időre elvonja a csoszogó, morgó társaság figyelmét. Jack, a trió harmadik tagja tagbaszakadt jómunkásember méretes kalapáccsal, amit szívesen cserél tűzoltószekercére, szögbelövőjével pedig mozdulatlanságra kényszerít néhány élőholtat. Persze ennyi még kevés lenne az életben maradáshoz egy ilyen rettenthetetlen hármastól is, éppen ezért torlaszokat (akad belőlük a zombik által lebontható, folyamatos javítást igénylő, valamint áttörhetetlen típus is) emelhetünk és karakterenként változó csapdákat állíthatunk. Utóbbiakat hatásuktól függően különböző kategóriákba lehet sorolni: azonnal sebző, folyamatosan sebző, csoportosan pusztító, összezavaró, bénító.
Barkácstanfolyam
Az építkezéshez és a folyamatos karbantartáshoz (a torlaszt lebontják, a csapdák kimerülnek) tekintélyes mennyiségű nyersanyagra lesz szükségünk. Fát a szétvert bútorokból, csavaranyákat pedig a felszerelési tárgyakat átkutatva nyerhetünk ki gyors gombnyomogatással. A nyílászáróknál (ajtó-ablak) folytatandó építkezés felgyorsítható, ha nyomva tartjuk az akciógombot. Az egyetlen kivételt az egyszerű torlasz jelenti, minek felhúzása közben a jó pillanatban kell gombokat nyomogatnunk, hogy kevesebb anyagból építsünk tartósabb barikádot.
A magasabb pontszám és az achievementek megszerzése mellett már csak azért is célszerű mindent szétverni és átkutatni, hogy különféle fejlesztéseket (jobb elsődleges és kiegészítő fegyverek, új típusú csapdák és torlaszok) és egyéb hasznos eszközöket találjunk, mint például a radiátorra helyezhető sonkaszeletet, vagy a zombikat halálig tartó zötyögésre késztető zenegépbe való aprópénzt. A küldetések célja kétféle lehet: vagy egyenként kell összeszedni egy gitárszett darabjait, majd a húrok közé csapva zenével pusztítani el végleg a zombikat egy Guitar Hero-szerű minijáték keretében, vagy pedig az élőholtakat ipari mennyiségben irtó Zomb-O-matic készülék bekapcsolásáról kell gondoskodnunk, aminek feltétele adott létszámú agyfaló likvidálása.
Ez utóbbi kevésbé izgalmas, mint a keresgélés, mert a harc nem a Dead Block erőssége, kissé körülményes és kényelmetlen ezen a ponton az irányítás.
A kampány teljesítése egyedül még a legalacsonyabb nehézségi szinten sem elhanyagolható kihívás, némelyik pálya pokolian nehéz, főleg akkor, ha nincs másik karakter, aki segítene a bajban. A kooperatív mód ellenben bűnös élvezet számtalan vicces pillanattal, és válogatott szitkokkal, ha épp bénáznak a haverok, és miattuk harapunk fűbe. Pont ezért vérzett a szívem, hogy a coop nem kapott több figyelmet a fejlesztők részéről: egyrészt hamar elfogynak a pályák, másfelől kellett volna egy negyedik szereplő is, hogy ha négyen játszanak, akkor ne ismétlődjenek a karakterek és a képességek. Végül, de nem utolsósorban kapitális hiba volt kihagyni az online mókát a pakliból.