Tavaly ősz vége volt, mikor beesett az év játékpiaci bombahíre: az Activision-Blizzard megvette a Candy Crush Sagát fejlesztő King Digital Entertainmentet. Ráadásul jóval drágábban, mint amennyit a Disney adott a Lucasfilmért. A leginkább a Star Wars brandről ismert filmes cég 2012-ben bő négymilliárd dollárért került a Disney istállójába, az Activision-Blizzard pedig 5,9 milliárdot adott a Kingért. Ez rengeteg pénz, több mint 1700 milliárd forint - négyszer kijönne belőle a híresen drága négyes metró. Miközben a King csak pár Bejeweled-klónról ismert; hol van ez attól, hogy X-szárnyúak csapnak össze Tie Fighterekkel, és Han Solo azt mondja, hogy "Chewie, we're homeˮ? Hát az Activisiont vezető - és a játékosok körében nem túl népszerű - Bobby Kotick teljesen megőrült?
Gyere, király, megeszlek
Erre a kérdésre az idő ad majd választ, de ha kicsit belemegyünk a számokba, és megnézzük, pontosan mit vett az Activision, azt látjuk, hogy nem feltétlenül a kezdődő felsővezetői téboly jele egy ilyen biznisz. A cég a vétellel ugyanis egy csapásra a mobiljátékpiac nagypályásává vált, és erre nagyon nagy szüksége volt. "Úgy gondoljuk, most van itt az ideje érdemben beszállni a mobiljátékbizniszbeˮ - nyilatkozta az üzlet kapcsán a jó Bobby, de ezt több szakértő úgy kommentálta, hogy igazából kicsit megkésett az Activision ezzel a lépéssel - és ezt a cég saját elemzése is alátámasztja.
Az Activision - több elemzőcég adataira támaszkodó - grafikonja szerint ugyanis a globális PC-s és konzolos játékpiac együtt nagyjából 44 milliárd dollár forgalmat bonyolított, és ez 2015-re csak kevéssel nőtt, három év alatt 50 milliárdra. A mobiljátékpiac viszont ezalatt a három év alatt megháromszorozódott, 12 milliárdosról 36 milliárdosra nőtt - és ebből a növekedésből az Activision szinte teljesen kimaradt. Szóval a vételnek tényleg van egy olyan olvasata, hogy az Activision lohol a trend után - igaz, ez a loholás olyan jól sikerült, hogy a játékkiadó óriás rögtön az élmezőnybe repítette magát.
A King ugyanis - nevéhez hűen - király a mobiljátékok piacán. Hiába lehet némileg joggal elintézni a termékeit annyival, hogy "pár szutyok Bejeweled-nyúlásˮ. A King játékok - főleg a Candy Crush Saga és folytatása, a Candy Crush Soda Saga - ugyanis elég szépen hoztak a svéd fejlesztőcsapat konyhájára. A cég éves bruttó, adózás és egyéb költségek levonása előtti (közgazdászul: EBITDA) eredménye legutóbb 900 millió dollár volt, ami szinte már egy kategória az Activision-Blizzard hasonló időszakra elkönyvelt 1,6 milliárd dolláros eredményével.
Kínai kazuárok, szevasztok!
A King baromi sok játékost elér. Jelenleg 474 millió aktív felhasználó fordul meg a játékaiban (aktív = havonta legalább egyszer játszik), míg az Activision-Blizzard csak 73 millióval számol. Igaz, az a 73 millió szinte mind fizet, a King viszont ingyenes, free-to-play játékokat gyárt, és játékosainak nagyon nagy része (egyes becslések szerint 98 százaléka) nem költ mikrotranzakciókra. De ez akkor is körülbelül tízmillió rendszeresen fizető, aktív játékost jelent egy olyan piacon, amelyben még van növekedési potenciál.
Legalábbis Kotick erre játszik, és ez az egyik pont, ahol kockáztat, persze valószínűleg nem túl nagyot - írja az Ars Technica. A mobiljátékpiac tényleg növekszik jelenleg is, kérdés, hogy mennyit és hol. Az Activision szerint 2019-re már nagyjából pariban lesz a hagyományos PC-s és konzolos játékok piacával; míg azt olyan 57 milliárd dollárosra saccolja globálisan, a mobiljátékpiacot 55 milliárdosra.
Ennek a növekedésnek valószínűleg nem Amerika és Európa lesz a motorja, ahol a PC-s és konzolos gyökerek eleve nagyon erősek, és az okostelefon-penetráció is elég jó, hanem az olyan országok, mint Brazília, India, Kína és Oroszország, ahol sok még a potenciális mobilkazuár (azaz casual gamer, alkalmi játékos).
Az Activision nyilvánvalóan arra fogad, hogy a most nagyon sikeres King a következő négy-öt évben is meghatározó szereplője lesz a piacnak, és a növekedés tortájából szép nagy szeletet hasít majd ki. Ha így történik, akkor az 5,9 milliárd dollárra azt lehet mondani, hogy megtérülő befektetés volt. De ez egyáltalán nem biztos - és ez az a másik pont, ahol Kotick kockáztat, sokkal nagyobbat.
Az Angry Birds vészmadarai
A King ugyanis eddig nem nagyon tudott kitörni egyslágeres szerepéből, és egyetlen brandre építeni a céget nem túl biztonságos üzletileg. Ezt jól mutatta a tavaly augusztus, amikor a cég megírta negyedéves jelentésében, hogy az előző negyedévhez képest csupán 5 százalékkal csökkent a bruttó forgalma (de még mindig súlyos százmilliókról beszélünk), és ezt főleg a Candy Crush Saga felhasználószámának csökkenése okozta. A részvényárfolyam pár nap alatt majdnem a negyedével esett.
Ennek ellenére a Candy Crush Saga még elég jól tartja magát. Mind az iOS, mind az Android boltjában toplistás (ami szép egy hároméves mobiljátéktól), akárcsak a folytatása, amely körülbelül egy éve boldogít minket. Folyamatosan jelennek meg hozzá új pályák, új pályaelemek, és a King mindenféle akciókkal is igyekszik magasan tartani a játékosszámot. De mi lesz akkor, ha a játékosok nagy része minden trükközés ellenére ráun a Candy Crushra, és valami mást keres? Egyelőre nem látni, hogy a King hogyan próbálja elkerülni vagy megoldani ezt a helyzetet (2016-ra bejelentették első, nem kazuár játékukat, de semmi egyéb konkrétum, ráadásul éppen a kazuár piacon kellene nagyot villantaniuk).
Nem kell Svédországból messzire menni intő példáért: a finn Rovio a mobiljátékpiac császára volt az Angry Birdsszel, de amikor az érdeklődés alábbhagyott, a cég több hullámban is kénytelen volt dolgozókat elbocsátani, és ma már csak árnyéka korábbi önmagának (persze az Angry Birds brand még mindig hoz pénzt, csak messze nem olyan sokat, mint régen). Elég valószínű, hogy a Candy Crush játékokra is hanyatlás vár - kérdés, hogy mikor, és hogy addigra a King mit mutat fel. Volt már példa arra, hogy egy videojátékos cég a lehető legrosszabbkor vásárolt fel egy másikat (a Zynga 2012 márciusában a csúcson vette meg a Draw Somethinget fejlesztő OMGPopot, ám az kidobott pénz volt, a stúdió már nem is létezik), és nem lehet kizárni, hogy az Activisonnek sem térülnek meg majd a milliárdjai. De az is lehet, hogy éppen a koticki regula hozza ki a svédekből a következő Candy Crush Sagát. Most éppen bármi elképzelhető, annyi látszik csak, hogy a piac optimistán reagált a felvásárlásra - a King részvényárfolyama jó húsz százalékkal megugrott, és onnan nem is mozdult az elmúlt hónapban.
És persze Bobby Kotick is bizakodó, a szkeptikusoknak pedig felidézte azt a 2007-es üzletet, amikor az Activision összeolvadt a Blizzarddal. A Guardiannek ezt mondta: "Amikor többen azt mondták, hogy a Blizzard nem képes a megújulásra, mi azt gondoltuk, hogy a türelem meghozza gyümölcsét. És így is lett."
