A GameStar segítségével most egy átfogó, több állomásos kutatás indult, amelyen az az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék és a JátékosLét Kutatóközpont segít nekünk megérteni, hogyan is működünk.
Persze ez most nagyon röhejesen hangzik, de a lényeg az, hogy a kutatás során tisztább képet kaphatunk majd a hazai játékostársadalom szokásairól. Most első körben az online játékok kapcsán kialakult szokások és függőség kérdését jártuk körbe a ti segítségetekkel, már bőven 3000 fölötti kitöltővel, amiért nagyon hálásak vagyunk, és természetesen az eredményekről is olvashattok majd itt a GSO-n. Mivel ennyire jól haladtunk, az első körnek hamarosan vége (és igen, az ELTE által felajánlott nyereményről is hamarosan szó esik), de mivel mi is kíváncsiak voltunk, hogy pontosan hogyan is zajlik a kutatás, feltettünk néhány kérdést (főleg azokra alapozva, amiket ti hagytatok kommentként a kutatás kapcsán, vagy ami emailben érkezett).
Ez egy nemzetközi kutatás?
A kutatás, amit kitöltöttetek egy nemzetközi kutatás része, amit az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszéke vezet. A magyar játékosokon kívül olasz, norvég, szlovén és koreai játékosoktól gyűjtünk jelen pillanatban adatokat, illetve kapcsoltban állunk francia és német kutatókkal is, akik szintén bekapcsolódnak majd a kutatásunkba. Ezeken az országokon kívül még angol, portugál és román nyelvterületen szeretnénk adatokat gyűjteni a jövőben. Sajnos ez egy hosszadalmas folyamat, és még nem látjuk előre, hogy mikor lesznek eredményeink a többi kultúrára vonatkozóan, de amint lesznek, azokról a GameStar is beszámolhat majd.
Miért pont a játékfüggőség, és miért pont az online játékok kapcsán kialakult viselkedést vizsgáljátok?
Az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének kutatóiként érthető módon a függőségek érdekelnek bennünket (addiktológia = függőségekkel foglalkozó tudományág). A tanszéken dolgozó kollégák régóta foglalkoznak mindenféle addiktív szerrel és tevékenységgel (pl. drogok, alkohol, dohányzás, szerencsejáték) - a kutatás szintjén persze, és ez a lista egyre bővül. Néhány éve kezdtünk az online játékokkal is foglalkozni, miután egyre több külföldi kutatást olvashattunk arról, hogy a videojátékok (és ezek közül is leginkább az MMO-k, vagy más online játékok) milyen addiktívak. A játékmotivációk szintén sok szempontból érdekesek, a külföldi kutatások ezekkel is sokat foglalkoznak. Egyrészt érdekes az, hogy milyen sok különböző igényt és szükségletet képesek kielégíteni a játékok (és hogyan), másrészt érdekes az is, hogy a motivációk milyen kapcsolatban állnak az egészséges mértékű játékkal, illetve a függőséggel.
Hogyan értékeltek ki egy ilyen kutatást?
Statisztikai módszerekkel, de gondolom ennek a részleteire kevésbé vagytok kíváncsiak. Nagyjából azt fogjuk tudni majd megmondani, hogy kik (milyen nemű, életkorú, stb. játékosok) válaszoltak a kérdéseinkre, hogy mennyit és mit játszanak, hogy milyen okokból játszanak (elég sok különböző dolog miatt játszunk), közülük mennyien vannak azok, akik túl sokat játszanak, és ez negatívan hat az életükre, és hogy mindez milyen tényezőkkel áll összefüggésben.
Sokan felvetették, hogy nagyon hasonlóak a kérdések. Miért van ez? Egyszer megkérdezni ugyanazt nem elég?
Ez nem más, mint egy kutatásmódszertani technika. A lényeg röviden annyi, hogy ahogy írod, nem elég megkérdezni valamit egyszer. Ha csak egyféleképpen kérdezzük meg, komoly esély van arra, hogy az olvasó esetleg félreérti a kérdést, és másra vagy máshogy válaszol. Ha viszont több hasonló kérdésre válaszol hasonlóan, akkor biztosabbak lehetünk a válaszában, mint egyetlen kérdés esetén. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez elég zavaró, de az eredmények sokkal biztosabbak így, ezért járunk el így. Ez egyébként egy bevett kérdőíves módszer.
Az ember azt gondolná, hogy ha megkérdezik tőle, hogy depressziós vagy függő-e, akkor letagadja és kész, hiszen magunkat is képesek vagyunk bárhogy átverni. Ennek ellenére ennyi direkt kérdésre mennyire kaptok őszinte vagy sokkal inkább valós válaszokat?
Igen, tényleg vannak direkt kérdések is, de ezekkel sincs baj. A tapasztalat az, hogy ha a kutatás anonim, akkor az emberek túlnyomó többsége valós válaszokat ad. Egyébként elég fáradtságos is az egész ahhoz, hogy csak azért töltse ki, hogy ne mondjon igazat. Emellett külön kérni is szoktuk az elején, és az emberek többsége komolyan veszi ezt.
Hogyan folytatódik a kutatás? Mit várhatunk még tőletek?
A következő lépés egyrészt a begyűjtött (magyar) adatok elemzése és az eredmények közzé tétele, valamint a többi országban való adatgyűjtés folytatása. Ha pedig azzal is megleszünk, összehasonlítjuk a különböző országokban kapott eredményeket. De ez sajnos még odébb lesz.
Hamarosan pedig zárul az első kör, tehát ha nem akartok lemaradni, akkor katt ide. És készüljetek, hamarosan a JátékosLét Kutatóközpont jön a kérdéseivel, ahol szintén szükség lesz rátok.
Köszönjük!
